Két visegrádi ország igen aktív lett háborús ügyekben

Az elhúzódó orosz-ukrán háború által előállt helyzet most már távolról sem csak a nagyhatalmakat készteti beavatkozásra, hanem térségünk két olyan országát is, ahol éles és fájó emlék az orosz birodalmi, majd szovjet megszállás. Lengyelország esete már eddig is érthető volt: hosszan határos Ukrajnával és Belarusszal, emellett Oroszország kalinyingrádi enklávéjával, és kétségtelen, hogy az ország történelmének több száz éve az orosz medvével való viaskodás jegyében telt.

68-as emlékek

A cseh külügyminiszter azt mondta The Guardian szerint: országa élénken emlékezik a szovjet tankok bevonulására 1968-ban, leverve békés forradalmukat, a prágai tavaszt, így nem nézhetik tétlenül, hogy Ukrajna segítség nélkül marad és ugyanerre a sorsra jut.

Csehország nemrég kezdeményezte, hogy harmadik országokból vásároljanak 1 millió lőszert Ukrajna számára, és ebből 300 ezer darab már megvan, rövidesen szállítható. Eddig 18 Nato-tagállam csatlakozott, hogy finanszírozza a vásárlást.

3 százalék

Eközben a lengyel elnök, Andrzej Duda azt hangsúlyozta hétfőn a CNBC-nek, hogy a Nato-tagállamok katonai kiadását nem csak, hogy a Donald Trump által követelt, eleve az alapszabályban lévő 2 százalékra kellene emelni GDP-arányosan, hanem egyenesen

3 százalékra, miközben Lengyelország maga tavaly 4 százalékot szánt védelemre.

Duda olyan titkosszolgálati értesülésekre hivatkozott, miszerint Oroszország, ha elbír Ukrajnával, a Nato-t is megtámadná pár éven belül, jóllehet reálisan gondolkodva erre nincs érdemi esély. Oroszország még Ukrajnával is alig bírt 2 év alatt, a nukleáris fegyverekkel rendelkező, 32 országból álló óriás katonai szövetség megtámadása öngyilkosság lenne. Tény azonban, hogy a fenyegetettség ott lenne: Lengyelország a frontvonalba kerülne, pláne, hogy Belaruszt bármikor felvonulási területnek használhatja az orosz hadsereg, ahogy ezt Ukrajna megrámadásakor is tette.

Elrettentés

Duda szerint a legfontosabb az elrettentés, ahhoz pedig komoly katonai erővel kell rendelkeznie a Nato keleti szárnyának. A lengyel elnök nemrég Donald Tusk miniszterelnökkel együtt járt Washingtonban, javasolva a Nato-tagállamok védelmi költségvetésének 3 százalékra emelését és sürgetve az amerikai kongresszus által megakasztott 60 milliárd dolláros ukrajnai segély felszabadítását.

Senki nem vágyik orosz határra

A két lengyel állami vezető belpolitikai ellenfelek, de ahogy ez elvárható, az ország biztonsági ügyeiben szövetségben lépnek fel. Duda a CNBC-nek elmondta, hogy az elsődleges cél az oroszok megállítása Ukrajnában, hogy lehetőleg ne jöjjön létre egy orosz-lengyel ütközőzóna, ahol állandó háborús veszéy állna fenn. Nemrég Orbán Viktor magyar miniszterelnök is azt nyilatkozta, hogy nem szerete újra magyar-orosz határt.