Megvan az új fejlettségi rangsor - itt áll Magyarország

A tanulmány által vizsgált legfontosabb mutató az emberi fejlettségi index (Human Development Index, HDI), és ennek környezeti hatásokkal módosított változata. (Planetary pressure-adjusted index, PHDI). Az emberi fejlettségi index értékét a várható élettartam, a várhatóan iskolában töltött idő és az átlagosan iskolában töltött idő alapján számítják.A környezeti hatásoknál a gazdasági működés miatti egy főre jutó széndioxid kibocsátást és az egy főre jutó anyagfelhasználást vizsgálják, és ezek nagysága alapján módosítják a HDI index értékét, valamint az eszerinti helyezést.

Kiszámítják továbbá a nemek közötti gazdasági különbségeket figyelembe vevő HDI index értékét, a több tényezővel mért szegénységi indexet, valamint az egyenlőtlenségekkel módosított HDI indexet.

Mi a továbbiakban az első két index értéke alapján mért helyezéseket, illetve azok változását vizsgáljuk elsősorban a V4-ek és Ausztria esetén, hosszabb időtávon.

A tanulmány megállapítja, hogy a világban 1999 és 2019 között a HDI értéke folyamatosan javult. 2019-ről 2021-re romlás következett be. 2022 és 2023 között az értékek ismét javultak, de nem egyforma mértékben.

A fejlett országok esetén a javulás előbb indult be és nagyobb mértékű volt, mint a kevésbé fejlett országokban. Érdekes megállapítás, hogy a felmérések szerint az emberek 51 százaléka úgy véli, hogy semmilyen befolyása sincs élete alakulására. 68 százalék pedig azt jelezte, hogy kormánya döntéseit semmilyen módon nem tudja befolyásolni.

Nőtt továbbá azok aránya, akik nem bíznak meg más emberekben és csökkent azoké, akik szerint meg lehet bízni másokban.

Helyezések

2022-ben a HDI értéke szerinti listát Svájc, Norvégia, Izland, Hong-Kong és Dánia vezeti. Ausztria kisebb, a V4-ek nagyobb lemaradással követik őket. A legjobb HDI érték „1”.

1. táblázat. HDI érték, pozíció és pozícióváltozás 2021-ről 2022-re néhány ország esetén

Az élbolyban a legnagyobb változás 2021-ről 2022-re Dánia három hellyel való előrelépése. Az 5 vezető országhoz képest Ausztria csak a 22. helyen van. A V4-ek lemaradása jelentős. Közöttük Magyarország a sereghajtó, igaz, minimális értékkel marad el Szlovákia mögött. A V4-ek körül három egy hellyel rontotta pozícióját, a szlovák helyezés változatla maradt.

2. táblázat. A HDI index értékek időbeli változása 1990 és 2022 között

A 2. tábla 6 időpontban tartalmazza a HDI mutató értékét a V4-ekre és Ausztriára.

A 7. oszlopban a 2015 évről a 2022-es évre történt helyezés-változást találjuk, az utolsó oszlop pedig az 1990-ről 2022-re történt HDI értékváltozást mutatja. 1990-ben a lengyel HDI mutató még alacsonyabb volt a magyarnál, de 2022-re a lengyelek már lehagytak bennünket. (Szlovákia 1990 évi adata hiányzik). A magyar értékjavulás 1990-ről 2022-re 0,13, ami alacsonyabb, mint a cseh és a lengyel értékjavulás. A szlovák értékjavulást csak 2000-ről lehet kiszámítani, ez pedig nagyon kicsi, 0,094. Meglepő, hogy 2015 és 2022 között Csehország 6, Szlovákia 5 és Lengyelország 2 hellyel rontotta pozícióját. A magyar helyezés változatlan maradt, az osztrák egy hellyel javult.

Az alacsony magyar érték egyik oka a V4-ek között is legalacsonyabb várható élettartam, ami közel 10 évvel rövidebb, mint a svájci érték. (Eurostat, 2024. március 14).

Érdemes megemlíteni, hogy például Németország 3 hellyel csúszott lejjebb, viszont Horvátország 6 hellyel javította pozícióját.

Végül nézzük meg, hogy alakult a PHDI index a vezető országokban a V4-ekben és Ausztriába 2022-ben.

3. táblázat. Környezeti hatásokkal módosított index, PHDI 2022

  (A hongkongi érték nincs megadva)

A 3. táblázat arra hívja fel a figyelmet, hogy ha az egyes országok környezeti terhelését is figyelembe vesszük, akkor az eltérő módon változtatja meg a HDI index értéke szerinti helyezésüket.

A 4 vezető ország közül 3 jelentősen veszít pozíciójából, Magyarország viszont 8 hellyel előbbre lép. A többi V4-es ország is javítja pozícióját, ha az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás és anyagfelhasználás értékét is figyelembe vesszük.

Kiemelkedő pozícióvesztéssel találkozunk például Qatar esetén: a nem módosított HDI mutató alapján a 40. helyen van, de ha az általa okozott környezetterhelést is számításba vesszük, akkor 108 hellyel kerül lejjebb a rangsorban.

A HDI és PHDI értéke közötti százalékos eltérés 48,6 százalék. Összességében azt állapítja meg a tanulmány, hogy a kiemelkedően magas HDI értékű országok környezetterhelése sokkal magasabb, mint a legalacsonyabb HDI értékű országoké.Ez azért van, mert a HDI, mint kompozit mutató értékét jelentősen befolyásolja az egy főre jutó GDP értéke, amelynek nagysága függ a gazdasági teljesítménytől. Az pedig jelentős környezeti hatással – externáliákkal – járhat együtt. Az olajban gazdag országok esetén ez különösen igaz.

Az elemzéssel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a HDI index kevés tényezőt vizsgál, így feltehető az a  kérdés, hogy mennyire jól méri az emberi fejlettséget. Azt is tudjuk, hogy a GDP nem is fejlődési, hanem növekedési mutató.

Igaz, a megtermelt és helyben maradó GDP emberi fejlesztésre is használható. Ezt a lehetőséget - jelentős külföldi befektetések esetén – csökkenti a GDP-ből történő profitrepatriálás, amivel értékkivonás történik a gazdaságból. Erre pedig nem érzékeny a HDI mutató.

Viszont a GDP növeléssel járó környezetterhelést a kutatók a PHDI mutató számításával megpróbálják érzékeltetni.Összességében azt mondhatjuk, hogy a tanulmány időbeli és földrajzi összehasonlításra lehetőséget biztosító adatai mindenképpen hasznosak, és további elemzésekre, gazdaságpolitikai megfontolásokra kínálnak lehetőséget.

A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora.