Ki vesz most ruhát? - Túléli-e a divatipar a második hullámot?
ElemzésekA gyenge értékesítés, bérleti díj elmaradás és a második hullám miatti kötelező bezárás is sújtja divatkereskedőket Európa szerte. A nehézségek ellenére a márkák iránti bizalom nem csökkent, az emberek bíznak abban, hogy talpon maradnak.
Túléli-e a divatipar a második hullámot? Ezt a kérdést tette fel a Vogue magazin áprilisban, az első hullám végén, és erre keresik a választ azóta nagyon sokan. A koronavírus első szakasza után a legtöbb divatmárka piaci pozíciója megingott, a kisebbek közül sokan végleg bezártak. De a legnagyobb fast fashion lánc, mint a H&M, számos üzletét bezárta, vagy tervezi.
A második hullám sem kíméli az üzleteket, melyek ugyan nyitva maradhatnak, de mivel nincs hová kiöltözni, a várt tömeg elmarad.
A cégek mindent megtesznek, hogy az embereket vásárlásra buzdítsák, a közelgő Black Friday helyett többen Black Week-et vagy Black Month-t – egy hétig vagy egy hónapig tartó akciókat hirdetnek.
Az árengedmény aligha jelent hosszútávú megoldást: a magas fenntartási költségek különösen a fizikai üzletekkel rendelkező márkák esetében nem csökkennek. A bérleti díjakat ugyanis nemcsak az irodáknak, hanem a kereskedőknek is fizetniük kell, itthon és külföldön is, bolttípustól függetlenül. Még ha kapnak is állami támogatást, tartalékaik végesek, és a bérleti díjat is nehezen fizetik. Vagy sehogy.
A londoni Westfield bevásárlóközpont a napokban perrel fenyegette több bérlőjét, többek között a Hugo Boss-t vagy a Pret a Manger-t az elmaradt bérleti díjak miatt. Miután az Egyesült Királyság a napokban bejelentette, hogy a alapvető üzleteken kívül december másodikáig valamennyi kiskereskedelmi egységet bezárnak, a vita elharapózott. A kereskedelmi ingatlan ágazatot képviselő érdekszövetség, a ReVo szerint szeptemberben az esedékes bérleti díjak beérkezésének kevesebb mint felével számolt, s becslése szerint több mint kétmilliárd fontot is meghaladhatja az elmaradás.
A Cushman&Wakefield ingatlantanácsadó október végi beszámolója szerint az Egyesült Királyságban az esedékes bérleti díjak 77%-a érkezett be, 5%-al több mint az előző negyedévben. A kereskedelmi ingatlan bérlői a bérleti díj mindössze 57%-át fizették be – ám így is többet, mint júniusban (45%). (Összehasonlításképp az iroda bérleti díjak 87%-a érkezett be.) S bár az ingatlantanácsadó ennél kevesebbre számított, nem kizárt, hogy a jövőben többen követik az egyik márka, John Lewis példáját, aki Oxford Street-en található üzlethelyiségeinek egy részét irodává alakítja át.
A második hullám idején is a legnagyobb nehézséget a bizonytalanság jelenti, senki sem tudja, az intézkedések meddig lesznek érvényben. Franciaországban és az Egyesült Királyságban, valamint négy olasz régióban a legnagyobb divatházak kénytelenek voltak bezárni. Valamivel megengedőbb a szabályozás Németországban és Ausztriában, azonban a luxusmárkák egyik fő bevételi forrását jelentő divatturizmus és az utazás is ellenjavalt.
A korlátozó intézkedések bevezetése a karácsony előtti időszakban súlyos bevételkiesést jelent ezeknek a cégeknek.
A tőzsdei kereskedésben résztvevő luxusmárkák, mint a LVMH, a Kering vagy a Hermés részvényindexei ugyanakkor bizakodásra adnak okot, írja a Vogue Business. A tavaszi időszakkal ellentétben, amikor több mint 30%-ot esett részvényeik értéke, az októberi is novemberi trendek növekvőek, ami arra utal, hogy
a gyenge értékesítés ellenére az emberek bíznak abban, hogy az ágazat túl van a nehezén, és hamarosan talpra áll.
