Kína kezdi másként látni az orosz-ukrán háborút

Mielőtt Ukrajnában megindult volna az orosz invázió a legtöbb ország kiürítette a kijevi nagykövetségeit. A kínai dolgozók viszont a fővárosban maradtak és, ahogy a hadmozdulatok kezdetüket vették csak annyi utasítást kaptak otthonról, hogy tűzzenek ki kínai zászlós matricát az autóikra, így nem fogja bántódás érni őket. Ebből sejthető, hogy Peking arra számított, hogy a háború roppant gyors lesz és az orosz csapatok hamar bevonulnak Kijevbe.

De mivel nem ez történt, azóta az útmutatás is változott: most már inkább azt ajánlják, hogy a dolgozóik titkolják el a származásukat.

Némi korrekciót abban is látni, ahogy a kínai sajtó taglalja a konfliktust. A háború okozta humanitárius katasztrófával az ázsiai szakértők eleinte nem sokat foglalkoztak. Egyértelmű volt, hogy nem csak a pekingi vezetésnek, de a médiának is az a legfontosabb, hogy pontosan mit lép az orosz invázióra az Egyesült Államok.

Az elmúlt napokban viszont már a konfliktus emberi oldalát is igyekezett megvilágítani a kínai sajtó.

A pekingi kormány hivatalos sajtóügynöksége a Xinhua riportert is küldött Ukrajnába, ahol a viszonylag békés Lviv-ből jelentkeztek be az újságírók, ahol bemutatták, hogy miként kezdnek kiürülni a boltok polcai és hogy milyen este arra felfigyelni, hogy szirénák rendelik a lakosságot az óvóhelyekre.

Kedden egyébként vezető hír volt több kínai portálon, így a CGTN-en és a Wenhoi Bao-n is, hogy Ukrajna és Kína külügyminiszterei telefonon egyeztettek, melynek során az ukrán fél kérte Kínát, hogy segítsen tető alá hozni a tűzszünetet. A kínai fél igyekezett megtartani a semlegességét: egyrészt a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta, másrészt azt is kiemelte, hogy katonai szövetségek kiterjesztésével nem lehet elérni egy régió biztonságát.

Nem nevezte nevén, hogy kire gondol, de nyilván a NATO korábbi keleti bővítését kritizálta.

Közben a China.com arról írt, hogy meglőttek egy kínai állampolgárt Ukrajnában, puszta félreértésből. Azt hitték tévesen, hogy katonai felszerelést szállít.

A kifejezetten a külpolitikára specializálódott Global Times, amely a nacionalista kínai álláspontot képviseli jó pár véleménycikket is készített a háború kapcsán.

Az egyikben kiemeli, hogy az USA-nak különleges felelőssége van a mostani konfliktusban, mivel szerintük már az is biztosíthatta volna a békét, ha az Egyesült Államok garantálja, hogy Ukrajna sose lesz NATO tag.

Ehhez már csak mi tesszük hozzá, hogy Ukrajna NATO tagsága nem volt terítéken, pont azért sem mert 2014 óta egy konfliktuszónának számít.

Egy másik anyagában a Global Times elemzője Hu Xijin azt emeli ki, hogy se a Nyugatnak se Oroszországnak nem szabadna a teljes győzelemre törekednie. Egyiknek se kéne azt hinnie, hogy a másik gyenge. Mint Xijin kiemeli: Oroszország Ukrajnát elfoglalhatja, de a Nyugat már túl nagy falat. De épp így a NATO-nak se kéne elfelejtenie, hogy Moszkva atomhatalomnak számít.

A legmeglepőbb állításokkal viszont az a névtelenül közölt írás rukkolt elő a Global Times-ban amely szerint a tény, hogy Amerika nem akar haderőt küldeni Ukrajnába – vagyis hogy az USA és Oroszország nem kezd el nyiltan háborúzni – azaz Egyesült Államok gyengeségét mutatja.

Ennél kevésbé vérgőzösebb Alex Lo politikai elemző, aki az Alibabához tartozó South China Morning Post hasábjain azt jósolja, hogy a tajvani helyzet sose fog odáig mérgesedni, mint az ukrán. Tény, hogy Tajvan és Kína között vannak nézeteltérések és Peking szeretné, ha Tajvan jobban integrálódna Kínába. Mindez idővel konfliktust szülhet a Nyugattal.

De ezek nem katonai összecsapásokban fognak megnyilvánulni, mivel Kína nem fog erőszakhoz nyúlni. Ugyanis a világpolitikát Kína egészen másként játssza, mint Oroszország - véli Alex Lo.

Mindezeken túl a China News Service, amely a Xinhua után a második legnagyobb állami hírügynökség az oldalán a kiemelt fejlemények között tartotta számon, hogy több NATO tagállam fegyvereket szállít Ukrajnának.