Gázhelyzet: jöhetnek az ingadozó árak - Kínától függ a jövőnk?
InterjúAz Unióban továbbra is spórolni kéne a földgázzal - mondta el a növekedés.hu-nak Pletser Tamás, az Erste csoport regionális olaj– és gázipari elemzője.
Mikor legutóbb ősz végén beszéltünk még fent állt a veszély, hogy a tél folyamán fennakadások lesznek Európában a gázellátással. Hogy áll most a helyzet?
Az európai gáztárolók töltöttsége jelenleg úgy 68 százalékon áll. Ez a betárolt mennyiség biztosan elegendő lesz ahhoz, hogy ezt a telet problémamentesen átvészeljük.
Mi vár a kontinensre a fűtési szezon után?
Azután, hogy elkezdődik újra a betárolás, lehetnek gondok. Hisz október elsejéig az EU területén lévő gáztárolókat legalább 90 százalékra megint fel kellene tölteni.
Pont a napokban készült egy kutatás, amely három forgatókönyvet vizsgált meg. Megnézték, hogy mi történik ha az orosz gáz továbbra is érkezik a Török Áramlaton és az ukrán tranziton keresztül, illetve hogy mi lesz ha kiesik az utóbbi vagy ha az orosz import teljesen megszűnik.
Az derült ki, hogy mindhárom esetben a gázkereslet terén legalább azt a 15 százalékos megtakarítást,
amelyet az unió korábban előírt meg kéne hosszabbítani az idei évben, minimum a fűtési szezonig, tehát október elsejéig.
A betárolási cél megvalósulásához az Unióban továbbra is spórolni kéne a földgázzal.
Persze a piaci folyamatokat rengeteg olyan tényező is mozgatja, amelyeknél nehéz jóslásokba bocsátkozni. Kérdés például, hogy miként alakul a kínai gazdasági növekedés, ami persze kihatással van a kínai gázkeresletre. De épp így az időjárás is jelentősen befolyásolhatja a piacot.
Amikor megindul a betárolási időszak újra meg fognak nőni a gázárak?
Nem feltétlenül. Az árak alakulását persze pont az említett tényezők miatt is nehéz megjósolni. De valószínűleg 50 és 100 euró/MWh között fog mozogni az árfolyam.
Arra lehet számítani, hogy nagy lesz a változékonysága a piacnak. Vagyis az árak hektikusak lehetnek.
Az augusztus-szeptemberi időszakban emelkedés várható, mivel akkor már közel lesz a betárolási időszak vége.
Jó hír Európának, hogy Kína a várható gazdasági növekedés ellenére nem feltétlenül fog beszállni a gázversenybe. Az energiaszükségleteiket más forrásokból is tudják fedezni. Egyrészt az utóbbi időben fejlesztették a kőszéniparukat illetve valamelyest több orosz földgázt vesznek vezetéken keresztül ráadásul a saját földgáz termelésüket is igyekeznek felfuttatni.
Azt kilehet jelenteni, hogy az európai energiapiac átrendeződésével Amerika járt igazán jól?
Ezt így nem mondanám. Tény, hogy Európa jelentősen növelte az LNG (cseppfolyósított földgáz) importját.
Tavaly úgy 131 milliárd köbmétert vásárolt az Unió, mintegy 50 milliárd köbméterrel többet mint egy évvel korábban.
Ezt a plusz mennyiséget pedig az EU szinte majdnem csak az Egyesült Államokból szerzi be. Európa ráadásul ideális vásárló, hisz szemben az ázsiai piacokkal Amerikának közelebb vannak a kontinensünk kikötői. Ami a cseppfolyósított gáznál azért is számít, mert a szállításnál egy részét az LNG-nek elhasználják.
Így minél rövidebb a szállítási idő, annál kevesebbet kell elpárologtatni út közben.
Az energiapiaci átrendeződés ezért az USA-nak kapóra jött, de ők erre az átalakulásra nem voltak különösebben rászorulva. Hisz az LNG eladások korábban is szárnyaltak. Ehhez nem kellett a háború. Eleve az amerikai gázcégek között sokan most komoly problémákkal küzdenek, hisz a gázárak roppant alacsony szintre estek le a tengerentúlon. Így igazán csak azok vannak most nyeregben, akik LNG értékesítéssel is foglalkoznak.
Ha most eltekintünk Oroszországtól, kik a nagy vesztesei az energiapiaci átalakulásnak?
Az olyan országok, mint Banglades vagy Pakisztán. Mivel nem jutnak elég energiához Pakisztánban van hogy 12 órás áramkimaradásokra is sor kerül.
A napokban kiderült, hogy a Shell és a BP is rekordnagyságú nyereségre tett szert. Úgy tűnik az olaj társaságok jól jártak.
Igen, ők valóban jól jártak. Az olajiparnak komoly fellendülést hozott a tavalyi év. Különösen jól jártak azok a társaságok, amelyek finomítással is foglalkoznak.
Mindemögött csak részben áll Putyin és az ukrán háború.
De az egyik ok az, hogy a COVID idején rengeteg finomító bezárt. Akkor mindenki arról beszélt, hogy a finomítási iparágnak befellegzett. Ez nem így történt.