Kína szép csendben tör a dollár ellen
ElemzésekKína és Brazília közeledése, Lula da Silva brazil elnök és Hszi Csinping kínai elnök múlt heti pekingi találkozója több szempontból is mérföldkő a nemzetközi kereskedelemben. Kína dollárban szeretne számlázni a kereskedelmének egyre nagyon részét, Brazília pedig Latin-Amerika legnagyobb országaként jüanban és reálban kereskedne negyedik legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával.
A brazil-kínai közeledés egyik lényeges pontja, hogy Peking mennyire lesz képes újraéleszteni az orosz invázió miatt partvonalra került BRICS – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika közötti – együttműködést.
Az eredeti szándék szerint ugyanis a BRICS-hez több másik állam is csatlakozott volna, így az úgynevezett BRICS bankban, az Új Fejlesztési Bankban is részt vennének. Moszkva elszigetelődésével ezeket a terveket levették a napirendről, de Kína a BRICS-től függetlenül bilaterális egyezményekkel erősíti saját pozícióit, és ebben Brazília szerepe kulcsfontosságú lehet.
Luiz Inazio Lula da Silva brazil elnök és Hszi Csinping kínai elnök közötti pekingi tárgyalás egyik legfontosabb eleme, hogy a két ország közötti kereskedelemben mennyire sikerülhet majd a dollárról leválás.
Kína a második legnagyobb gazdaság, Brazília a 12.helyen áll a GDP tekintetében, tavaly 150,5 milliárd dollár értékben kereskedtek egymással.
Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai államfő kezet fog Pekingben 2023. április 14-én. MTI/EPA/Pool/Kyodo News/Ken Ishii
Az eredeti elképzelés szerint jüanban és brazil reálban számláznának, kiváltva a dollárt. A két ország közötti kereskedelemben Brazília negyedik legnagyobb partnere Kína, amelynek a latin-amerikai ország a tizedik helyen állt tavaly a külkereskedelmi forgalom terén.
Mindez egy hosszabb folyamatba illeszthető: Kína már korábban tárgyalásokat kezdett az Öböl-menti Együttműködési Tanácsával (GCC), hogy alakítsanak ki szabadkereskedelmi övezetet, illetve a későbbiekben legyen arra lehetőség, hogy a külkereskedelem egy részét yuanban is elszámolhassák. A GCC államok legerősebbje Szaúd-Arábia, tag még Katar, az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein, Kuvait és Omán
Kína a jüan nemzetközi elterjesztésében érdekelt, tavaly a globális külkereskedelem 7 százalékát számolták el jüanban, ami egyelőre még szerény arány, jelenleg a dollár, az euró, az angol font és a japán jen után következik a jüan.
A kínai pénz népszerűsége, mint nemzetközi fizetőeszköz, folyamatosan emelkedett az elmúlt évtizedben. A jüan 2010 októberében még csak a 35. helyen állt, tavaly pedig már az ötödik helyen volt a jüan, olyan valutákat megelőzve, mint az ausztrál és a kanadai dollár, illetve a svájci frank - a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai szerint.
A kínai-brazil kétoldalú megállapodások célja, hogy minél nagyobb mértékben kiválthassák a dollárt, tehát ne kelljen a kereskedőknek dollárra váltani a reált, illetve a jüant, hanem közvetlenül egyik vagy a másik pénzeszközben történjen a számlázás a két ország közötti kereskedelemben.
Peking hasonló, a kereskedelemben a jüan szerepét erősítő - szerződéseket már tető alá hozott Oroszországgal, Pakisztánnal és más országokkal, elsősorban azokkal, amelyek az Új Selyemút projektekben a legnagyobb mértékben vesznek részt.
Kína, mint a világ második legnagyobb gazdasága elsősorban a nemzetközi gazdasági befolyását próbálja erősíteni, másrészt próbál kis szeleteket elvenni a még jó ideig betonbiztosan vezető dollártól.
A dollár szerepe megkérdőjelezhetetlen, de Peking óvatos lépésekkel terjeszti a jüant, amely a Nemzetközi Valutaalap szerint a jegybanki tartalékokban 3 százalékban szerepel. A devizatartalékok arányában a dollár vezet 59 százalékkal, míg az euró 20 százalékkal a második helyen áll, a jen és a brit font 5-5 százalékot tesz ki.
A brazil-kínai tárgyalások másik vetülete, hogy Kína szeretne minél nagyobb részt megszerezni a dél-amerikai országok zömét összefogó úgynevezett Dél-amerikai Közös Piac, a Mercosur piacból, amelyhez Argentína, Venezuela, Paraguay és Uruguay is hozzátartozik, összesen 300 millió lakossal
Dél-Amerika megnyeréséért már régen tart a versenyfutás az USA és Kína között: nem is titkoltan Kína ellenében hozta létre Washington 2015-ben létrehozott Transz-Csendes-óceáni Partnerséget, egy olyan szabadkereskedelmi övezetet, melyhez Japán, Kanada, Ausztrália mellett Mexikó Peru és Chile is hozzátartozik. A 11 államból álló szövetségből kilépett az USA, miután Donald Trump átvette az elnökséget.
Az Obama-kormányzat éveken keresztül tárgyalt a megállapodásról, amelyet 2016. februárjában Aucklandben írták alá.
Az USA nélküli új szabadkereskedelmi egyezményt, az úgynevezett Átfogó és Progresszív Transz-Csendes óceáni Megállapodást (CPTPP) 2019 októberében Chilében hozták tető alá Japán, Kanada, Mexikó, Peru, Chile, Új-Zéland, Ausztrália, Brunei, Szingapúr, Malajzia, Vietnam részvételével.
