Kínán eluralkodott a defláció
ElemzésekTavaly óta deflációs folyamatok mutatkoznak Kínában, és most úgy tűnik, hogy kezd deflációs spirál kialakulni. A fogyasztói áraknál szélesebb kört lefedő GDP-deflátor adat már 5 negyedéven át jelzett deflációt, ami 1993 óta a leghosszabb időszak.
A kínai infláció nem egyszerűen csak az árak stagnálást vagy csökkenését jelenti, hanem a bérek is csökennek, amire nyugaton nem szokott példa lenni, elképzelhetetlen a nominális bércsökkentés. A kínai folyamatok így kedvezőtlenebbek, mivel a fogyasztók nem csak azért nem vásárolnak, mert várják, hogy olcsóbban tehessék ezt, hanem azért sem, mert félnek, hogy bérük tovább csökken.
Hasonlóság korábbi deflációs válságokkal
A vállalati profitok így bezuhannak, esetleg megszűnnek, a beruházásokat elhalasztják, ami további fizetéscsökkenést, esetleg leépítést von maga után. Ezzel a folyamat kezd az 1929-32-es nagy világválságra hasonlítani, amely egy hasonló, de még erősebb spirál volt: bércsökkentés ugyan nem történt, legalábbis az USA-ban: inkább elbocsátották a dolgozókat. Ez a vásárlóerőt tovább csökkentette, a cégek eladásai még jobban visszaestek, ami újabb leépítéseket hozott.
Ezt a spirált, ami szinte a gazdaság leállásával fenyegetett, csak erőteljes államis beavatkozással, fedezetlen pénzzel való gazdaságösztönzéssel lehetett megszakítani. Ez aztán inflációt okozott, de végül lehetővé tette, hogy a gazdaság újrainduljon és fellendüljön.
Japán példa
Későbbi, és talán relevánsabb példa Japán, amely 1990 után, amikor Kína kezdte tőle átvenni a világ gyára szerepet, hasonló deflációs spirálba és recesszióba került, mivel az olcsóbb kínai és más alacsonyabb bérű ázsiai országokban gyártott termékek versenyképtelenné tették a japán áruk egy részét, az igen magas japán bérek és így gyártási költségek miatt.A helyzet végül messze nem lett olyan vészes, mint 1929-ben, mivel egyrészt a technológiai fejlődés okán a közelmúltban már sokkal nagyobbak lettek az alkalmazkodási, költségcsökkentési, hatékonyságjavítási lehetőségek, mint 100 éve.
A japán állam ugyanakkor időben megkezdte a stimulust, és ezt sikerült úgy menedzselnie, hogy nem lett belőle nagy infláció.
Eddigi lépések és további megoldandó feladatok
Egyes szektorokban, melyeket a kínai kormány favorizál, már megindult ez a folyamat. Ilyenek az elektromos autók gyártása és az akkumulátorgyártás, és általában a megújuló energia, de a Bloomberg szerint még ezekben a szektorokban is 10 százalékkal alacsonyabbak a kezdő bérek, mint 2022-ben voltak.
Az előző kínai jegybankelnök, Yi Gang szerint a defláció okainak megszüntetése elsődleges kell, hogy legyenek a kormány számára, ami költekező fiskális politikát és laza monetáris politikát jelentene.
A szakember szerint a cél, hogy a GDP-deflációs mutatót sikerüljön visszaterelni a pozitív tartományba a következő negyedévekben.
