Kínát sarokba szorítaná a Pentagon első lehetséges női vezetője

Donald Trump több szempontból is rendhagyó politikus volt. Például több mint 30 év után ő volt az első elnök, aki alatt az amerikai hadsereg nem lépett be új fegyveres konfliktusba. Bár Irán megtámadását többször is fontolgatta, a tervezett komolyabb akciókból nem lett semmi. Igaz, a Reuters szerint legutóbb pár hete beszélték le a saját tanácsadói, hogy csapást mérjen az urándúsító központjáról híres Natanzra.

Hogy a Biden-kormányzat milyen külpolitikát fog folytatni azt ugyan korai lenne megmondani, de azért már akadnak támpontok. Ahogy azt a Los Angeles Times-tól, a Politicon át a Washington Postig a fél amerikai sajtó megírta: jelenleg úgy néz ki, hogy Biden védelmi miniszternek Michèle Flournoy-t fogja kinevezni.

Ez a döntés egyrészről roppant előremutató, hisz ha megkapja a felkérést, akkor Flournoy lesz az első nő a Pentagon élén. A tapasztalatához pedig nem is fér kétség, hisz Obama alatt már védelmi miniszterhelyettes is volt.

A kinevezéséről szóló hír mégis vegyes fogadtatásban részesült. Az egyik neves politikai lap a The Hill véleménycikke egyenesen úgy fogalmaz: Flournoy mellett nem elég, hogy az amerikai fegyveres beavatkozások valószínűleg tovább fognak húzódni, de az USA-Kína kapcsolatok is újabb mélypontra eshetnek. A legtöbb kritikát a háború-párti politikája miatt kapja. Obamát többek közt ő győzhette meg arról még 2011-ben, hogy indítsanak légicsapásokat Líbiában. Rendszerint a külföldi katonai jelenlét további erősítése mellett kardoskodott.

Obamát például kifejezetten kritizálta, amiért nem vonultat fel nagyobb erőket Szíriában.

A hírnek, hogy ő lehet a Pentagon első-számú embere a demokraták között se örül mindenki. Az egyik kongresszusi képviselő Ro Khanna szerint most csapatkivonásokra lenne szükség. A Közel-Keletről haza kéne hozni az amerikai katonákat. Szerinte Michèle Flournoy aligha alkalmas ennek a levezénylésére.

A volt miniszterhelyettes-asszony nemrég egyébként Kínáról írt egy cikket az amerikai külpolitikával foglalkozó Foreign Affairs magazinba. Ebben azt fejtegette, hogy Kínát túlságosan is hagyták elkanászodni. Amerikának szerinte jelentősen bővítenie kéne a katonai jelenlétét Ázsiában ahhoz, hogy Peking befolyását ellensúlyozni tudják. Ugyanis meg kell előzzék, hogy a világ legnépesebb országa rátámadjon az USA ázsiai szövetségeseire.

Ezért olyan erőt kell felmutatni, amely a Dél-kínai tengeren érdemi fenyegetést jelent és elvi szinten 72 órán belül Kína összes katonai hajóját, tengeralattjáróját és kereskedelmi hajóját fel tudja számolni.

Támogató hangok

Flournoy-t többen a védelmükbe vették az utóbbi napokban. A Washington Post szerint például kiváló védelmi miniszter lenne. „Azok, akik korábban dolgoztak vele, mind szuperlatívuszokban beszéltek róla” – írja a napilap. Mások szerint a háborúpártiságát el szokás túlozni. Egy korábbi kollégája Rosa Brooks kihangsúlyozta, hogy Flournoy fia a haditengerészet soraiban szolgál és, mint egy anya pontosan tudja, hogy a háborús gépezet emberekből áll. Szerinte épp ezért a fegyveres akciókat csakis akkor támogatja, ha tényleg nincs más lehetőség.