Vakcinafejlesztő kutató: most nem a profit az elsődleges szempont a gyógyszergyártóknál

Naponta, sőt lassan már óránként érkeznek új hírek az első Covid-19-ellenes vakcinákról, amelyektől a járvány mielőbbi megfékezését remélik. Reálisan mit várhatunk az első oltóanyagoktól?

Az olyan vakcinák, amelyek kellően hatékonyak, és amelyekkel a lakosság nagy része be van oltva, megállíthatnak egy pandémiát. Jó példák erre a gyermekkori védőoltások, amelyek hatékonysága 95 százalék feletti, és amelyekkel – legalábbis a fejlett országokban – magas az átoltottság, és ennek köszönhetően szinte megszűntek az olyan, korábban halálos betegségek, mint a diftéria vagy a tetanusz. A kínai koronavírus ellen kifejlesztett első vakcinák hatékonyságáról jó hírek érkeznek, és reméljük, hogy fél-egy év elteltével is magas marad a védettség, mert az lesz az igazán jó hír.

Egy oltóanyagnak, ha jól tudom, két feltételnek kell megfelelnie: megvédenie a beoltottat a betegségtől, és másokat attól, hogy megfertőzze őket.

Igen. Az eddigi eredmények alapján azok a vakcinák, amelyeket az elsők között engedélyezhetnek, ki tudják védeni a súlyosabb betegség kialakulását, bár azt nem tudjuk, milyen hosszú ideig. Ismeretünk arról van, hogy sokaknak a szervezetében, akiket a vírus megfertőzött és kigyógyultak, néhány hét, illetve hónap elteltével már nem volt kimutatható ellenanyag, így van egyfajta aggodalom azzal kapcsolatban, hogy az oltóanyag által megszerzett védettség is rövid életű lesz.

Ahhoz viszont, hogy a járványt megállítsuk, és az élet visszatérjen az eredeti medrébe, még az sem elég, ha ez a védettség hosszan fennáll. Ahhoz az kell, hogy az oltóanyag magának a vírusnak a megtelepedését és megakadályozza az orr nyálkahártyában, mert akkor nem juthat tovább a tüdőbe és másoknak sem adható tovább. Ha ez utóbbi nem teljesül, akkor félő, hogy az oltás hamis biztonságérzetet ad, és a beoltott személy továbbra is terjesztheti a vírusfertőzést.

Orrspray formájában használható védőoltás is készül, amivel a remények szerint egyaránt megakadályozható a betegség kialakulása és a fertőzés továbbadása.

Valóban, ilyen úgynevezett nazális védőoltás is lesz a második generációs oltóanyagok között, amelyektől már inkább várható, hogy erősebb és hosszabban tartó védelmet nyújtanak, és ezzel nyájimmunitás is elérhető általuk.

A lakosság mekkora hányadát kellene beoltani a nyájimmunitás eléréséhez?

A 60-70 százalékos átoltottság lenne az ideális, de a járvány már akkor is jelentősen csökkenne, ha az emberek 50 százaléka be lenne oltva egy legalább 90 százalékban hatékony védőoltással.

Az elsőbbségért vívott harc mellett a hatékonysági százalékokban zajlik az oltóanyaggyártók körében a legnagyobb verseny, ezért tegyük helyre, mit is kell az alatt érteni, hogy egy vakcina x százalékban hatékony?

Az oltóanyagok klinikai vizsgálata során általában a résztvevők felének adják be a valódi hatóanyagot tartalmazó vakcinát, a többiek placebot kapnak, és a klinikai vizsgálat végéig sem a résztvevő, sem a vakcinát beadó személy nem tudja, ki melyik csoportba kerül (kettős vak vizsgálat). Ha az összes páciensből például 100 elkapja a fertőzést, és abból 90 a placebo csoportba tartozik, akkor azt mondhatjuk, hogy a vakcina körülbelül 90 százalékos hatékonyságú. A gyerekkori vakcinák jellemzően 95 vagy magasabb százalékos hatékonyságúak, de ne feledjük, hogy azokat évtizedek óta használtuk, és így bőven volt idő az optimalizálásukra.

Azt ugyanakkor tudni kell, hogy az oltások a beadást követően „felpiszkálják” az immunrendszert, ezért legalább 2-3 hét elteltével lehet specifikus immunválaszról beszélni. Ha tehát a hatékonysági jelentések, amelyek legtöbbször egy héttel az oltás után lettek leolvasva, a következő hetekben ugyanilyen magas adatokról számolnak be, akkor az nagyon jó jel.

A következő kérdés az lesz, hogy vajon meddig tart a védettség, milyen gyakran kell újraoltani.

Erről mit tudunk most?

Tulajdonképpen semmit, hiszen még nem kezdődtek meg a tömeges oltások, az első vakcinákat is csak néhány hete kapták meg a klinikai vizsgálatokban résztvevők. Amit biztosan tudunk, az az, hogy az oxfordi és az orosz vakcinával senkit nem lehet majd újraoltani az oltóanyag típusa miatt. Az egyiket, majd a másikat megkaphatja bárki, de ugyanazt már nem, ami komoly logisztikát és nagyon pontos regisztrációt, oltási könyvet igényel.

Segítsen megérteni, mi ennek az oka, illetve, hogy milyen típusú vakcinák jönnek szóba a Covid-19 ellen!

Az említett két vakcina adenovírus-alapú. Ez egy ártalmatlan vírus, olyan, mint egy hordozórakéta, amiben nincs töltet, de tartalmazza a lényeget, a koronavírus tüske-fehérjéjét, mint vakcina antigént. Sokfajta adenovírus van, igyekeznek olyat kiválasztani, amivel nem vagy csak nagyon kevesen találkozhattak, ezért nem válthatott ki korábban immunválaszt. Az angol oltóanyag egy majom-adenovírust tartalmaz, az orosz emberit, ezért az idősebbekben lehet, hogy kevésbé működik, hiszen minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel találkozhatott már a szervezete egy kórokozóval. Meglátásom szerint az oxfordi vakcina lehet alkalmas majd az idős korosztály beoltására, míg az orosz inkább a fiatalok számára előnyös.

A védőoltások egy következő csoportja inaktivált vírussal dolgozik. Ezeknél egy kémiai szerrel fertőzőképtelenné teszik a koronavírust, megbetegíteni tehát senkit sem tud, ugyanakkor immunreakciót vált ki. Ez nem a legmodernebb technológia, de ez a leggyorsabban előállítható védőoltás, és a kínai koronavírus oltóanyag-jelöltek többsége ezen az elven működik, ezekről azonban nincs sok információnk.

A harmadik és egyben a legújabb lehetőség a genetikai anyagot tartalmazó, úgynevezett RNS-vakcinák.

Jakab Ferenc professzor egy webináriumon azt mondta, hogy ez utóbbiak orvostörténeti szempontból is átütő jelentőségűek, és ha működnek, azzal gyökeresen megváltoztathatják a fertőző betegségek elleni küzdelmünket.

Ez így igaz. Ilyen vakcinák még soha nem készültek, tehát nincsenek forgalomban, az eljárást magát a rákkutatásból emelték át, és nagy reményeket fűznek hozzá. Számunkra különösen izgalmas az mRNS alapú oltóanyag, hiszen egy magyar származású kutató, a magyar származású Karikó Katalin és egy amerikai kutató által közösen kidolgozott technológián alapul, amivel nagyon gyorsan elő lehet állítani a vakcinát. Ez nem tartalmazza a vírus teljes génállományát, így nem okoz fertőzést. Ezzel szintén többször is be lehet oltani valakit, hátránya, hogy a gyártástól a felhasználásig nagyon alacsony hőmérsékleten kell tartani.

Magyarországon a hírek szerint mindhárom típusú vakcina rendelkezésre fog állni.

Németországból az mRNS-alapú, Oroszországból az adenovírusos, míg Kínából az elölt vírust tartalmazó oltóanyagot szándékozik a kormány megvásárolni.

Az Ön cége, a CEBINA is dolgozik egy oltóanyagon, mégpedig a Pécsi Tudományegyetem Jakab Ferenc vezette Virológiai Kutatócsoportjával közösen. Erről a fejlesztésről mit kell tudni?

A most klinikai kipróbálás stádiumában lévő vakcináktól eltérően egy hagyományosabb technológiát alkalmazunk, amely biztonságos és megfizethető a tömeges oltáshoz. Mindezzel együtt egy dizájner vakcináról van szó, amely szofisztikáltabb az első és a második generációs Covid-oltásoknál is, mert olyan antigénekre épül, amelyek tartalmazzák mind a 7 humán koronavírust, a 3 pandémiásat (a SARS, a MERS és a mostani világjárványt okozót egyaránt) és a szezonális koronavírusokat is. Így várhatóan védelmet jelentenek majd nem csak a jelenlegi, de a jövőbeli koronavírus-járványok során is. A védőoltásunk egyik adagját várhatóan orrba kell majd fújni, a másikat izomba adni, ezzel elérjük azt a komplex hatást, amiről korábban beszéltem.

Hol tartanak a vakcina-fejlesztéssel?

Március végén született meg az ötlet, be is adtunk azonnal egy koncepcionális szabadalmi bejelentést.  Jövőre el akarjuk kezdeni a prototípus gyártását, 2021 végére akár már a klinikai kipróbálás is elkezdődhet, ha az engedélyeztetés az ideihez hasonlóan gyors lesz. Ez utóbbi attól függ, mennyire marad erős a pandémia.

Van, aki azt mondja, hogy még legalább öt évig velünk marad, hullámokban tér majd vissza újra és újra. Az szinte biztos, hogy tavaszig nem kezdődnek meg a tömeges oltások, emiatt jövőre még kevés ember lesz beoltva, egy év múlva ilyenkor akár ismét lehet egy járványhullám.

Várhatóan mennyibe fognak kerülni a Covid-védőoltások?

Ez sokban függ az előállítás bonyolultságától. Az mRNS-alapúnál maga a nyersanyag is drága, mert az RNS-t szintetizálni kell, majd az érzékeny molekulát be kell csomagolni egy zsírcseppecskébe, és mély fagyasztani kell felhasználásig. Ennek az árát 25-30 euróra lövik most be. Az adenovírus magától szaporodik, az inaktivált vírus előállítása sem különösebben költséges, ezek a típusú vakcinák várhatóan tizedannyiba kerülnek majd.

Az önöké előreláthatólag melyik kategóriába fog tartozni?

Az sem lesz drága, pár dollár.

Ez most így is nagyon nagy üzlet lesz.

Bármilyen furcsán és hihetetlenül is hangzik, de most nem a profit az elsődleges szempont.

Nagy a baj, a cégek sem a hasznot nézik, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy véget lehessen vetni a világjárványnak.

Az államok ezért fogják ingyen biztosítani mindenkinek az oltóanyagot, legalábbis az első körös oltásoknál biztosan.

Csak nem tanúsítanak önmérsékletet a gyártók!?

De igen, és azt kell mondanom, hogy ilyenre éppúgy nem volt még példa, mint arra az elképesztő és tényleg példaértékű összefogásra, amit a világ kutatóintézetei, gyógyszergyárai, és az engedélyező hatóságok között alakult ki az elmúlt hónapokban.

Az itthon szerencsére kis számú oltásellenes csoportot nyilván nehezen tudná bármilyen észérvvel is meggyőzni arról, hogy vegyék fel a védőoltást, de náluk sokkal többen vannak, akik bizonytalanok. Nekik mivel érvelne?

Először is, megértem a tanácstalanságukat, hiszen egy egészen új vírussal állunk szemben, ami ellen eddig nem volt oltóanyagunk. Ugyanakkor – az mRNS-oltásokat kivéve – ezek a vakcinák régóta ismert technológiákon alapulnak. Ha akármelyik oltóanyagnak komoly kockázata lenne, az már kiderült volna, mert több ezer ember bevonásával zajlanak a klinikai vizsgálatok. Egyelőre a Moderna készítményénél tapasztaltak olyan erős immunválaszt, ami miatt pár napig betegnek érzik magukat a beoltottak, de lehet, hogy ott csupán le kell csökkenteni a dózist. Sokaknak vannak fenntartásaik az orosz és kínai vakcinákkal szemben, mivel keveset tudunk róluk, de mielőtt ezeknek a forgalmazását Magyarországon engedélyeznék, az engedélyező hatóság (OGYEI) az összes dokumentációt ellenőrzi, és ugyanez igaz a máshonnan érkező oltóanyagokra is. 

Sokan úgy vannak vele: megvárom, kialakul-e komolyabb mellékhatás azoknál, akik az első körben megkapják az oltást, és ha nem, akkor oltatom be majd magam.

Ez is érthető hozzáállás.

Tavaszig, amikor elkezdődhetnek az első körös oltások, már sokkal többet fogunk tudni a vírusról és az oltóanyagokról is, és én bízom benne, hogy az a tudás majd megerősíti az első körben oltandók, az egészségügyiek, idősotthonban dolgozók és idősek elszántságát.

Később pedig az ő, valamint a független szakértők szerepe lesz az elsődleges abban, hogy minél többen beoltassák magukat, és leküzdjük a koronavírus-járványt.