Kiszámolták, mekkora életszínvonal visszaesést hozna a nagy gazdasági blokkok szétválása
ElemzésekHárompólusú világgazdaság alakult ki, mert gazdasági felépítésében az Európai Unió nagyon különbözik az USA-tól, a harmadik blokk pedig Kína-Oroszország. Ha ezek a nagyhatalmi központok leválnának egymásról, a globális kereskedelem a felére esne vissza, a jóléti színvonal 4-5 százalékkal csökkenne.
Nem két-, hanem hárompólusú a világgazdaság alakult ki: az USA, Kína és Oroszország, illetve külön szereplőként az Európai Unió,az USA és az EU gazdasági, pénzügyi és strukturális vonzáskörzete ugyanis annyira eltérő, hogy két különálló gazdasági blokkot alkotnak.A nagy gazdasági tömbök egymástól leválása politikai alapon nagyobb kárt okozna, mint gondolnánk, mert az összefonódást már nehéz lenne visszafejteni – derül ki a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányból. Boros Eszter, az Államadósság Kezelő Központ stratégiai elemzője és Ginter Tamás, a Magyar Nemzeti Bank vezető nemzetközi szakértője öt szempont alapján vizsgálták a világföldrajzi és gazdasági blokkosodást és azok egymása utaltságát.
Három nagy, egymástól elkülönülő világgazdasági blokk
A nemzetközi kereskedelem, a külföldi működőtőke-befektetések (FDI), a nemzetközi pénzügyi támogatások (fejlesztési finanszírozás), a katonai összefonódottság (fegyverkereskedelem) és a lakosság körében
az egyes nagyhatalmak elfogadottsága alapján a világgazdaság egy észszerűen elkülöníthető háromblokkos szerkezete rajzolódik ki.A három azonosított blokk a következő magok köré szerveződik:
- Egyesült Államok-központú
- Európai Unió-központú
- Kína–Oroszország kettőse köré szerveződő gazdasági tömbök.
Vagyis nem két, hanem három pólusú a világgazdaság jelenlegi szerkezete: az USA, Kína-Oroszország, illetve külön szereplőként az Európai Unió. Az USA és az EU gazdasági, pénzügyi és strukturális vonzáskörzete ugyanis annyira eltérő, hogy két különálló gazdasági blokkot alkotnak – állapítják meg a szerzők.
Bár az empirikus eredmények a klasszikus Kelet–Nyugat megosztottságot igazolják, ám mivel a Kína–Oroszország-tengely élesen elkülönül, nincsenek meg a szakirodalomban reflexszerűen alkalmazott egységes „nyugati” és „keleti” blokkok.
A világgazdaság strukturális átrendeződése kétségtelenül
valóságos, de nem egy bipoláris (USA vs. Kína) vagy egy merev háborús (Nyugat vs. Kelet + semlegesek) felállást követ.A valójában háromblokkos struktúra felismerése alapjaiban átírhatja a nagyhatalmi blokkok kereskedelmi hatásait vizsgáló jövőbeli modelleket.
A meglévő szakirodalom alapvető előfeltételként kezeli az elkülönülő geopolitikai blokkok létezését, azonban a tömbök számát és pontos összetételét eddig leginkább önkényesen vagy kizárólag az ENSZ-szavazások (például az Ukrajna elleni orosz invázió elítélése) alapján határozták meg – állapítják meg a szerzők.
Három forgatókönyv a szétválásra
A Boros–Ginter tanulmány szakirodalmi áttekintése alapján
a blokkok egymásról leválása komoly jóléti és GDP-veszteségeket okozhat,és a modellektől függ, mekkora lehet a szétválás világgazdasági kára.
- Egy kétblokkos rendszerben a kereskedelmi szétválás az egyes gazdaságok esetében akár a GDP 4,7%-át elérő jóléti veszteséget is okozhat.
- Egy olyan háromblokkos felállásban, amely a Nyugat, a Kelet és a semleges országok modelljét veszi alapul, a leválás esetén a globális kereskedelmi forgalom akár 57%-kal is visszaeshet, ami akár 3,7%-os jóléti veszteséggel járhat. Ezek a veszteségek a keleti blokkban az átlagosnál is nagyobbak lehetnek.
- A nagy gazdaságok és országcsoportok (az EU, az USA, Oroszország-Kína) egymástól való leválásának a legsúlyosabb forgatókönyve esetén az USA és az EU teljesen leválna a BRICS-gazdaságokról (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika). Ebben az esetben a jóléti veszteség elérheti a világgazdasági teljesítmény 3,9%-át.
A modellek abban egyetértenek, hogy a szabadkereskedelem korlátozása és a politikai alapú blokkosodás minden forgatókönyv szerint nettó globális jóléti veszteséget okoz.
