Kitört a szinkron vagy felirat háború – Ön szinkronizáltatná a filmeket?
ElemzésekA kormány a nyelvtanulás miatt a feliratos filmeket preferálná. A Növekedés.hu által megkérdezett szakértők szerint inkább opcionálissá kellene tenni, ki és hogyan akar filmet nézni. Fejleszteni kell a magyarok idegennyelv-tudását, ezért a kormány elfogadta a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatait és konkrét intézkedések kidolgozására kérte fel a minisztériumokat a nyelvtanulás elősegítésére. Tervezik többek között korszerű idegennyelv-oktatási módszerek meghonosítását, de kiemelt jelentőségű lenne a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése is. Mindez azért lényeges, mert az Education First felmérése szerint térségünkben, Romániában beszélnek a legjobban angolul, megelőzve Franciaországot, Spanyolországot, Olaszországot és Görögországot is. Ez pedig a filmek feliratozásának is köszönhető. E téren hazánk viszont elmaradott.
Szomorú, hogy Magyarország a rangsorban a 21. helyen szerepelt az idén, sőt a 2014-es felméréshez képest 4 hellyel csúszott hátrább a listán. A lista élén az észak-európai országok állnak, Svédország, Hollandia, majd Dánia, Norvégia és Finnország.
A szinkronszakmában dolgozókat évek óta érzékenyen érinti a feliratozás kérdése, még akkor is, ha a magyar mozik 70 százalékban, a magyar nyelvű televíziós csatornák pedig 98 százalékban magyar hangon vetítik a tartalmakat. Ennek fényében kell-e, szükség van-e szinkronra? Az anomáliákkal kapcsolatban a több mint három évtizede a szakmában dolgozó Aprics László a Növekedés.hu-nak azt mondta: a nyelvtanuláshoz a felirat csupán támpontot adhat, az eredeti nyelv akkor hatékony, ha szótárakkal a kezében ül a néző. A feliratban szereplő szavak is a film lendületét követik, nem biztos, hogy szó szerinti a fordítás, azaz sok esetben zanzásításról beszélünk, hiszen másodpercekhez kell igazítani a betűket. Ráadásul nem csak az idegen nyelvet tanulók nézik a filmeket.„Úgy vélem, a választás jogát meg kell hagyni a nézőnek. Egy gyengébben látó egészen biztos, hogy nem élvezi a feliratos filmeket, míg, aki él-hal az idegen nyelvű filmekért, az már most is megtalálja magának a módot, hogy így nézze a filmet.” – mondja a szakember. Érdekes összehasonlítás az Európai Bizottság kutatása is, amelyből kiderül, hogy a feliratos filmek elutasításában a magyarok a spanyolokkal holtversenyben ezüstérmesek (52 százalék).
Akik nem kérnek a feliratos filmekből: a toplistát a németek vezetik 57 százalékkal, míg a skandináv országok fogadják el a legjobban a feliratot, 80-90 százalék feletti támogatottsággal. Éppen azok az országok, ahol a nyelvtudás természetes.Ha a szomszédos országokat nézzük, Szlovéniában a lakosság 86, Romániában 68 százaléka pártolja a feliratokat. Jelenleg a forgalmazó dönti el, hogy a filmet szinkronizáltatja, avagy sem, tehát nem a mozi vagy a tévétársaság a felelős ezért. Aprics szerint az idős korosztály, illetve a középkorú 40-55 évesek kedvelik legjobban a szinkront, a film cselekménye számukra magyar hangon a legélvezhetőbb. Az eredeti hang segíthet a kiejtés elsajátításában, az intonáció megismerésében, ám egy feliratos film viszont sosem lesz élethű. Aprics László szerint a mozikban, a dvd-kínálatban, a kábelcsatornákon most is lehet feliratos filmeket választani, igaz zömmel angol, esetleg francia filmekről beszélünk, hiszen ezekből kerül legtöbb Magyarországra. Ezek után arra is kíváncsiak voltunk, mennyi az annyi.
Egy 120 perces mozifilmet két-három nap alatt szinkronizálnak, alaphangon napi 10-12 órában. Egy úgynevezett tekercsnyi hangfelvétel 30 másodpercből áll. Azaz félpercenként a szinkronszínész honoráriuma 250-400 forint mozog, egy percért sem kap 1000 forintot.Könnyű kiszámolni, hogy egy főszereplőt szinkronizáló művész alig kap pár tízezer forintot, egy epizódszereplő pedig jó, ha megkeresi ennek a töredékét. Tehát a meggazdagodás nem ebből várható. A rendező szerint gond az is, hogy idő- és pénzhiány miatt a magas színvonal veszni látszik. A fordítók írják a szöveget, amelyet – ha a tükörfordítás teljesen magyartalan – a rendezők alakítanak némileg, már ha tudnak az adott nyelven, majd kezdődik a felvétel. „Én egy régi vágású rendező vagyok, mindenre jut idő, csak a szöveg, a szerep megismerésére nem. Szeretek a színésszel beszélgetni, a szöveget megértetni, feldolgozni. Ma a végterméket már nem is látom, hiszen az azonnal a vágó kezébe kerül, majd a forgalmazóhoz. Tehát el kell, hogy menjek a moziba és ott megnézni a saját filmem – hangsúlyozza Aprics László, aki szerint a feliratozás, kontra szinkron kérdés sokkal bonyolultabb helyzetet idéz elő, mint az az első pillanatra látszik. Ezt alátámasztja az egyik legtöbbet szinkronizáló színésznőnk, Makay Andrea gondolatsora is, akinek édesapja, Makay Sándor színművész is sok karakternek adta a hangját. „Nem vitatom, hogy mennyire fontos a nyelvtanulás, hiszen gyermekeink jövőjét ez határozza meg. Sokkal lényegesebb kérdésnek tartom, hogy a tanítás módszertanán és színvonalán fejlesszenek, a nyelvtanárok létszámát pedig növelni kell. Hogy szinkronra szükség van, az biztos. Én is állítom, hogy a filmek feliratozása hazánkban nem oldja meg a nyelvtanulás súlyos problémáját” – állítja a színésznő. Szerinte az olvasás hiánya a feliratok nehezebb befogadásában is tetten érhető, ráadásul a fiatalokra a legkevésbé a jellemző, hogy például egy brazil szappanoperát néznének a délutáni idősávban. „Ha ezeket a műsorokat feliratoznák, egészen bizonyos, hogy rengeteg ember szórakozását vennék el. Sőt, azt se felejtsük el, hogy sokak koncentrációképessége sem alkalmas arra, hogy egyszerre feliratot olvassanak, kövessék a képi mozgást, sőt figyeljék az eredeti nyelvet. Én is amondó vagyok, meg kell hagyni a választás lehetőségét mindenkinek. Nem félek, hogy kevesen voksolnának a szinkronra”. Azt biztos, futószalagon, kegyetlen tempóban dolgozunk, felhígult a szinkronszakma – hangsúlyozza a színésznő. Ezért az érdekképviselet rendet szeretne tenni, mind a bérezés, mint pedig színvonal területén, hogy a magyar szinkron ismét világhírű legyen, mint korábban. Sajnos tény, hogy a nyelvtanulásban leginkább érintett korosztály már kevésbé, vagy egyáltalán nem néz televíziót, inkább moziba megy, vagy az internetet használja, így számukra a televízióban vetített filmek szinkronossá, avagy feliratossá tétele gyakorlatilag mindegy – vélekedik Makay. A tévéző korosztály pedig a legtöbb esetben nem onnan tanul nyelvet, ha ezt korábban nem tette meg máshol. Persze elkezdeni sosem késő. A színésznő saját 87 éves édesanyját hozta példának, aki három nyelven beszél, de ennek a filmekhez semmi köze nincs. Persze jó lenne, ha kompromisszum születne mielőbb, megvédve a szinkroniparban dolgozó vállalkozások és munkavállalók munkahelyeit – legalábbis ezt szorgalmazza a Színházi Dolgozók Szakszervezete Szinkron Alapszervezet javaslata. Tehát támogatják az eredeti nyelven, felirattal hozzáférhető filmes tartalmak megjelenésének növekedését, de garanciát kérnek a szinkronizált tartalomhoz való hozzáférésre. A nyelvtanárok a sok anomália ellenére örülnek annak, ha még több feliratos alkotás közül lehet válogatni. Mint Monostori Márton angoltanár kifejtette, a diákok tudása csak bővül azzal, ha eredeti nyelven nézik-hallgatják a filmet. „Egy kezdőnek nem kell rögtön Shakespeare műveit szótárazni, hiszen ezekben a szövegekben száz és száz olyan szó, szófordulat lehet, amelyet az író előtt még senki sem használt. Így aztán nem ildomos alig angoltudással, Hamlet nézése közben füzetekkel ülni a tévé előtt, hiszen az a figyelmet igencsak megosztaná, és egy életre elvenné a kedvet az eredeti nyelvezettől. Amíg az alapfokú szintet el nem éri valaki, elég egy lezserebb – ám semmiképp nem szlengektől hemzsegő – filmet, például mesét, zenés művet nézni, itt sokszor csupán a szöveg hallgatásán van a lényeg. Ezt egyébként sokan a számítógép előtt, vagy a mobilon meg is teszik. Az a fontos, lelje örömét az eredeti nyelvben a közönség, a felirat csupán segítség, mankó legyen az eligazodásban a nézőnek, aki a mai technika segítségével bármikor visszaválthat a szinkronos változatra”.
A közép és a felsőfokú vizsga között lévő tanulók sokszor maguktól is eredeti nyelveken hallgatják a filmeket, nekik már feliratra sincs szükségük, ha valamit nem értenek, a szövegkörnyezetből kikövetkeztetik, nem görcsölnek a szókeresésen.Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy maga a szakember a szinkronos, avagy az eredeti nyelvű filmeket nézi. „Nálam az arány 50-50 százalék. Szeretem összehasonlítani a magyar színész hangszínét az eredeti szereplőével, úgyhogy ha van arra lehetőségem, akkor gyakran meghallgatom így is, és úgy is. A diákjaimat mindenképpen buzdítom, hogy kedvenc színészeiken keresztül ismerkedjenek az eredeti nyelvezettel is. Könnyedén, görcsösség nélkül tanuljanak”. BGA
