Kivonulnak a Wall Streetről az európai befektetési bankok?
ElemzésekA szigorodó szabályozás és a kihívásokkal teli működési környezetben 280 milliárd dollárral csökkentette az amerikai eszközállományát a Deutsche Bank, a Credit Suisse, az UBS és a Barclays. Fókuszban a profitabilitás.
Európa 4 legnagyobb befektetési bankja 280 milliárd dollárral csökkentette eszközállományát az Egyesült Államokban az elmúlt 3 év során. Az intézmények gyengülő Wall Street-i jelenléte többek között a szigorúbb szabályozással és a gyengébb profitabilitással magyarázható.
Az érintett nagybankok közé tartozik a Deutsche Bank, a Credit Suisse, az UBS és a Barclays, melyek jövedelmezősége egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe a tengerentúlon.
2016 óta számos nagyobb külföldi banknak kellett áthelyeznie a működését egyfajta közvetett vállalati struktúrába, amely független módon lett feltőkésítve és stresszteszteknek alávetve.
Az említett 4 nagybank több mint 34 százalékkal csökkentette az elmúlt 3 évben a kitettségét a fenti közvetett vállalatokban, melyekben a tőkeellátottság ezzel egyidejűleg átlagosan 12 százalékkal emelkedett. A magasabb tőkeigény és a kisebb eszközállomány jelentősen rontja a befektetési bankok eredményét.
A negatív trend különösképpen igaz a Deutsche Bankra. A német bankóriás a közvetett vállalati struktúrákban tartott 203 milliárd dolláros kitettségét 116,7 milliárd dollárra csökkentette. 2016 szeptemberében ráadásul 10,9 milliárd dollárról 13,5 milliárd dollárra kellett növelni a tőkéjét.
A közvetítő vállalatok megjelenése előtt a Deutsche Bankot komoly kritika érte, miután összetett struktúrák alkalmazásával megfelelő tőketartalék nélkül bővíthette az amerikai üzletágát és jelenlétét.
A bankóriás hivatalosan nem kommentálta a fejleményeket, azonban iparági szakértők szerint a Deutsche Bank „tőkeoptimalizálást” hajtott végre az elmúlt időszakban.
Dennis Kelleher, a Better Markets lobby vezetője azt nyilatkozta, hogy a korábbi években látott szabályozási rések aggasztó kiaknázásának kockázata az amerikai adófizetőkön és Feden csapódik le. Legrosszabb esetben ugyanis az is előfordulhat, hogy amerikai adófizetők pénzéből kell feltőkésíteni, azaz kisegíteni egy külföldi bankot, amennyiben az komoly gondba kerülne.
A Credit Suisse által létrehozott közvetett vállalati struktúrában 47 százalékkal, avagy 105 milliárd dollárral csökkent az eszközállomány 2016 óta. A tőkeellátottságát az intézmény azóta 2,5 milliárd dollárral mérsékelte.
A Barclays tekintetében hasonló tendenciák figyelhetők meg: 61 milliárd dollárral csökkent az eszközállomány az elmúlt 3 évben. A brit nagybank ellenben sokkal elkötelezettebb az amerikai jelenlét mellett, mint a felsorolt másik 3 intézmény. Ez azzal magyarázható, hogy a Barclays még 2008-ban akvizíciós tevékenységet folytatott a csődbe ment Lehman Brothers eszközei tekintetében.
Joe McGrath, a Barclays globális banki üzletágvezetője korábban azt nyilatkozta, hogy meglehetősen koherens növekedési céljai vannak bankcsoportnak. Emellett hozzátette, hogy amerikai jelenlétük sokkal erősebb, mint számos más versenytársuké. Kis túlzással egy második székházat is nyithatnának az Egyesült Államokban.
A UBS még a közvetítő vállalati struktúrák megjelenése előtt számottevő eszközleépítéseket hajtott végre, aminek eredményeként 2016 és 2019 között 25 milliárd dollárral csökkentette eszközállományát a közvetítő vállalati struktúrában.
