Súlyos tízezreket dobunk a szemétbe az elpazarolt élelmiszerekkel – Gyakorlatilag mindenki pazarol

Elemzések2019. nov 26.Növekedés.hu

Legalább 50 ezer forint értékű, feleslegesen megvett élelmiszert dob ki évente egy négyfős magyar család. Országos szinten hatalmas mennyiségű, évi 1,8 millió tonna élelmiszer megy veszendőbe, világméretekben pedig az ENSZ 1,3 milliárd tonnára becsüli az éves pazarlást, miközben a Föld népességének jelentős része éhezik. Nálunk novemberben újabb felmérés indult, amelyben azt is vizsgálják, hogyan hatottak a hazai lakosságra az elmúlt évek szemléletformáló programjai.

Megdöbbentő számok látnak továbbra is napvilágot arról, mennyi élelmiszer megy veszendőbe a világon.  A szeptember végén zárult 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK) az ENSZ képviselője arról számolt be, hogy a globálisan elpazarolt élelmiszerek értéke a szervezet becslései szerint ma már jóval meghaladja az évi 800 milliárd eurót, mennyisége pedig az 1,3 milliárd tonnát. Ez azt is jelenti, hogy a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada kárba vész.

Az elképesztő veszteségek egyrészt problémát okoznak azért, mert a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 8 százalékáért a pazarlást teszik felelőssé. Másrészt a kidobott élelmiszerek miatt növekszik a szakadék a Föld fejlett, illetve fejletlen régiói között. Az éhezés és az alultápláltság elsősorban az ázsiai, az afrikai és a dél-amerikai kontinensen teremt súlyos helyzetet, és a világméretű népességrobbanás a következő évtizedekben tovább fokozhatja a gondokat.

Az élelmiszerpazarlás szempontjából nem jobb a helyzet Magyarországon sem. Miközben a társadalmon belül nálunk is jelentős a rászorulók aránya, a felmérések szerint évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ez egy főre vetítve körülbelül 68 kilogrammnak felel meg, amely az élelmiszervásárlások 10-11 százalékát teszi ki. Bár a nyugat-európai uniós tagállamokban a nagyobb vásárlóerő miatt az éves veszteség eléri a fejenkénti 92 kilogrammot is, a hazai pazarlás is számottevőnek mondható. Egy négyfős magyar család esetében például 50 ezer forintra tehető az a kidobott éves élelmiszermennyiség, amelyet eleve feleslegesen vásárolnak meg.

A hazai élelmiszer-felhasználásról legutóbb 2016-ban készült részletes felmérés, ezért az agrártárcához tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) idén novemberben újabb vizsgálatot indított. A felmérésbe önkéntes jelentkezéssel körülbelül száz családot vontak be, amelyeknek egy héten keresztül úgynevezett hulladéknaplót kellett vezetetniük arról, hogy háztartásukban pontosan mennyi és milyen típusú élelmiszert dobnak a szemetesbe.

A mostani vizsgálattal egyúttal arra is választ keresnek, miként hatottak a magyar társadalomra az elmúlt években indított szemléletformáló programok. A változtatások érdekében az Agrárminisztérium és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2014 őszén közösen létrehozta az Élelmiszer Érték Fórumot, majd a Nébih 2016-ban elindította a „Maradék nélkül” névre keresztelt, nemzeti szintű programot is. Ez a szándékok szerint lefedi az élelmiszer-feldolgozást, az élelmiszer-kereskedelmet, a vendéglátást és a civil szektort, emellett pedig arra is koncentrál, hogy a lakossági élelmiszerhulladék keletkezését meg lehessen előzni.

Az Európai Unió törekvéseiben az szerepel, hogy az élelmiszerpazarlás mértékét 2030-ra a jelenlegi felére kellene faragni, ezért az Európai Parlament és az Európai Tanács úgy döntött, hogy a tagállamoknak 2019-re csökkentési terveket kell kidolgozniuk, és azokról évente jelentést kell készíteniük. A különböző felmérések azt tükrözik, hogy az EU-s tagországokban évente 88 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek értéke eléri a 143 milliárd eurót.

A Nébih tájékoztatása szerint a Maradék Nélkül programot az Európai Bizottság is megismerte, számos elemét jó gyakorlatnak minősítette, egyes intézkedéseit pedig az úgynevezett LIFE keretprogramon belül pénzügyileg is támogatta. A kampány részeként 2018-ban elindult például az általános iskolás korosztályra koncentráló iskolai program, amelyben eddig 320 ezer gyermekhez juttatták el a legfontosabb üzeneteket bemutatóórákkal, kvízjátékokkal és nyári táborokkal.

Zsigó Róbert, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára egy közelmúltbeli konferencián a legnagyobb pazarlóknak a háztartásokat nevezte, ezért kilátásba helyezte, hogy további óvodai-iskolai szemléletformáló programokat is indítanak. Emellett azonban azt is hangsúlyozta, hogy törekedni kell a termelésben és a vendéglátásban keletkező hulladékok csökkentésére is, amelyhez a gyártók és a vendéglátósok bevonására is szükség lehet.

A Nébih szerint Magyarország a hulladékgazdálkodással komplex problémaként foglalkozik, mivel a hulladéktípusok között számos esetben nagy az átfedés, és a hulladékkezelésben is szükség van az állami, a gazdálkodói és a lakossági erőfeszítések összehangolására. Az élelmiszerhulladékok keletkezése sokszor nem, vagy csak nehezen választható szét a többi kommunális hulladéktól, és szoros a kapcsolat a csomagolási hulladékokkal is. Ezért – teszi hozzá a Nébih – az élelmiszerhulladékok sorsát más hulladéktípusokkal (a szilárd kommunális hulladékokkal, a szennyvízzel és a zöldhulladékokkal) együttesen kell kezelni. E kérdéskörrel ma átfogó módon az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve az Országos Hulladékgazdálkodási Terv foglalkozik.

Az élelmiszerek kapcsán egyébként Magyarország az úgynevezett hulladékpiramis elvét követi, amely a megelőzés fontosságából indul ki, majd a feleslegek emberi, és ha ez nem lehetséges, más típusú – például takarmányozási – hasznosítását irányozza elő. E szempontból megkülönböztetik egymástól a nem elkerülhető élelmiszerhulladékokat (például a tojáshéjat vagy a csontokat), a potenciálisan elkerülhetőket (ilyen például az almahéj, a csirkebőr vagy a kenyérhéj), illetve az elkerülhetőket, vagyis azokat, amelyek tárolási okokból romlott meg, vagy megvásárlásuk eleve felesleges volt. Továbbra isi gond, hogy a háztartási élelmiszerhulladékok nagy része – 63 százaléka – kommunális hulladékként végzi, és ez környezeti szempontjából a legkedvezőtlenebb hulladékkezelési megoldásnak számít.

A feleslegesen megvett termékek a teljes élelmiszerhulladék 48-49 százalékát teszik ki, ami azt jelenti, hogy egy főre vetítve évente mintegy 33 kilogramm ilyen hulladék keletkezik.  Ez egyértelműen mutatja, hogy tudatosabb fogyasztói magatartással a hazai élelmiszerpazarlás akár a felére is csökkenhetne. Belátható időn belül azonban szakértők azt is jó eredménynek tartanák, ha 8-10 százalékkal kevesebb élelmiszert dobnánk ki. Amennyiben ezt sikerülne megvalósítani, a háztartások éves szinten mintegy 9 milliárd forintot takaríthatnának meg. A magyar törekvések egyik lényeges eleme, hogy a lakosság a „mennyiség helyett minőség” elvet kövesse, vagyis átgondolatlan „tömegvásárlások” helyett minél többen a magasabb minőségű, biztonságos élelmiszereket részesítsék előnyben.