Könnyen lehet babahitelhez jutni, még EU-polgároknak is

Elemzések2019. márc. 14.Fellegi Tamás

Kijöttek a részletek az úgynevezett babaváró kölcsönről, nem túl szigorúak a feltételek, de a kamatmentesség tényleg csak a gyermeket vállaló családoknak jár. Nem zárhatók ki az uniós polgárok sem a dologból, ha megfelelnek a feltételeknek, vagyis 3 hónapnál tovább életvitelszerűen tartózkodnak itt, bejelentett lakcímmel.

Több lehetséges hitelfelvevő

Épp csak hogy elemeztük, mely feltételek esetén, milyen következményekkel járhat a nagy összegű, 10 millió forintos, szinte minden további nélkül felvehető hitel. Az első eltérés máris megvan: nem a 40., hanem a 41. év betöltése a felső korhatár a feleségeknek, így máris bő 60 ezer lehetséges hitelfelvevővel bővültünk a tegnap számítotthoz képest.

A bővülés azonban ennél sokkal nagyobb is lehet, mivel nem zárhatók ki az uniós polgárok sem a dologból, ha megfelelnek a feltételeknek, vagyis 3 hónapnál tovább életvitelszerűen tartózkodnak itt, bejelentett lakcímmel. Kamatmentes hitel valóban csak akkor van, ha a házaspárnak gyermeke születik, és nem válnak, tehát ingyenhitelhez valóban nem lehet spekulatívan jutni, az csak a ténylegesen gyereket vállaló és nevelő házaspároknak jár, ez mindenképpen kedvező.

Személyi kölcsön helyett

Az állam a mostani kamatfeltételek mellett 5 százalékos kamatot fizet támogatásként a bankoknak egy, az 5 éves piaci állampapírhozamhoz kötött képlet szerint, ez értelemszerűen magasabb lesz, ha esetleg emelkednek a hozamok. A büntetőkamat, vagyis amit a feltételek egy részének nem teljesítése esetén kell fizetni, a mostani hozamok mellett 8 százalék, ez nagyjából a most elérhető legkedvezőbb, igen szigorú feltételekhez kötött személyi kölcsönök kamatával egyezik meg.

Az esetleges spekuláció így visszafizetési szándék esetén egy viszonylag jó kamatú személyi kölcsön szintjén lehetséges, ami felelős spekulánsnak kevéssé vonzó, hisz ennél nagyobb hozamot nem lehet kockázatmentesen elérni. Azonban ha a hitelfelvevő felelőtlen, vagy eleve a vissza nem fizetéssel kalkulál (és ebbe egy házastársat is beleránt, még ha el is válik tőle), akkor már baj van, persze itt az a kérdés, mennyire lesz szigorú az állami behajtás nem fizetés esetén: levonják-e az adós látható jövedelméből, minden bankszámlájáról stb.

Az államé a bukó

A nem fizető adósokat ugyanis az államnak kell utolérnie, a bankok megkapják a pénzt az államtól, miután állami kezességvállalás van: ennek viszont díja is van, amelyet az adós fizet, így mégsem teljesen 0 a hiteldíjmutató. Ami egy kicsit ijesztőnek tűnik, hogy a feltételek „jóindulatú” nem teljesítése, mint például a gyermekvállalás elmaradása, vagy a magyarországi lakcím megszűnése esetén az 5 éves elmaradt kamat azonnali visszafizetését vonja maga után egy összegben, ami sokaknak megoldhatatlan gond lehet.

Kinek jó és kinek kevésbé?

Ami a bankokat illeti, számukra első ránézésre szinte ingyenebédről van szó, mert a mostani helyzetben 5 százalékon kockázatmentesen kihelyezni a pénzt számukra rendkívül kedvező. Persze máris számolhatjuk, mi terheli az államot ebből adódóan: ha 100 ezren veszik fel a hitelt, az első évben 50 milliárd, ha egymillióan, akkor 500 milliárd forint a kamatköltség, ebből később valamennyi visszajön a feltételeket nem teljesítőktől.

Az állam tehát nagy költséget és kockázatot vállal attól függően, hányan veszik fel a hitelt, a bankoknak remek lehetőség adódik, a gyermeket vállaló pároknak ugyancsak, feltéve, ha ésszerűen használják fel a pénzt (pl. nem szállnak be pilótajátékba). Akik öt éven belül mégsem akarnak gyermeket, netán összevesznek és válni akarnak, azok az egyszeri nagy költség miatt bajban lehetnek, aki pedig 8 százalékra akar hitelt felvenni, de ezt tudatosan vállalja és rendesen törleszt, még költséget sem jelent az államnak. A veszély abból származhat, hogy mindenki más is könnyedén felveheti a pénzt, és erre nagy lehet a csábítás, mondván, később majd csak lesz valahogy.

Bőkezű juttatás

Mindent átgondolva úgy tűnik, hogy ésszerűbb lett volna csak a gyermek születésekor adni a hitelt, hisz ezzel válna igazán célzottá a támogatás, és a visszaélések lehetősége is megszűnne. Valószínűleg azonban más szempontok is szerepet játszhattak a döntés meghozatalakor, mint például a gazdaság pörgetése a megnövekvő hitelezés és fogyasztás által, a felmerülő költségeket későbbre halasztva.