Érdemes házasodni 10 millió forintért?

Elemzések2019. márc. 13.Fellegi Tamás

A 18 és 40 év közti házas nők 10 milliós hitelhez juthatnak majd, jelentette be a miniszterelnök. A részletek azonban még nem tiszták, a hatások viszont ezektől függően igen eltérőek lehetnek.

Meglepő

Valószínűleg mindenkit meglepett, amikor a családvédelmi akcióterven belül bejelentésre került az asszonyhitelként, avagy babaváró hitelként is emlegetett szokatlanul nagy összegű, szabad felhasználású hitel, amelyet olyan házaspárok nőtagjai vehetnének fel, ahol a hölgy 18 és 40 közti, és a jelenlegi ismeretek szerint a pár valamely tagjának rendelkeznie kellene három éves munka-, vagy felsőoktatási hallgatói viszonnyal.

A részletek

A részletek többször változtak, a végleges és pontos feltételrendszer még nincs meg, de nagyon sok múlik azon, mit is takarnak a részletek. Ha ezeket ügyesen dolgozzák, és valóban a gyermekvállalást fogja ösztönözni, a pénz felhasználása pedig jórészt a családok gyermekvállaláshoz kapcsolódó költségeihez kapcsolódik, akkor egy jó kezdeményezésről lehet szó. Ha azonban a feltételeket nem jól szabják meg, akkor ellenőrizetlen pénzkiáramlás, álházasságok, tömeges fizetésképtelenség és persze egy hatalmas állami teher jelenhet meg.

Óriási összeg

Nem tudunk róla, hogy lenne valahol a világban hasonló kezdeményezés (ami nem azt jelenti, hogy esetleg nincs), de akárhogy is nézzük, 10 millió forintot fedezet nélkül szabadfelhasználásra kiadni viszonylag szokatlan dolog, még személyi kölcsönből is csak egész kivételes esetben adnak a bankok ekkora összeget, természetesen igen komoly hitelképességi vizsgálatot követően. Ez az összeg a jelenlegi nettó havi átlagkereset nagyjából 40-szerese, vagyis több mint 3 évi átlagkereset, sokaknak persze ennél hosszabb ideig kell megélni ennyi pénzből.

Másfél millió hölgy

Elsőként megpróbáljuk kiszámolni, hogy a feltételektől függően hányan vehetik igénybe a hitelt, és ez mekkora összeg lehet, és persze mi van, ha tömeges nemfizetésre kerül sor. Számoljunk azzal a szélsőséges esettel, hogy minden szóba jöhető nő (házaspár) felveszi, mondván, pár évig úgysem kell kamatot fizetni. Gyermek hiányában később majd igen, de akkor is kisebbet, mint ami most a személyi kölcsönöknél jellemző (egy helyen láttunk utalást a lehetséges mértékre, melynek a tömeges spekuláció érdekében biztosan meg kell haladnia az állampapírhozamokat hosszabb távon is: ez 8 százalék lenne).

Megnézzük, hány olyan hölgyünk van, akik idén július 1. és 2022. december 31. között 18 és 40 év között lesznek, gondolatban férjhez adjuk közülük, aki épp nem házas, és elvégezzük a számítást.

A KSH korfája szerint a 1980 és 2004 közt született lányok-hölgyek száma 1 409 000, ehhez hozzáadjuk az 1979-ben születettek felét is, hisz az annak az évnek a második felében születettek még a pénz boldog tulajdonosai lehetnek, így 1 447 000 lesz a teljes szám.

14,5 ezer milliárd

Ezt 10 millióval megszorozva egészen félelmetes összeget kapunk: 14 500 milliárdot. Természetesen szélsőséges feltételezés lenne, hogy mindenki felveszi a hitelt és senki nem törleszti, de ha azt mondjuk, hogy az összes szóba jöhető pár egytizede nemfizető adós lesz, az már 1500 milliárd, ami önmagában is igen nagy költségvetési teher, még 20 évre elosztva is. Ennél a tényleges szám vélhetően mindenképpen kisebb lesz, de önmagában abból komoly társadalmi probléma lehet, ha a nemfizetőket kimentik, a többiek ezt igazságtalannak érzik.

Pénzözön

Nézzük meg most a dolog másik oldali hatását: mi történik, ha 3 és fél év alatt 14,5 ezermilliárd forint új pénz kiáramlik a piacra? Ennek egy része az ingatlanpiacot támogathatja, nagyobb része viszont valószínűleg fogyasztási célokat szolgálna, ami jócskán megdobná a gazdasági növekedést, ugyanakkor az inflációt is, ami már most is a jegybanki cél fölé kezd kerülni.

Persze nem kizárt, hogy a program részben azért is erre az időszakra lett kitalálva, hogy előrehozza a későbbi fogyasztást, gazdasági növekedést, és így gyorsítsa a felzárkózást.

Hitelpiaci hatás

A hitelnek lehet még egy érdekes következménye: megcsappan a személyi kölcsönök iránti igény, hisz arra csak azoknak lehet szükségük, akik nem az adott korosztályba tartozó hölgyek, illetve azok a férfiak, akiknek nem ők a feleségeik. Így vélhetően eleve visszaszorul ez a szegmens az adott időre, ugyanakkor valószínűleg erős kamatleszorító hatás lesz: a személyi kölcsönöknek versenyezniük kell ezzel a hitelformával, így kamatuk esetleg jóval kisebb lesz, mint most.

Nem kívánt mellékhatások

Végül nézzük meg, hogy túl könnyű hitelfelvételi szabályok esetén milyen nem kívánt mellékhatások, visszaélések következhetnek. Az nyilvánvaló, hogy a legtöbb ember számára hatalmas összegről van szó, ezért a késztetés is hatalmas lehet a bármi áron való megszerzésére. Ismerjük azt az esetet, mikor Szeged környéki hölgyek mindössze 40 ezer forintért névházasságot kötöttek szerb férfiakkal, hogy azok letelepedési engedélyt, majd szabad mozgást és munkavállalást kapjanak az Európai Unióban.

Ha 40 ezer forint vonzó volt, akkor ennél jóval nagyobb összeg különösen az lehet, annyira, hogy akár egész iparág is épülhet erre. Jóképű, csábos úriemberek szédíthetnek meg hölgyeket a család ígéretével, majd az esküvő után lelépnek a pénzzel, még ha a hitel visszafizetése elvileg őket is terheli. Mások esetleg arra biztatják a jóhiszemű párokat, hogy adják nekik oda a pénzt, kiváló hozamot ígérnek (a pilótajátékok most is virágzanak, gyakran az MNB csap le rájuk), a pénzt persze vagy viszontlátják, vagy nem.

Óvatosság

Ezek kiszűrése gondos szabályozást igényel, lehet, hogy

jobb lenne, ha nem egyszerre jutnának a felvevők az összeghez, esetleg mégiscsak korlátozva lenne a felhasználás. Szigorú hitelképességi vizsgálat is ésszerű lehet, de még az sem lenne ördögtől való, ha csak akkor járna a hitel, amikor születik a baba.

A gyermekvállalás szempontjából ugyanolyan ösztönző lenne a konstrukció, ugyanakkor sok visszaélési lehetőséget kiszűrne ez a megoldás.

Hogy végül is mi lesz az eredménye a programnak, az a részletekben rejlik, ezek azonban még változhatnak, alakulhatnak. A döntéshozók átgondolhatják még a lehetséges makrogazdasági hatásokat és egyéni kockázatokat egyaránt, és olyan megoldást találhatnak, melyek valóban a gyermekvállalásra ösztönzik a családokat, nem a felelőtlen költekezésre.