Korábban repülnek ki otthonról a mai fiatalok, mint pár éve
ElemzésekA rendszerváltás óta 300 ezer fővel csökkent a 15-49 éves nők száma. A gyermekvállalási kedv javulását azonban jól mutatja, hogy kevesebb szülőképes korú nő szül ugyanannyi, vagy több gyereket, mint korábban. A családalapításra átlagosan nyolc évvel később szánják rá magukat a fiatalok, de ottonról már hamarabb elköltöznek és munkát vállalnak. A családalapítás kérdéseiről és a fiatalok járvány alatti helyzetéről széleskörű felmérés látott napvilágot.
Napjaink társadalma jelentősen megváltozott a XX. századhoz képest. A házasság egészen az 1900-as évek végéig egyetemleges normaképző intézmény volt.
A házasság alapozta meg a privátszférát, és a társadalom elítélte a házasságon kívüli kapcsolatokat, illetve a házasságon kívüli gyermekvállalást – olvasható a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeit bemutató „Magyar Fiatalok a Koronavírus-Járvány Idején” című tanulmánykötetben, Domokost Tamás, „A fiatalok demográfiai helyzete és jövőképe” című tanulmányában.
Egyre többen kötnek házasságot
Az 1980-as évek óta azonban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a házasságkötések száma, miközben nőtt a társadalmon belül az egyedül élők és az élettársi kapcsolatban élők aránya. Egészen az utóbbi évekig ezzel párhuzamosan megfigyelhető volt, hogy a fiatalok egyre később kötöttek házasságot.
Míg 1990-ben az átlagos életkor az első házasság kötésekor a nők esetében 22 év, a férfiak esetében pedig 24,7 év volt, addig 2020-ban átlagosan a nők 30, míg a férfiak 32,7 évesen kötötték össze életükben először hivatalosan az életüket egy másik emberrel.
A házasságkötések csökkenésének a trendje az elmúlt években megállt, sőt visszájára fordult. A 2010-es évek elején tapasztalható mélypont után az évtized közepétől újra nőni kezdett az egy évre jutó házasságkötések száma és 2020-ra megközelítette az 1980-as években jellemző évi 80 ezres szintet.
Növekvő termékenységi arányszám
A házasságkötési kedv javulása mellett a gyermekvállalási trendek is pozitívabb irányba indultak el az utóbbi években. 2020-ra, a 2011-es történelmi mélypontról, azaz 1,34-ről, majd a később négy éven keresztül stagnáló 1,49-ről a termékenységi arányszám 1,55-re emelkedett. Ebben az évben 92 ezer gyermek született, ami az évtized második legmagasabb értéke. (A termékenységi arányszám azóta tovább tudott nőni, 2021-ben 1,59-en állt, szintén emelkedett a születésszám 2021-ben az előző évhez képest, így elérte a 93 ezret – a szerk.)
Zsugorodik a potenciális szülők száma
Hiába azonban a javuló tendenciák, a lakosságszám csökkenése tovább folytatódott.
Ennek oka, hogy a közel 4 évtizede csökkenő születésszám hatására generációról generációra zsugorodott a potenciális anyák és apák száma.
Számszerűen a rendszerváltás óta 300 ezer fővel csökkent a 15-49 éves női korosztály száma. Ebből egyébként az következik, hogy amennyiben ez a korcsoport nem vállal több gyereket, mint a korábbi nagyobb létszámú korosztályok, úgy a születések évenkénti száma mindenképpen csökken.
Épp ezért érdemes kiemelni, hogy napjainkban úgy növekszik a születésszám, hogy közben folyamatosan csökken a szülőképes korú nők létszáma. Ez pedig azt jelenti, hogy kevesebb nő szül meg több, vagy ugyanannyi gyereket, mint a korábbi években, ami csak úgy lehetséges, hogy jelentősen nőtt a gyermekvállalási kedv.
Meghatározó az anyagi biztonság
A gyermek vállalási kedvet egyébként leginkább a bérezés és az anyagi helyzet befolyásolja a fiatalok szerint.
- A válaszadók 68 százaléka említette ezt a két elemet a tanulmánykötethez készített felmérés eredményei alapján.
- A megkérdezettek közel 40 százaléka nagyon fontosnak tartja a saját lakást, a biztos munkahelyet és a megfelelő párkapcsolatot is. A szülői szerepre való érettség és a házasság egyharmaduk esetében bír erős hatással a gyermekvállalási kedvre az önreflexiók alapján.
- Abban a válaszoló fiatalok 60 százaléka egyet értett, hogy amennyiben az állam szeretné, hogy több gyermek szülessen, jobban kellene támogatni a gyermeket vállalókat.
- A felmérésben résztvevők közel fele komoly problémaként említette, hogy úgy érzi, a fiataloknak választani kell a karrier építés és a gyermekvállalás között.
Hamarabb önállósodnak a fiatalok
A fenti adatok alapján, a gyermekvállalási kedv kapcsán tehát érdemes megnézni, hogy a fiatalok mikor érik el az egyes kiemelt életeseményeket az életútjukhoz kapcsolódóan.
Az immár 20 éve 4 évente zajló nagymintás ifjúságkutatások alapján kimutatható, hogy az önállósodás útján való elindulás terén is történtek pozitív irányú változások az elmúlt négy évben. 2020-ban, 2016-hoz képest a fiatalok nagyobb arányban nyilatkozták azt, hogy elköltöztek a szülői házból, illetve, hogy saját lakásba költöztek. A szakmai végzettséget is magasabb arányban szerezték meg, mint a 2016-os ifjúsági korosztály és az első fizetést is többen kapták már meg a 2020-as mintában.
Összességében tehát megfigyelhetőek pozitív társadalmi tendenciák, amik a demográfiai folyamatok pozitív irányú elmozdulását vetíthetik előre, azonban ezek a javuló tendenciák sérülékenyek és az egyre gyorsabban változó világban valószínűleg számos akadályt kell még leküzdeni.
