Matolcsy György: Az új 30 éves háború harmadik évtizedében élünk

A 21. század indulása szinte pontosan egybeesik egy közel 400 évvel korábbi történelmi szakasz, az első harmincéves háború (1618-1648) megismétlésével. Semmi sem ismétlődik ugyanúgy, de a mintázatok, lefutások azonosak lehetnek

- írja Matolcsy György a Magyar Nemzet honlapján megjelent írásában.

A jegybankelnök szerint a 2020-as évek jellege azonos a megelőző két évtizedével: ez egy hosszú háborús korszak. 2001-ben elindult és várhatóan a 2030-as évtized elejéig tart az „Új harmincéves háború”, aminek jellege, főszereplői és szakaszai tisztán felismerhetők.

"Akkor, tehát 1618 és 1648 között, egy európai háború zajlott, ami mára világméretűvé tágult. Akkor a mainál nagyobb Németország, ma az Európai Unió az első két évtized fő hadszíntere. Akkor 1635 után a spanyol-francia frontokra, most 2019 után az USA-Kína szembenállás ázsiai térségeire tevődik át a fő hadszíntér. Akkor a tét az Európa feletti uralom volt, ma az USA világhatalmi szerepének a megőrzése. Akkor a spanyol és osztrák Habsburgok, most az USA és az EU a szövetségesek. Akkor először a csehek, majd a dánok, ezek bukása után a svédek, majd a franciák vezették a protestáns hitért, ténylegesen azonban a függetlenségért és önállóságért harcolókat. Most mindenki, aki szeretne független és önálló lenni, így vagy úgy, nyíltan vagy rejtve küzd a világkormány és annak európai változata, az Európai Egyesült Államok ellen."

"Akkor a harmadik évtizedben nyílttá és erőssé vált a svéd-francia szövetség, ahogy most az orosz-kínai együttműködés. Bár 1635 után fokozatosan a nyugat-európai spanyol-francia frontokra tevődött át a háború súlypontja, de a korábbi közép-európai hadszínterek sem csendesedtek el. Bár 2019 után az USA-Kína szembenállás fő hadszíntere Ázsia, de az európai frontok sem szűnnek meg, ahogy azt már látjuk az orosz-ukrán háborúban. Akkor a spanyol stratégia próbálta lezárni a közép-európai frontot annak érdekében, hogy a nyugat-európai francia-spanyol harcokra összpontosítson, most az amerikai stratégia célja, hogy elzárja az EU-orosz együttműködést, valamint Eurázsia integrációját annak érdekében, hogy teljes erejével az ázsiai küzdelemre összpontosítson."

Akkor 1644-től már a békéről tárgyaltak, de közben még háborúztak, most sem várható a hadviselés leállása a 2030-as évek elejéig

- jegyzi meg az MNB elnöke.

"Akkor a „Német Birodalom” elveszítette népességének harmadát és anyagi erejének ennél is jelentősebb részét. Ma az Európai Unió vagyonának, jövedelmének, jövőbeli lehetőségeinek, világgazdasági súlyának és lehetséges népesség gyarapodásának jelentős részét már elveszítette a 2001-ről folytatott, döntően rejtett háborúban. A harmadik évtizedben az európai hadszíntér fennmaradása miatt a veszteségek tovább nőnek."

Az első harmincéves háborúban először úgy tűnt, hogy „csak” a múlt és a jelen vagyona szenvedett el drámai veszteséget. Később kiderült, hogy a német nemzet évszázadokra kiesett az európai fejlődés élvonalából. Most Európa eddigi veszteségeit jelentősen meghaladhatja a jövő lehetőségeinek elvesztegetése. A kockázat ma az, hogy Európa évszázadokra kiesik a világ élvonalának haladási irányaiból

- állapítja meg a jegybankelnök.