Környezetgazdasági helyzetkép: mit mutat a foglalkoztatás?
ElemzésekA környezetgazdasági foglalkoztatás szintje egyrészt mutatja egy ország gazdasági működésének környezeti hatékonyságát, ezzel képet ad a körforgásos gazdaságra áttérésben elért eredményekről, másrészt az életminőség egyik elemének helyzetébe is betekintést nyújt. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a környezetgazdaság az innovációs lehetőségek széles tárházát kínálja, ezért fejlettsége az innovációs eredményeket is befolyásolja.
Az Eurostat június 4-ki jelentése az úgynevezett „zöld munkahelyek” számát vizsgálja az egyes tagországokban. Megállapítja, hogy 2014 óta évente átlagosan 6 százalékkal nőtt a környezetgazdasági foglalkoztatás, és 2023-ra elérte az 5,8 milliót.
Az EU átlagában az építőiparban volt tapasztalható a legnagyobb növekedés elsősorban az épületek energiahatékonyságának jelentős javulásával összefüggésben.
A második legnagyobb foglalkoztatás bővülés pedig a mezőgazdaság területén volt tapasztalható. A feldolgozóipar a harmadik helyet foglalja el.
A környezetgazdaság egyes részterületeit tekintve a foglalkoztatás bővülést a hulladékgazdálkodás és a megújulókra támaszkodó energiaellátás területén láthatunk.
Az 1. táblázatban 7 ország adatait látjuk 5 gazdasági ágazatra. A táblázatban a teljes létszám mellett az egy millió lakosra jutó létszám is megtalálható.
A táblázat szerint Magyarország lemaradása egy ágazat kivételével jelentős.
A mezőgazdaságban környezetgazdasági területeken egy millió lakosra vetítve 2280 fő dolgozik. Ez a vizsgált országok között a harmadik legnagyobb adat.
A többi területen a magyar foglalkoztatás messze a legalacsonyabb. Ki kell emelnünk a 34 fős építőipari és a 160 fős szolgáltatási területen lévő foglalkoztatási szintet. De rosszul állunk a feldolgozóiparban is. Hozzánk legközelebb - egy millió lakosra vetítve - Svédország van, de ott is közel hatszorosa a környezetgazdálkodással foglalkozók létszáma. Ausztria esetén pedig ez az arány 30-szoros. Ezek az adatok, mások mellett, a magyar környezetvédelem gyengeségére is utalhatnak, amiben szerepet játszhat az iparban jellemző erősen megengedő környezeti hatás követelményrendszer.
Ez egyben arra is figyelmeztet, hogy a GDP bármilyen áron való növelése elsőbbséget élvezhet a környezetvédelemmel, így az életminőséggel szemben.
Eközben a környezetgazdálkodásban rejlő innovációs lehetőségek sem kapnak kellő hangsúlyt. Az 1. ábrán néhány további magyar adatot látunk.
Az ábra azt szemlélteti, hogy Magyarországon a környezetgazdaságon belül a legtöbben a talaj, felszíni és felszín alatti vizek védelme és a hulladékgazdálkodás területen dolgoznak.
Nagyon kevesen foglalkoznak a biodiverzitás megőrzésével, tájvédelemmel, és a környezetvédelmi kutatások területén is kevesen dolgoznak. Például Ausztriában ezen a két területen 4646 és 5758 foglalkoztatottat találunk. A magyar adat 59 és 21.
A gazdasági szerkezet ellenállóképességét, innovativitását és ezekhez kapcsolódóan versenyképességét jelentősen erősítené a környezetgazdaság erőteljes fejlesztése, új cégek indulásának bátorítása és általában ezen területek gazdaságpolitikai fontosságának felismerése és ennek a cselekvési programokban történő megjelenítése.
