Honnan a Kim-dinasztia sokmilliárd dolláros bevétele, amikor a lakosság jó része füvet eszik, mert rizsre sem telik. Miért épült a propagandaváros, miként telik atomfegyverekre, miből etetik az egyik legnagyobb hadsereg katonáit? Egy feketegazdaságú maffiaország titkai, amelyet olyan emberek tartanak el, akik nem gondolkodnak, csupán az életüket féltik, miközben az Office 39-et, a Koreai Munkáspártot és szervezeteit hízlalják. Drog, pénzhamisítás, hackertámadás, zsarolóvírusok, bérrabszolgák, fegyverkereskedelem. Íme, Észak Korea.
Minden, ami tilos és titkos, az izgalmas. Ilyen a világ egyik, magát a legelszigeteltebbnek hirdető országa, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, ahol a lakosság hírből sem ismeri a szabad akaratot. Ami nem tiltott, az a tűrt kategória.
Aki ezt megszegi, jobb ha a következményekbe bele sem gondol. A szankciók ellenére 2023-ban háromszor többen, közel 190 esetben szöktek át Dél-Koreába északról 2022-höz képest - számolt be a napokban a távirati iroda.
Ha hinni lehet a statisztikáknak, jelenleg a déli országrészben már több mint harmincezer északról elmenekül él.
Hogy valójában Észak Korea mennyire elszigetelt? Ássunk méllyebre és vizsgáljuk meg ennek a Pennsylvania méretű 120 ezer négyzetkilométeres, 26 millió lakosú államnak a legsötétebb bugyrait.
Az elvetemült Kim-dinasztia, kinek vezetőit istenként kell tisztelni, olyan világot épített pár évtized alatt Észak Koreában,
ahol a lakosság több mint 70 százaléka a mai napig azt sem tudja, hogy járt valaha ember a Holdon.
Horror és kivégzés
Kim Ir Szen 1994-es halála után fia, Kim Dzsongil örökös elnök követte a hatalomban, kinek 2011-es halálát követően Kim Dzsongun, Kim Dzsongil egyik fiatalabb fia vette át az ország vezetését.
Közös a vezérekben: zsarnokság, átnevelés és hatalomstatuálás.
Az észak-koreai kormány által közreadott felvétel Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőről az ország légierejének napja alkalbából tartott ünnepségen egy meg nem nevezett légitámaszponton Észak-Koreában 2023. november 30-án. (MTI/AP/Észak-koreai kormány/KCNA/KNS)
Kim Dzsongun a nagybátyját, a befolyásos Csang Szongtheket, légvédelmi ágyúval lövette szét, azt üzenve a világnak, hogy egy szőrszál se maradjon belőle az utókornak.
Az „eseményt” több száz alattvalónak kellett végig nézni a helyszínen. Az országban maradt filmkópiákról, fényképekről pár nap alatt eltüntette, kiretusálltatta a maffiózó rokont, a legfelsőbb döntéshozó testület a Nemzetvédelmi Bizottság alelnökét. Hiába, ha a bizalom megrendül.
Döbbenetes, hogy a diktátor pár évvel ezelőtt eltöröltette az állami hírarchívum 99 százalékát.
Így percek alatt eltűnt 35 ezer cikk a rendszerből, de hasonló sorsra jutott az országot vezető munkáspárt lapjának 20 ezer írása is. Hogy az azóta eltelt tíz évben valamiféle enyhülés mutatkozott volna a dinasztia családi tisztogatásában? Kizárt!
Apropó film: a diktátort az atomfegyverkezésen kívül a hadviselés kevéssé vonzza, szemben apjával, Kim Ir Szennel. A moziért viszont él-hal, ám a hazai szereplőgárdával nem elégedett, így Dél-Koreából rendszeresen raboltat saját színésznőt és rendezőt.
Szinte nincs olyan esztendő, hogy ne tűnnének el rejtélyes körülmények között Kim-rokonok, vagy kínok kínjával halnának. Ilyen például Kim Dzsong Nam is, Kim Dzsongun féltestvére, akinek arcához egy reptéren, VX idegméreggel átitatott rongyot nyomtak. Következmény: halál.
Elhunyt a diktátor volt barátnője is – aki erkölcstelen videókban szerepelt – illetve számos katonai magasrangú tiszt is.
A kivégzések gyakoriak, ám azért, mert valaki k-popot (Dél-Korea popzenéje) hallgat, illetve terjeszt – sokáig nem volt példa, hogy halál járjon. Nemrég történt egy extrém eset: Kim hét ember életét oltatta ki, mert egyikük pendrive-on becsempészte az országba a tiltott zenét, a többiek meg terjesztették.
Rettegj világ!
Kim Dzsongun nevéhez köthető az atomprogram beindítása, amely gyakorlatilag válasz a több évtizedes szovjet katonai és gazdasági támogatás lazulására. Jóllehet az ország fehérgazdasága romokban – a gazdaság színeinek és szintjeinek még lesz jelentősége.
Észak Korea nagy hatótávolságú atomfegyverek birtokában van, melyek akár az Egyesült Államok, Japán területét is elérhetik Dél Koreán kívül.
Nincs hónap, hogy Kim Dzsongun jelenlétében ne hajtanának végre rakétakísérletet. Az időzítés ősszel is fontos volt, nem sokkal Dél-Korea és az Egyesült Államok újabb közös hadgyakorlatának kezdete előtt.
E híreket „természetesen” a KCNA állami hírügynökség közölte, amely rendre beszámol a világnak a fegyverkezésről, az ország erejének további növeléséről.
Nem csoda, hogy az amerikai-japán-dél-koreai együttműködés fókuszában az eddiginél még szorosabb katonai együttműködés áll. Ahogy fokozódik a provokáció és a fenyegetés Phenjanból, annyival erősebbé válik a kötelék Szöul, Tokió és Washington között.
Az ukrán-orosz háború miatt Kim Dzsongun a rakétagyártás drasztikus növelését rendelte el.
Amerikai tisztviselők szerint erre azért kerülhetett sor, mert az orosz védelmi miniszter 2023-ban arról tárgyalt Észak-Koreával, hogy több fegyvert adjon el Oroszországnak, ezzel is segítve Putyin ukrajnai háborúját – számol be a bol.uol.com.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető hangsúlyozta a két ország közötti stratégiai és taktikai együttműködés további fejlesztésének szükségességét a biztonság és a védelem területén.
Jelenleg Észak Korea 70 kilogramm atombomba gyártásához szükséges plutóniummal rendelkezhet, ez 9-18 bombához elegendő, amely egyszerre akár sokmillió ember halálát is tudná okozni.
Egy tavaly megjelent dél-koreai védelmi elemzés szerint az ország jelentős mennyiségű magasan dúsított urániummal rendelkezik.
Észak-Korea fő nukleáris komplexuma Jongbjonban működik, ezen kívül az ország a feltételezések szerint legalább egy további titkos urándúsító létesítményt működtet. Ez valószínűleg a hegyekben, mélyen a föld alatt van.
Napjainkban azt is hallani, miszerint azért gyárt atomfegyvert Észak-Korea, mert csak így remélheti, hogy a külvilág felfigyel rá, és fizet számára, hogy ne lője ki azokat.
Fizetnek a világhatalmak, mert félnek? Észak-Korea viszont nem lehet meg a kínai olajszállítmányok és az amerikai élelmiszersegély nélkül. Win-Win!
Magyarul: a diktátor nem lövet, ha olajat és ételt kap.
Van még egy érdekesség: Oroszországot öt ország támogatja nyilvánosan: Belarusz, Észak-Korea, Szíria, Eritrea és Nicaragua. Belátható, hogy ezek a nemzetközi kapcsolatokban és a világgazdaságban betöltött súlya a nullához konvergál.
Eközben az Oroszországot elítélő és különböző intézkedésekkel Ukrajnát támogató országok világgazdasági szerepe meghaladja a globális gazdaság 60 százalékát.
Mellesleg az atomfegyver lehetővé tenné, hogy a hagyományos fegyverzetek csökkentéséből adódó forrásokat a gazdaság fejlesztésére fordítsák. Erről szó sincs, a napokban jelentették
be, hogy Észak-Korea alkotmányban rögzítette azt, hogy a legfőbb ellenség dél, és már semmi esély az újraegyesítésre.
Legnagyobb, leg, leg, leg...
Phenjan rendelkezik a világ egyik legnagyobb hadseregével, több mint egymillió katona nagy része a déli határnál lévő „demilitarizált zóna” közelében teljesít szolgálatot. (Bár a koreai háború 1953-ban megszakadt, Észak és Dél azóta sem kötött békét, csupán tűzszünetet.)
Apropó zóna. Tán kevesen tudják, hogy található itt egy érdekes „szellemfalu”, noha a terület általában nem erről, hanem az egymással évtizedek óta éjjel-nappal farkaszszemet néző északi és déli katonákról szól. Pedig érdekes információkra bukkanunk.
Az észak-koreai hivatalos álláspont szerint a Kidzsong-tong falu 200 fős termelőszövetkezet. Kár, hogy senki nem lakik benne.
A szellemfaluban vagy propagandafaluban található gyermekgondozási központ, óvoda, általános és középiskola, valamint kórház is.
A dél-koreai megfigyelések arra engednek következtetni, hogy valójában egy Patyomkin-faluról van szó, amelyet az 1950-es években építettek drágán, propagandacélokra, hogy a határon való átszökésre bátorítsák a délieket, és elszállásolják a területen található létesítményekben szolgáló katonákat.
Habár – vagy inkább természetes – meglátogatni nem lehet, ez az egyetlen olyan északi település, amely látótávolságra van a demilitarizált övezettől. A faluban egy sor többemeletes, öntött beton épület és apartman található, amelyek közül sokba be is vezették az elektromosságot. Ez az ötvenes-hatvanas években igen nagy luxus volt mind északon, mind délen.
Az épületeket úgy építették fel, hogy a hatalmas északi zászló mellett a legkiválóbb vonások legyenek láthatóak a déli szemlélődők számára.
Amikor a déli oldalon a falu egy 98,4 méteres, 130 kilogrammos zászlót tartó rudat épített, az északiak gyorsan válaszoltak rá egy 160 méteres, 270 kilogrammos lobogóval. A modern távcsövekkel való alapos vizsgálat elárul még pár érdekességet.
A házak egyszerű betonvázak, ablaküveg vagy belső szobák nélkül, a lámpákat időnként fel-le kapcsoló és az üres járdákat söprő személyzettel, akik az aktivitás látszatát igyekeznek fenntartani.
Készült metró fel- és lejáró is, amely alagút hiányában nem vezet sehova. Megtévesztésre viszont jó.
Az épületek tetején található hatalmas hangszórók folyamatosan sugározták az északi propagandaműsorokat dél felé.
Válaszul a déliek K-popot sugároznak megállás nélkül.
Miből élnek?
Mármint az ország nagyhatalmú cézárjai. Mert háromféle lakos van Észak Koreában.
A kiváltságosok a fővárosban, a többiek a sík vidéken, illetve a hegyek közt tengődnek. A maradékot és a családjukat a munkatáborokban, átnevelési célzattal dolgoztatják – többnyire halálra.
Azok az állami hivatalnokok, akik Phenjanban laknak, nem nélkülöznek. A társadalom alsóbb rétege jó esetben rizst eszik, rosszabb esetben füvet. Számos kicsempészett kép kering erről az interneten, de olyan alultáplált gyermekekről is, akik utolsó óráikat élik az út mentén - számol be több cikkében is a Los Angeles Times és az Euronews.
Felmerül a kérdés: honnan a Kim dinasztia és az ország pénze. Miből telik a látszatintézkedésre, no meg a világméretű fegyverkezésre, a hadsereg milliónyi katonájának ellátására.
Az észak-koreai kormány által közreadott felvételen Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt tapsolják nők az észak-koreai édesanyák találkozóján Phenjanban 2023. december 3-án. MTI/AP/Észak-koreai kormány/KCNA/KNS
Drogból, pénzhamisításból, hackertámadásokból, zsarolóvírusokból, fegyverkereskedelemből befolyt pénzekből. Maffiaállam, a feketepiac virágzó országa lett Észak Korea.
Míg korábban a mezőgazdaság szép summához juttatta az országot, mára ez is hanyatlóban. Új „üzletágak” születtek Észak Korea feketepiacán. Az ország valószínűleg a világ legnagyobb kézifegyver-exportőre, megbecsülni sem lehet, hogy mekkora a fegyvercsempészetből a bevételük.
Ennek oka, hogy hamis felségjelzéssel közlekednek a hajóik, és tonnaszám teli vannak a raktárak és a konténerek.
Óriási feketeüzletág, hogy több tízezer észak-koreait dolgoztatnak ezekben a percekben is bérrabszolgaként külföldön.
Jó példa erre a baráti Oroszország, de Kínában, Algériában, Etiópiában, Líbiában és Mongóliában is akad olyan állam, ahol nem mondanak nemet az olcsó munkaerőért. Cserébe Kim Dzsungun pénztárában landol a munkadíj.
Vannak köztük árusok, földművesek, építő- és gyári munkások, de táncosnők, sőt orvosok is. Számuk több tízezer napjainkban is (egy ENSZ-adat szerint 2015-ben 50 ezren lehettek), és többségüket úgy tartják sakkban, hogy hazatérjenek, családjukat addig táborokba zárják.
Az „Office 39” a Koreai Munkáspárt háttérszervezete, amely rengeteg különböző céget működtet világszerte.
Ezeken keresztül jut a valuta Észak-Korea felső tízezréhez – leplezte le dokumentumfilmjében a német Arte. Nem véletlen, hogy az Európai Unió egyik szankciós rendelete is beszámol arról, hogy milyen illegális tevékenységeket végez ez az iroda.
Az ország évente több mint 140 milliárd forintnyi dollárbevételhez jut a külföldre kikölcsönzött dolgozók révén, akik a kommunista rezsim rabszolgái.
A hárommillió lakosú Phenjan szép, modern, és tiszta. Belépés azonban engedéllyel, hiszen itt él az elit.
Ennek ellenpólusai a szakadt épületek, a végtelen és üres tájon gyalogló, bicikliző, kapirgáló, szegényesen öltözött emberek.
Jó lenne tudni, hogy miként történik az, hogy az ENSZ-ben, illetve az unióban, ahol az észaiakkal szembeni szankciókat megszavazzák, mégis igénybe veszik illegális szolgáltatásaikat. Félő, választ a halandó erre sosem kap.
Az Arte-dokuból kiderül az is, hogy jelen van-e ez a bizonyos háttérszervezet például a franciáknál netán a németeknél. Mint kiderült: direkt ugyan nem, de különböző fedőcégekkel bizony itt van az Office 39.
Mivel folyamatos államcsőd fenyeget, nem csoda, hogy a keményvonalas kommunista vezetés következetesen huny szemet többek között a rendszerszintű feketegazdaság felett.
Az észak-koreai kormány hamis 100 dolláros bankjegyeket készít és azokat kínai bűnszövetkezetekkel árusítja a nemzetközi piacon – állítja az amerikai hírszerzés.
Ezekkel a „szuperbankjegyekkel” kapcsolatos botrány közel két évtizede tart, és semmi sem történik az ügyben.
Mindenki tud róla és senki nem tesz, nem mer tenni ellene. Akár a droggal kapcsolatban.
Tizennégy esztendővel ezelőtt minden idők egyik legjelentősebb, 60 milliárd dollár értékű Észak-Koreából származó kábítószer-szállítmányt foglaltak le a kínai hatóságok. Látszatintézkedésként.
A mai napig nem göngyölítették fel sem ezt, sem más ügyet, pedig drogfogás hetente van. Az észak koreai és az európai drogbárók azóta is szabadon kószálnak köztünk, ráadásul sorra épülnek a kristályos metamfetamint és más narkotikumokat előállító üzemek. Közel ötven éve gyártanak kábítószert, termelnek mákból ópiumot és a Viagrát is elkezdték hamisítani.
Legújabb fegyver a kiberbűnözés. A hackerek világszerte bankokat, pénzügyi- és katonai rendszereket, kereskedelmi központokat bénítanak meg.
Csupán két évvel ezelőtt az észak-koreai hackerek 630 millió és 1 milliárd dollár közötti összegre tettek szert kiberbűncselekmények elkövetésével.
Ez azt mutatja, hogy 2022 rekordév volt az észak-koreai virtuális tolvajok számára. A dpa német hírügynökség birtokába jutott dokumentum szerint a megelőző hat évben az észak-koreai hackerek összesen mintegy 1,2 milliárd dollárt zsákmányoltak.
A pénzt a kommunista rezsim nukleáris arzenálja és ballisztikus rakétái fejlesztésére fordítja.
Nem csoda, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint az amerikai külügyminisztérium Dél-Korea külügyminisztériumával és a partnerszervezetekkel folyamatosan adja ki a kiberbiztonsági felhívását, amely Észak Korea hackertámadásaival, pénzt zsaroló vírusaival kapcsolatos.
Döbbenetes az is, hogy Észak-koreai hackerek 1,5 ezer milliárd von, vagyis 1,2 milliárd dollár értékben loptak el különböző kriptodevizákat és más virtuális eszközöket az elmúlt öt év során.
Az orosz TrickBot és a Lazarus operátorai egyenesen Észak-Korea zsoldosaiként működnek a világ legnagyobb, legprofibb hackercsoportjaként.
Elszigetelt ország lenne Észak Korea? Lehet, de az is biztos, hogy senki sincs biztonságban tőlük – itt tartunk napjainkban. Félő, sosem tudjuk meg, valójában mi történik a háttérben, mi jár Kim Dzsungun és csatlósai fejében.
Addig is gyönyörködhetünk az egyenfrizurákban, az egyenruhákban, szellemépületekben, a Nagy Vezetőt, a Bölcs Vezért ábrázoló szoborimádatukban, a bálványok bálványozásában.
Hallgathatjuk, hogy Észak-Korea jelenlegi élelmiszerhiánya és gazdasági problémái az ENSZ-szankciók és az ország rossz gazdálkodása miatt mélyültek el. Ennyit engednek, ennyit viszont hagynak is betekinteni kintről. Csak ennyi infó jár a külföldi számára. Nyilván nem véletlen.
