Kovács Árpád első 70 éve: Az autópályától a Költségvetési Tanácsig
ElemzésekAz első hetven év címmel önéletrajzi kötet jelent meg Kovács Árpádtól, az Állami Számvevőszék korábbi vezetőjétől. A személyes hangvételű kötetről a Kossuth Rádió készített életinterjút a szerzővel.
Idén lett hetven éves Kovács Árpád, Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke, aki sokáig az Állami Számvevőszéket vezette. 1996-ban Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjét, 2004-ben az Osztrák Köztársaság Csillagokkal Ékesített Nagy Arany Érdemrendjét, 2009-ben az Országgyűlés Aranyérmét nyerte el, és magáénak tudhatja a Közgazdász Életmű díjat is.
Az autópályatervező mérnökből lett közgazdász, pénzügyi szakértő a Kossuth Rádió Nagyok című műsorának vendége volt.(A Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnökével az Első hetven év című könyvének megjelenése alkalmából készült interjú ezen a linken meghallgatható.)
Kovács Árpád pályáját építőmérnökként kezdte, majd a közlekedési minisztériumban mérnökként dolgozott, miután a műszaki tervek kapcsán egyre több pénzügyi kérdéssel is foglalkozni kellett, fiatalon egyre mélyebben bele kellett ásnia magát ebbe a szakmába is.
Az M1 és M7 autópályák tervezése és építése során gyalog végigjárta szinte az egész utat.
– A megtett sok száz kilométer során tanultam meg ultizni, s esténként időnként ájult sörözéssel ütöttük el az időt a kollégákkal – mondja az ünnepelt.
A Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz (KNEB) kerülve az önkormányzatok ellenőrzésével foglalkozott, leginkább a Balaton környékén zajló építkezéseket kísérte figyelemmel. Éppen a rendszerváltás idején adódott a lehetőség, hogy tanulmányútra utazzon az Egyesült Államokba. Akkoriban különlegességnek számított, hogy nem Moszkvába, hanem nyugatra mehetett képességeit fejleszteni. Erre azért kerülhetett sor, mert a KNEB volt az egyetlen olyan szervezet, amelyet befogadott a nyugati világ is.
Amerikában lehetősége volt olyan módszereket tanulmányozni, amelyek akkoriban itthon még nem voltak elterjedtek. S ennek a fél évnek köszönhette, hogy a rendszerváltozás – miután éppen nem volt itthon – nem temette maga alá, mint sok mindenkit, inkább felemelte.
Következő állását, a frissen megalakult Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) is Amerikából pályázta meg.
Nagy szerencsének tartja, hogy Hagelmayer István, a szervezet első elnöke, akit szakmai körökben hatalmas tisztelet övezett, maga mellé vette, és a tárgyalások során így élőben látta, mit is jelent valójában az elnöki munka. Olyan munkáik voltak, mint a Bős-Nagymaros megállapodás, vagy az adósságállomány vizsgálata és ellenőrzése.
1997-2010 között pedig ő maga vezette a számvevőszéket. A kormányokon átívelő mandátuma alatt a politika a legkülönbözőbb módon viszonyult a szervezethez.
– Ebben a tekintetben Horn Gyula, az első Orbán-kormány idején Orbán Viktor, majd Medgyessy Péter kifejezetten kedvezően fogadta megállapításainkat. Ugyanakkor megesett, hogy a Parlament elnökének kellett csitítani a képviselőket, amikor egy-egy jelentés kapcsán nemtetszésüket fejezték ki – emlékezett vissza Kovács Árpád. Szavai szerint megállapításaik fogadtatása összességében vegyes volt az állami körökben. Akkor lettek egyre élesebbek az őket érő támadások, amikor rámutattak bizonyos szabálytalanságokra, például a költségvetési hiány elfutására.
Akkoriban – bár a felszínen mindenki mosolygós volt – a parlament folyosóján többször megállították, hogy nem kellene ilyen keményen fogalmazni.
A következő lépcsőfok a Költségvetési Tanács volt, amelynek szerepe azért kiemelten fontos, mert a költségvetés ügyében vétójoga van.
– Szerencsére én 2012-ben kerültem a 2009-ben, a válságot követően létrehozott szervezet élére, amikor az ország felemelkedő ágban volt – és azóta is van –, így általában a jó hírek hozója lehettem.
A politika viszont soha nem vonzotta, mert az nem az ő világa.
Nagyon fontosnak tartja, hogy a Magyar Közgazdasági Társaságnak évtizedek óta tagja, örökös tiszteletbeli elnöke. Ez egy újabb kapcsolódási pont volt a hatalom felé, s miután a hatalom képviselője általában ott volt a társaság gyűlésein, sok esetben sikerült átvinni a közgazdászok által fontosnak tartott eszméket – például a pénzügyi stabilitás fontosságáról szóló gondolatot – a hatalom felé.
Sikereit részben annak is betudja, hogy mindig is elfogadó volt más vélemények iránt. Ezt a kifejezetten humán beállítottságú családjából eredezteti. S bár most múlt 70 éves, és 2024-ig a Költségvetési Tanács élén áll, utána sem marad tétlen. Miután élete elidegeníthetetlen része az írás, az biztos, hogy utána is frissen tartja majd elméjét.
