30 százalékkal nőtt a házasságkötések száma

Mely szegmensek járulnak hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez a legnagyobb mértékben?

A hazai GDP széles bázison és európai szinten is kimagasló dinamikával növekedett a harmadik negyedévben. Összehasonlításképpen a német gazdaság ezen időszak alatt 0,5 százalékkal bővült éves alapon, aminél tízszer gyorsabb volt a magyar növekedési ütem.

Az első három negyedévben összességében 5,1 százalékkal bővült a hazai gazdaság. Érdemes kiemelni, hogy ez a gyors és kiegyensúlyozott növekedés egy lassuló európai gazdasági környezetben valósult meg, ami egy kis, nyitott gazdaság esetében különösen szép eredmény.

Idén gyakorlatilag az összes nemzetgazdasági ágazat hozzájárul a GDP kiegyensúlyozott bővüléséhez. Legnagyobb mértékben a szolgáltatások, az ipar és az építőipar fűti a növekedést.

Az expanzió egyik legfontosabb pillére az erőteljes lakossági fogyasztás, amit a magas foglalkoztatottság és a keresetek gyors emelkedése táplál. Az elmúlt 3 évben kétszámjegyű béremelkedés volt megfigyelhető, miközben a reálkeresetek is hasonlóan alakultak az alacsony infláció következtében. Ez a tendencia várhatóan az elkövetkezendő években is fennmaradhat tekintettel a gazdaságban lévő hatalmas munkaerőhiányra.

Ezenfelül a családpolitikai intézkedések, a babaváró támogatás és a kedvező hitelfelvételi lehetőségek egyaránt hozzájárulnak a családok jövedelmének gyarapodásához.

A másik meghatározó tényező a beruházások lendületes, esetenként kétszámjegyű bővülése. A beruházások felfutása további kedvező növekedési pályát vetít előre, hiszen nagy részük a versenyszférában valósult meg, és jellemzően új termelői kapacitásokat hoztak létre.

Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi időben visszaesett a beruházásokban az uniós források szerepe, és ezzel párhuzamosan megnőtt a saját erőből történő beruházások súlya.

Jelenleg a beruházások közel 60 százalékát az 50 fő feletti vállalkozások adják, és ezen belül is a feldolgozóipar képvisel nagyon jelentős, 28 százalékos súlyt.

Másrészről a Magyar Nemzeti Bank által bevezetett Növekedési Hitelprogram Fix és a Növekedési Kötvényprogram egyaránt hozzájárul a beruházási ráta emelkedéséhez, és ezáltal a gazdasági bővüléshez.

Mekkora jelenleg a kkv-szektor súlya a gazdaságon belül, és milyen területeken figyelhető meg esetükben dinamikusabb bővülés?

A kkv-szektor a versenyszférában foglalkoztatottak kétharmadáért felelős, miközben a GDP-növekedéshez való hozzájárulása alig több mint 40 százalék. Ennek alapján egyértelműen látszik, hogy a kkv-k termelékenysége elmarad a nagyvállalatokétól. A nemzetközi nagyvállalatok ugyanis külföldről hatékony technológiákat tudnak beszerezni, amivel jelentősen növelik a termelékenységüket.

A kkv-k száma egyébként rendkívül magas, a vállalkozások 99 százalékát a kkv-k adják. A legalább egy munkavállalóval rendelkező mikrovállalkozások is jelentős súlyt képviselnek a foglalkoztatottságban tekintve, hogy nagy számban vannak jelen hazánkban.

A külkereskedelem esetében pedig inkább a nagyobb méretű vállalkozások érintettek jobban, bár az elmúlt időszakban felfejlődtek az exportképes közepes méretű cégek is.

A kkv-szektor teljesítménye szempontjából a közepes vállalkozások a hangsúlyosabbak. A kis- és mikrovállalkozások sokkal kisebb hozzáadott értékkel rendelkeznek az eltérő struktúrájuk és tevékenységi körük miatt.

A kevésbé tőkeerős kkv-szektor beruházásai sokkal kisebb volumenűek, mint a nagyobb vállalkozásoké. Következésképpen a bruttó hozzáadott érték sokkal kisebb hányadát forgatják vissza a termelésbe és a termelés bővítésébe.

A kkv-szektor a beruházások mindössze közel 30 százalékát adja. Ez részben azzal is magyarázható, hogy a kis és közepes vállalkozások nagyon nagy hányada a szolgáltatási szektorban tevékenykedik, ahol általában kisebb a rendelkezésre álló tőke.

Mely területek és korosztályok esetében látni még tartalékot a munkaerőpiacon?

Míg 2010-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb a foglalkoztatottak aránya, addig napjainkban már a legmagasabb foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkező országok közé tartozunk.

Összességében 70 százalék felé emelkedett a foglalkoztatottsági ráta, miközben a 25-54 éves korosztály esetében a 75 százalékot is meghaladja a mutató.

Ez azt jelenti, hogy nagyjából kimerültek a foglalkoztatottsági tartalékok. A munkaerőpiacra potenciálisan bevonhatók száma lecsökkent 300 ezer főre.

Leginkább az idősebb, 55 év feletti munkavállalók azok, akik még tartalékot jelentenek, mivel esetükben a foglalkoztatottsági ráta mindössze 50 százalék körüli.

Fontos kérdés ugyanakkor az is, hogy az elmaradottabb régiókban mennyire növelhető az alacsonyabb foglalkoztatottság.

A nők esetében az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a foglalkoztatottság, ami többek között az új kormányzati intézkedéseknek köszönhető, melyek lehetővé teszik, hogy a GYES és a GYED folyósítása mellett is lehet akár teljes munkaidős munkát vállalni. Ennek fényében sok nő visszatért a munkaerőpiacra. A kisgyerekes, 3 és 5 év közötti gyereket nevelő nők körében 58 százalékról 75 százalékra növekedett a foglalkoztatottsági ráta, ami meglehetősen magas érték.

Sajnálatos módon a demográfiai folyamatok egyre erőteljesebben korlátozzák a potenciális munkaerő létszámát és a munkaerőpiaci tartalékokat is. A több évtizede alacsony születésszámok következtében a munkakorú népesség folyamatosan öregszik. Nem csupán arról van szó, hogy kevés a gyerek és a sok az öregebb ember, hanem a teljes munkaképes korú lakosság is egyre idősebb.

A dinamikus hazai béremelkedés tükrében megállt-e a hazai munkavállalók kivándorlása az országból?

Az utóbbi években azt láttuk, hogy számottevően csökkent a munkavállalási célú kivándorlók száma, mely tendencia a következő években is folytatódhat. Ezzel párhuzamosan a javuló hazai életkörülményeknek és a gyors ütemű reálbér emelkedésnek köszönhetően jelentősen növekedett a visszavándorlók száma.

A kedvező folyamatok hatására a tavalyi évben fontos fordulat következett be: a visszavándorlók száma lényegében azonos volt a kivándorlók számával.

Az adatok természetesen csak a legális és az egy évet meghaladó vándorlásokra vonatkoznak, azon személyekre, akik kijelentkeznek Magyarországról és bejelentkeznek a fogadó országban.

A fenti trendet megerősítik a tükörstatisztikák is: a magyar munkaerőt befogadó országok kimutatásai is hasonló képet festenek.

Mely szektorokban helyezkednek el azok, akik külföldön vállalnak munkát?

A 2016-os mikrocenzus alapján a magyarok közel 70 százaléka kereskedelmi, szolgáltatási, ipari, építőipari, valamint a magas képzettséget igénylő szektorokban helyezkedik el.

A kereskedelem és szolgáltatás szegmensben a munkavállalók 27,5 százaléka, az iparban és építőiparban 25 százaléka, míg a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások valamelyikében 15,5 százalék dolgozik.

Meg lehet említeni például az Ausztriába ingázó mezőgazdasági napi, valamint idénymunkásokat is, akik Magyarországon laknak, de gyakorlatilag dokumentálatlanul mozognak. Erre a csoportra vonatkozó pontos becslés nem áll rendelkezésre.

Milyen időtávon képes kifejteni a hatását a családvédelmi akcióterv a demográfiai folyamatokra?

Alapvetően viszonylag hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy a születések számában kibontakozó friss tendenciák mérhetők legyenek. A babaváró támogatás esetében is például 5 éven belül kell megérkeznie az első gyermeknek.

Másrészről a népesedési folyamatok általában csak lassan változnak meg. A családalapítással kapcsolatos döntések soktényezősök. A családtámogató intézkedések ugyan számos ponton segítenek a gyermekvállalásban, azonban nem terjedhetnek ki minden tényezőre.

A közhangulat, illetőleg a családalapítással kapcsolatos általános hangulat ugyan már sokat javult, de további változásra van még szükség.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy intézkedéscsomag csak átmeneti hatásokat vált ki, ezért időről időre újabb intézkedések bevezetésére lesz szükség a termékenységi ráta további növelése érdekében, mely pillanatnyilag 1,5 fő környékén áll. Hozzá kell tenni, hogy a mostanihoz hasonlóan komplex családbarát csomag még nem volt, így ennek hatása minden bizonnyal jelentős lesz.

Szükséges is, mert a szülőképes korú nők létszáma évről évre jelentősen csökken, ezért a születések számának puszta szintenmaradása is csak az egy nőre jutó születések számának jelentős növekedésével érhető el. A hosszú távú cél a legalább 2,1-es érték elérése lenne, mivel ez alatt nem tudják a generációk reprodukálni magukat.

Ugyanakkor már látni kedvező fejleményeket. A családtámogató kormányzati intézkedések hatására a házasságkötések száma 30 százalékkal növekedett az idei első 8 hónapban az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest.

A házasságkötések száma mellesleg 1990 és 2010 között mélyrepülésben volt. 2010-től következett be egy látványos fordulat, amit most még tovább fokoztak a népesedéspolitikai csomagok. A házasságkötések növekvő száma jó eséllyel előrevetíti a születések számának az emelkedését is.