Követeléskezelők elnöke: készülünk, hogy a moratórium végén sok követelés jelenik meg a piacon

„2020 júliusára már a követeléskezelői piacot is elérték a covid járvány hatásai, rendkívül kihívásos időszakban vállaltam el a MAKISZ elnöki tisztét. Természetesen maga a járvány és az ahhoz kötődő egészségügyi kockázatok kezelése, a személyes találkozásokat az év elején, majd ősztől ismét korlátozó intézkedések kezelése is komoly szervezési feladatot jelentett. Az igazi kihívást azonban az okozta, hogy az adósok védelme érdekében a kormány többféle moratóriumot is bevezetett:, a felmondási moratóriumot, amely a megvásárolható követelések számát csökkentette, valamint a törlesztési moratóriumot, amely elsősorban a megbízásos követeléskezelést érintette azáltal, hogy a követeléskezelők lényegében nem kaptak megbízást a bankoktól. Ehhez társultak azok a végrehajtási korlátozások, amelyek a végrehajtók helyszíni eljárását, személyes ügyfélfogadását, az ingatlan árveréseket és a megvásárolt ingatlan birtokba adását érintették”- ismerteti Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) a napokban újraválasztott elnöke.

Bódizs Kornél a járvány kezdeti időszakában azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a MAKISZ, a járványhelyzetre adható válaszokat összegyűjtve és a Szövetség tagságával megosztva, minden lehetséges eszközzel támogassa az új helyzetből fakadó drasztikus piaci átalakulást átélő szakma működését.

„A moratórium és korlátozó intézkedések piaci hatásaira reagálva a Szövetség – munkacsoportjain keresztül és a MAKISZ titkárának koordinációjával – számos kérdésben tudott a jogszabályok értelmezésével, gyakorlati útmutatók készítésével és közös álláspont kialakításával a tagjainak segítséget nyújtani. Ettől függetlenül a kihívások többségével, a gyakorlati megoldások kialakításával természetesen a tagjainknak egyénileg is szembe kellett nézniük.”

Minden követeléskezelő maga gondoskodott az ügyfélfogadás és az ügyintézés folyamatosságáról, a higiéniai óvintézkedésekről, illetve ki kellett alakítania a korlátozó szabályokhoz igazodó piaci stratégiáját is.

A törekvések sikerét mutatja, hogy a MAKISZ tagjai a megnehezített piaci környezetben is megőrizték eredményességüket.

„A járvány kapcsán nyújtott tudásátadás, információcsere mellett szervezeti változásokkal is igyekeztünk megerősíteni a szakmai hatékonyágunkat. Újraírtuk a MAKISZ Alapszabályát, valamint a Szervezeti- és Működési szabályzatát annak érdekében, hogy a működésünk átláthatóbb legyen. Megerősítettük szakmai munkacsoportjaink működését azért, hogy a jogszabályok, ítéletek, NAIH határozatok értelmezése, a jogszabály- és ajánlás tervezetek véleményezése terén a törvényelőkészítők és törvényalkotók felé is aktívabbak legyünk.”

Új tagokkal is bővült a MAKISZ az elmúlt időszakban, ami tovább erősíti annak érdemi munkáját és érdekérvényesítő képességét.

„Az újraválasztásomig tartó elnöki időszakom legfontosabb eredményének azt tartom, hogy a 40 taggal rendelkező MAKISZ mára professzionális és befolyásos szervezetté vált. Tagjaink kizárólag olyan pénzügyi vállalkozások és cégek lehetnek, amelyek a behajtási piacon szabálykövető, etikus, méltányos, mégis sikeres üzleti modellt tudnak felépíteni és működtetni. Legalább ennyire fontosnak érzem azt, hogy a MAKISZ tagjai ma már évente több tízezer együttműködő ügyfélnek biztosítják azt, hogy - az anyagi helyzetüket figyelembe véve - egyedi megállapodások megkötésével tudjanak kilábalni az adósságok okozta nehéz élethelyzetből. Ez is igazolja, hogy a követeléskezelők nem a bírósági eljárásban és a végrehajtásban, hanem elsősorban a realitások figyelembevételével megkötött megállapodásban érdekeltek.”

Bódizs Kornél szerint a Szövetség súlyát mutatja, hogy tagjainak szakmai hátterére támaszkodva a MAKISZ ma már rendszeres és valódi párbeszédet a jogalkotókkal és a felügyeleti hatóságokkal. Ennek keretében a szövetség tagjai által fontosnak tartott jogalkotási kérdésekben igyekeznek a szakmai érvekkel alátámasztott kezdeményezéseiket, illetve módosítási javaslataikat eljuttatni a döntéshozókhoz, továbbá a folyamatosan érkező felkéréseknek eleget téve nyilvánítanak véleményt a döntéshozók felé. Az elmúlt két évben számos sikeres szakmai találkozót tudtak szervezni a minisztériumok és hatóságok illetékeseivel.

A szervezet elnöke az érdekérvényesítés hatékonyságának növelése mellett a követeléskezelői szakmai háttér erősítését és az utánpótlásnevelés fontosságát is hangsúlyozza. Ennek keretében tavaly és idén is folytatódott a Bankárképző és a MAKISZ közös szakmai képzése, amelynek résztvevői magas színvonalú, gyakorlatias és a mindennapokban is jól hasznosítható tudással gazdagodtak.

„A piaci jövőképet tekintve most azzal számolunk, hogy a június végén lejáró törlesztési moratórium és a végrehajtási korlátozások már nem lesznek meghosszabbítva.

Fel kell tehát készülnünk arra, hogy a moratóriumos követelések újra megjelennek a piacon, sőt arra számítunk, hogy a moratórium miatt felhalmozott késedelmes, illetve felmondott követelések egyszerre nagyobb számban jelennek meg.

Követeléskezelői oldalon ehhez kell biztosítanunk a megfelelő kapacitást, illetve követelés vásárlóként a megfelelő anyagi forrásokat.

Felkészülünk arra is, hogy a hozzánk kerülő állományoknál az ügyfelek felé minden korábbinál méltányosabb, rugalmasabb hozzáállást tanúsítsunk”- fogalmazott Bódizs Kornél, aki szerint a moratórium után megjelenő követelésekre azért kell fokozott figyelmet fordítani, mert ezek

az intézkedések sok esetben olyan ügyfeleket is megmentettek, akik nem szorultak rá erre, illetve olyanokat is, akiknek a moratórium mentőöve csak a felmondás elodázására volt alkalmas, esetleg ők maguk nem arra használták ki a türelmi időt, hogy spóroljanak vagy megoldásokat keressenek.

A követeléskezelőknek ki kell tudni szűrni az időhúzásra játszó, kiskapukat kereső, és az állami szolidaritással visszaélő adósokat, ugyanakkor értékelniük kell az együttműködési szándékot mutatók hozzáállását, és törekedniük arra, hogy őket hatékonyabban szolgálják ki, illetve számukra kölcsönösen előnyös megoldásokat keressenek.

A MAKISZ újraválasztott elnöke a jövőre nézve az eddig megkezdett szakmai munka folytatását ígéri.

Mondván: erősíteni kell a MAKISZ ismertségét, kapcsolatrendszerét és a törvényalkotókkal, illetve törvényhozókkal kialakított kapcsolatot.

A MAKISZ régóta szorgalmazza a pénzügyi vállalkozásokat terhelő különadó kivezetését vagy mérséklését, hiszen az erre okot adó devizahiteles válság már régen véget ért, és az adó jelen formában való fenntartása indokolatlan.

Szintén régóta szorgalmazza az adatkezelési ellentmondások megszüntetését a joggyakorlatban, és egyértelmű, jogszabályi felhatalmazást kíván elérni ahhoz, hogy az adósok adatait az együttműködés és a megállapodás-keresés keretében felhasználhassák, nyilvántarthassák. E célok elérését a MAKISZ a jövőbeli tárgyalások, szakmai egyeztetések eredményeként várja.

A MAKISZ jövőbeni legnagyobb kihívása egy átfogó, a szakma sajátosságait figyelembe vevő, szektoriális jogszabály előkészítésének és megszületésének támogatása. Ennek kapcsán meghatározó feladat, hogy az újra napirendre kerülő, és már EU-szintű szabályozásban is elvárt magyar követeléskezelési törvény kidolgozásában a MAKISZ meghatározó szerepet kapjon, a megszülető jogszabályban pedig a követeléskezelők érdekei a lehető legszélesebb körben megjelenjenek, és a törvény mihamarabb elfogadásra kerüljön.

A cél egy olyan jogszabály, amely mindenki számára átlátható, a mai társadalmi és fogyasztói elvárásoknak megfelelő jogi környezetet teremtve megkülönbözteti és védelemben részesíti az együttműködő adósokat, működési és szakmai elvárásokat támaszt a követeléskezelőkkel, emellett a követeléskezelői szakma számára felhatalmazást ad az ügyfelekkel való hatékony és fenntarthatóbb kapcsolattartásra.