Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Közel 700 ezres az átlagbér a legjobb fizetést kínáló területen - Hol, mennyit lehet keresni?

Elemzések2020. feb. 20.Harsányi Péter

A felsőfokú végzettséggel rendelkező, gazdasági területen dolgozók bruttó átlagbére közel 700 ezer forint volt 2019 első három negyedévében. Foglalkoztatottság szempontjából az sem árt, ha férfinak születünk. A magyar férfiak foglalkoztatottsági rátája lényegesen magasabb a nőkénél, az EU-átlagot is meghaladja.

Bruttó átlagbér

2019 első három negyedévében 10,8 százalékkal növekedett a bruttó átlagkereset, amely elérte a 359 900 forintot a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek esetében. A közfoglalkoztatottak nélkül ugyanez az érték 369 900 forint volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

A bruttó keresetek alakulása szektoronként jelentősen eltér. A legmagasabb átlagfizetéssel a pénzügyi szolgáltatás, ezt követően az információ és kommunikáció területen dolgozók rendelkeznek.

Forrás: KSH

Az életkor és a végzettség szerint is nagyobb eltérések tapasztalhatók. A felsőfokú végzettséggel rendelkező, gazdasági területen dolgozók bruttó átlagbére közel 700 ezer forint volt 2019 első három negyedévében. Kétség kívül megéri tovább tanulni.

Forrás: KSH

Az egyes régiók szerint a legmagasabb fizetéseket Budapesten, és az ország észak-nyugati területein lehetett elérni.

Forrás: KSH

Foglalkoztatottság

A dinamikus hazai gazdasági növekedésnek köszönhetően a foglalkoztatottság történelmi csúcsra emelkedett Magyarországon. A férfiak körében az előző évekhez hasonlóan sokkal magasabb a foglalkoztatottsági ráta.

Forrás: KSH

Régiós bontásban a legmagasabb foglalkoztatottság Budapesten és környékén, illetőleg az észak-nyugati országrészben lelhető fel.

Forrás: KSH

A KSH adatai alapján a 15–64 évesekre számított 70,0 százalékos hazai foglalkoztatási ráta 2019 második negyedévében 0,7 százalékponttal meghaladta az uniós országok átlagát.

A magyar férfiak foglalkoztatási mutatója kedvezőbben alakult az EU-28 országok átlagánál, 2,7 százalékponttal magasabb volt, miközben a magyar nőket jellemző érték 1,2 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól. A fiatalok, illetve az idősödő népesség foglalkoztatottsága esetében továbbra is jelentős (7,3, illetve 3,8 százalékpont) az elmaradásunk, a fiatalok esetében ez a lemaradás tartós és egyre nagyobb.

Forrás: KSH

A foglalkoztatottság emelkedése és a munkaerőhiány hozzájárult a közfoglalkoztatottak számának mérséklődéséhez. A korábbi közfoglalkoztatottak megjelenése a versenyszférában egyrészről javítja az érintettek életszínvonalát, másrészről növeli a gazdasági hozzáadott értéküket.

Forrás: KSH

Munkanélküliség

A foglalkoztatottság növekedésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta országos szinten tavaly év végére történelmi mélypontra, 3,3 százalékra esett.

A KSH felmérései alapján 2019 első három negyedévében a munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,8, illetve 2,0 százalék. Az elmúlt év azonos időszakához képest ugyan nem nőtt a munkanélküliség Észak-Alföldön, de a munkanélküliségi ráta változatlanul itt a legmagasabb, 6,5 százalék.

A régiók többségében a munkanélküliségi ráta stagnált, vagy kismértékben csökkent. Számottevő változás Dél-Dunántúlon tapasztalható, ahol a ráta értéke 1,1 százalékponttal, 4,6 százalékra csökkent, de ezen belül Baranya megyében még mindig magas, 6,2 százalék volt.

A területi különbségek a munkaerőpiaci helyzet általános javulása mellett is jelentősek maradtak. Miközben a munkanélküliségi ráta Veszprém megyében 1,0, Győr-Moson-Sopron megyében 1,1 százalék volt, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét 8,3 százalékos munkanélküliségi ráta jellemezte.

Forrás: KSH

Munkaerő-tartalékok

A magyar gazdaságban a potenciálisan bevonható munkaerő létszáma lecsökkent 300 ezer főre a KSH becslései szerint. Esetükben azonban sok az 54 év feletti, ahol felmerülnek egészségügyi és képzettségbeli problémák.

Másrészről területileg is egyenlőtlen a munkaerő tartalékok eloszlása. Sok esetben a határmenti térségeknél alacsonyabb a foglalkoztatottság, ugyanakkor ezeken a területeken a munkába jutás elősegítése szükséges ahhoz, hogy érdemben csökkenni tudjon a munkanélküliek száma.

Forrás: KSH

Európai szinten a legnagyobb mértékű munkaerőhiányt Magyarország észak-nyugati szomszédjait sújtja.

Forrás: KSH

Munkaerőhiány

A nagymértékű munkaerőhiány ugyan enyhén mérséklődött az elmúlt negyedévekben, de továbbra is jelen van a gazdaságban. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások esetében az üres álláshelyek száma még mindig meghaladja az 50 ezret.

Forrás: KSH