Kritikus szintre csökkent az infláció
ElemzésekJúniusban a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal nőttek, és májushoz képest 0,3%-kal emelkedtek. Az éves szintű infláció a májusi 21,5 százalékról csökkent, ennek oka a kereslet visszaesése, a magas tavalyi bázis, a mérséklődő energia- és szállítási árak, és a szigorú monetáris politika.
A várakozásoknak megfelelően júniusban folytatódott az infláció mérséklődése: 20,1 százalékra csökkent az infláció üteme júniusban, azonban kedvezőtlen tendencia, hogy az előző hónaphoz képest ismét nőttek az árak.
Az élelmiszerek ára éves összehasonlításban 29,3%-kal emelkedett, ezen belül leginkább
- az édesipari lisztesárué (53,0%), a kenyéré (48,6%),
- a tejtermékeké (41,4%),
- a tojásé (40,1%),
- a vaj és vajkrémé (35,6%),
- a péksüteményeké (33,3%),
- a száraztésztáé (30,4%),
- a tejé (26,7%) és
- a sajté (23,3%).
A termékcsoporton belül a liszt (5,8%) és az étolaj (3,1%) ára nőtt a legkisebb mértékben.
A háztartási energia 34,3%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 43,0, a palackos gáz 44,6, az elektromos energia 26,6%-kal.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 18,7, ezen belül a szeszes italoké 24,4%-kal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 6,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,6, az új személygépkocsikért 14,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 13,9, a szobabútorokért 9,5%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 20,2%-kal drágultak.
A szolgáltatások díja 14,4%-kal emelkedett.
A fogyasztói árak májushoz képest átlagosan 0,3%-kal emelkedtek.
- Az élelmiszereké átlagosan 0,4%-kal csökkent. Az élelmiszerek közül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,2, a vaj és vajkrém 2,8, a tej 2,7, a sajt 2,3, a száraztészta 1,6%-kal került kevesebbe. A csokoládé és kakaó 1,9, a sertéshús 0,8%-kal drágult.
- A járműüzemanyagok ára 2,2%-kal emelkedett.
- A szolgáltatások 0,9%-kal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,6, a társasházi közös költségért 1,5, a lakbérért 0,8%-kal többet kellett fizetni.
A hazai infláció továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban, az euróövezetben mért 5,5 százalékhoz képest több mint a triplája.
A hazai drágulás legfontosabb okai:
- az energiaárak emelkedése,
- a hazai gazdaság energiaintenzív aránya magas
- az élelmiszerárak drágulása, a tavalyi aszály hatása
- a forint gyengülése (az uniós pénzek késlekedése és a magas európai gázárak miatt is)
- profitorientált infláció alakult ki több szektorban, többek között az élelmiszerfeldolgozásban
- relatív alacsonyabb a hazai versenyképesség és termelékenység
Milyen mértékű árcsökkenés várható?
Idén év végére 6-8 százalékos inflációs szint érhető el elsősorban a tavalyi magas bázis, a csökkenő kereslet (a reálbérek mérséklődése miatt) és az alacsonyabb energia- és szállítmányozási árak miatt.Továbbá sokat számít a monetáris politika szigora, a magas kamatszintek, amely a kereslet csökkenését eredményezik, valamint a bolti kötelező akciózások, illetve a Gazdasági Versenyhivatal árfigyelője a profitinflációt korlátozhatja.
A lakossági kereslet visszaszorulása a bolti forgalom kétszámjegyű csökkenését hozta, ami szintén korlátozza az új áremeléseket.
A jegybank 3 százalékos inflációs célja az eddigi előrejelzések szerint csak 2025-ben érhető el.
