Az MNB a világ egyik leglazább monetáris politikát folytató jegybankja a Bloomberg elemzése szerint, ráadásul igen fegyelmezett: egyetértés van a monetáris tanácson belül, régóta nincs az egységestől eltérő vélemény. És ez igencsak tetszik a befektetőknek.
Stabilitás
Az elemzés annak kapcsán látott napvilágot, hogy a forint júniusi mélyrepülése ellenére nem kellett változtatni a jegybank monetáris politikáján, és még csak viták sem alakultak ki erről, ahogy ez más jegybankokban gyakran előfordul. Már több mint két éve nem volt a monetáris tanács közleményétől eltérő vélemény, és az utolsó ülés jegyzőkönyve azt mutatja, hogy ez immár 26-odszor volt így.
Lakossági kiskapu
Kétségtelen, hogy a szó szoros értelmében vett monetáris politikában nem volt változás, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy van a kamatmeghatározó politikának egy nem a jegybankhoz tartozó, de hatásában mégiscsak jelentős ága: a lakossági állampapírok kamatának megállapítása. Ezt az Államadósság Kezelő Központ végzi, tehát nincs köze a jegybankhoz, ugyanakkor mégiscsak döntő a szerepe, hisz a forint megtakarításokkal rendelkező magyar, vagy akár európai uniós állampolgárok számára sokkal magasabb a rövid lejáratú állampapírok kamata (és így hozama), mint az intézmények számára.
Volt kamatemelés, de nem olyan
Ráadásul hosszú idő után, amint mi is beszámoltunk róla, épp a közelmúltban emelték meg ezeket a kamatokat, vagyis a gyakorlatban mégiscsak volt egy olyan hatás, mintha szigorodott volna a monetáris politika, de nem a hitelnyújtók részére, még csak nem is a hitelfelvevők részére, hanem a megtakarítók legnagyobb csoportja számára. Ez egy érdekes kettősség, hisz azáltal, hogy a lakosság megfelelő nagyságú kamatot kap, és így pénze java részét az államadósság finanszírozására fordítja, két olyan tényező kiesik, ami a monetáris szigorítás irányában kényszerűen hatni szokott.
Nincs finanszírozási probléma, nem elégedetlenek a lakossági megtakarítók, ugyanakkor viszont a bankok rákényszerülnek a fokozott hitelezésre, ami a rendkívül alacsony bankközi kamatszint miatt így meglehetősen olcsón történik. Ez a helyzet tulajdonképpen lehetővé teszi, hogy a jegybank tovább tartsa fenn a rendkívül laza monetáris politikát, mint az egyébként lehetséges lenne, ezt mutatja az is, hogy a csehek már megkezdték a kamatemelési ciklust, a lengyeleknél eleve nem is csökkentették extrém alacsony szintre a bankközi kamatot.
A többiek civakodnak
Az MNB monetáris tanácsában mutatkozó egység éles ellentétben áll a régiós társakkal, ahol gyakran viták folynak a döntéshozó testületben, és nem jutnak könnyen eredményre. A cseh jegybank alelnöke például májusban egyedül szorgalmazta, hogy két egymás utáni ülésen döntsenek kamatemelésről, de ezt a többiek nem támogatták akkor. Lengyelországban, ahol az alapkamat 2015 óta változatlanul 1,5 százalék, gyakran nyilatkoznak a döntéshozók, és az derül ki, hogy állandó viták folynak a monetáris politikáról.
A Societe Generale SA feltörekvő piaci stratégiai igazgatója, Phoenix Kalen szerint a befektetőknek tetszik, hogy az MNB ebben az egységességben jelentősen eltér társaitól. Ez stabilitást és hitelességet ad, a monetáris politikát szélesebb körben elfogadottabbá teszi, és így a nem konvencionális monetáris eszközök használatát is jobban elfogadja a piac (ezek biztosítják, hogy a 0,9 százalékos alapkamatnál jóval mélyebbre süllyedhessen a tényleges bankközi kamatszint).
Jól bírták a forintesést
A 9 tagú tanács egységét láthatóan a forint zuhanása és a hosszabb hozamok heves emelkedése sem törte meg: azt kommunikálták, hogy készek változtatni a monetáris kondíciókon, ha azt szükségesnek találják. Vagyis nem ragaszkodnak mindenáron a jelenlegi feltételekhez, ha eljön a változtatás ideje, ugyanakkor a mostani árfolyamváltozásnál nem ítélték meg úgy, hogy változtatni kéne. Ezt a piac vissza is igazolta, mivel a forint gyengülése véget ért, júliusban komoly korrekció következett, az eurónkénti 331 forintos szintről sikerült 320-ra visszatérni.
Felfelé is egység lesz?
Elemzők véleménye szerint, ha végül eljön a monetáris szigorítás ideje, komoly teszt lesz, hogy megőrizhető-e a döntéshozók egysége, de jó esélyt látnak arra, hogy fenn fog maradni az egyetértés. Hozzá kell tenni, hogy a jegybank helyzetét nagyban könnyíti a gazdaság fundamentumainak egészséges mivolta: a nagy fizetési mérleg többlet és a fegyelmezett költségvetés. Ilyen körülmények között egy valuta nem tud tartósan gyengélkedni, és azt is elbírja a gazdaság, ha az infláció átmenetileg kismértékben a jegybanki cél fölé kerül.