Lendületvesztés az agrárexportban: új beruházások kellenek

Meglepetésre 2,2 százalékkal csökkent a magyar agrárexport értéke 2018-ban, és csak 8685 millió eurót tett ki a 2017-ben elért 8877 millió euróval szemben – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) nemrég publikált adataiból. Ezzel megtört az a növekedési lendület, amellyel az ágazat sorozatos kiviteli rekordokat döntött az elmúlt években.  

A kedvezőtlen változásokban nem csak a világpiaci árak játszottak szerepet, mivel az exportmennyiség is 3 százalékkal csökkent.

A kivitel visszaesésével párhuzamosan értékben 4,1 százalékkal, mennyiségben pedig 3,9 százalékkal nőtt az agrárimport, és a két évvel ezelőtti 5583 millióról 5816 millió euróra ugrott.

Hosszú ideje nem volt példa arra, hogy a behozatalnál bővülés, a kivitelnél csökkenés következezzen be.

Bár az agrár-külkereskedelmi szaldó így is pozitív maradt, az ellentétes folyamatok miatt az egyenleg egy év alatt több mint 400 millió euróval romlott, azaz 3294 millióról 2869 millió euróra csökkent.

A kiviteli eredményeknek látszólag ellentmond, hogy a mezőgazdasági kibocsátás növekedése tavaly is folytatódott. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az ágazat több mint 2700 milliárd forintnyi értéket állított elő, amely mennyiségben 3,6 százalékos, folyó áron 4,8 százalékos bővülésnek felelt meg.

Több alapanyag állt tehát rendelkezésre, de az exportlehetőségeket eleve szűkítette, hogy ebből a hazai piacon több is fogyott. A keresetek folyamatos emelkedésével ugyanis a lakosság vásárlóereje növekedett, és ez az élelmiszerekre fordított kiadásokban is megmutatkozott.

Az időjárás – elsősorban a gabonaféléknél – szintén döntőtényezőnek bizonyult az export csökkenésében. Két évvel ezelőtt az aszály miatt a gazdák eleve kisebb kukoricatermést takarítottak be, így 2018-ra is kevesebb árualap „húzódott át”. Tavaly ősszel pedig szintén a szárazság okozott gondokat, mivel a Duna vízszintje olyan alacsony volt, hogy akadályozta a döntően vízi útra épülő kiszállításokat. Így nem véletlen, hogy a legnagyobb – 25 százalékos - visszaesés a búza, a kukorica és az árpa kivitelében követezett be, és ez önmagában 377 millió eurós csökkenést okozott.

Ugyancsak az időjárás tehető felelőssé azért, hogy a gyümölcsexport is látványosan zsugorodott 2018-ban.

A különböző terményeknél (csonthájasoknál, fagyasztott gyümölcsöknél, dinnyénél) 20-50 százalékos árbevétel-csökkenés következett be, míg az almánál a piaci nehézségek vezettek 30 százalékos exportkieséshez. Ezért e szektor külkereskedelmében 150 milliós passzívum keletkezett, amely 75 százalékkal nagyobb volt a 2017-esnél.

Gyengébb eredményt ért el az olajos magvak kivitele is, amelynél főként mennyiségi és árproblémák léptek fel. A repcénél a kivitt árualap és az ár is kisebb volt, míg napraforgónál a kiszállított mennyiség bővült, de nem párosult jelentősebb értéknövekedéssel. Ennek eredményeként az olajos magvaknál az export-árbevétel összességében több mint 10 százalékkal esett, és ez az exportértékben 70 millió eurós csökkenést eredményezett.

Az állattenyésztési ágazatokban a járványok okozták a legnagyobb gondot, elsősorban a sertésszektorban.

Piacvesztéssel járt, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa megjelent a hazai vaddisznóállományban, de a kórokozó ez idáig haszonállattartó telepekre nem jutott be. Ennek ellenére az ASP hazai felbukkanása miatt a sertéshúskivitel 20 százalékkal csökkent, bár az élősertések exportja érdekes módon több mint 25 százalékkal nőtt. Ez vélhetően a Romániában dúló sertéspestis-járvánnyal függ össze, mivel az ottani kötelező állatleölések nyomán a szomszédos ország alapanyagigénye fokozódhatott.

A korábbi madárinfluenzás járvány következtében a magyar baromfiágazat elsősorban az ázsiai piacokról szorult ki, de összességében mégis javítani tudta teljesítményét 2018-ban, így a hazai hússzektor „megmentője” volt. Ennek köszönhető, hogy itt a kereskedelmi aktívum jelentősen, mintegy 460 millió euróra nőtt. A húságazat eredményességéhez hozzájárultak a húsmarha-szállítások is, amelyek elsősorban a törökországi megrendelések hatására bővültek 2018-ban.

Az AKI adatai szerint a legnagyobb értéket érdekes módon az állati takarmányok és hobbiállat-eledelek képviselték a tavalyi agrárexportban.

A termékcsoport kivitele több mint 650 millió euró volt, és ez 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A takarmányok nagy része az unióba irányult, de például bővültek az oroszországi kiszállítások is, mivel magyar cégek az utóbbi időszakban komoly ottani beruházásokat hajtott végre, illetve jelentős üzleti kapcsolatokat építettek ki orosz vállalatokkal. A takarmányszaldót ugyanakkor rontotta, hogy látványosan, mintegy 25 százalékkal bővült az import is, elsősorban Németországból, Ausztriából és Lengyelországból.

A kedvezőtlen agrár-külkereskedelmi változások között külön is említésre méltó, hogy a magyar pozíciók romlottak a fő piacnak számító uniós tagországokkal szemben. A hazai agrártermékek 85-86 százaléka az EU-ba irányul, ahol Németország, Románia, Olaszország, Ausztria és Szlovákia számít a legnagyobb vevőnek. A statisztikák szerint a tavalyi agrárexport az uniós relációban egy százalékkal csökkent, miközben a behozatal – főként Németország, Lengyelországból, Szlovákiából, Ausztriából és Hollandiából - több mint 4 százalékkal nőtt.  A magyar agrárium az EU-s agrárkereskedelemben így is több mint 2 milliárd eurós aktívummal zárt, de ez csaknem 300 milliós szaldóromlást jelentett 2017-hez képest.

Vegyes képet mutatnak azok az adatok, amelyek az Európán kívüli agrár-külkereskedelem eredményeit tükrözik.

Az afrikai export csaknem 40 százalékos bővülése a kormány „déli nyitás” politikájának hatására utalhat, nem tekinthetők viszont átütőnek a „keleti nyitásként” ismert törekvések, mivel az ázsiai magyar kivitel 15 százalékkal zsugorodott 2018-ban.

Ugyancsak visszaesés következett be az Ausztráliába és Óceániába irányuló exportban, az Amerikába értékesített termékek értéke azonban csaknem 20 százalékkal bővült.

Egyértelműen pozitív fejlemény viszont, hogy a hazai agrárkivitelen belül folyamatosan növekszik a feldolgozott termékek mennyisége.

Az alapanyagexport aránya a korábbi 37-38 százalékról tavalyra 29 százalékra csökkent, miközben az elsődleges feldolgozottságú áruféleségeké az utóbbi időszakban 30 százalékról 32-33 százalékra, a magasan feldolgozottaké pedig 38 százalékra növekedett. Ez azt jelenti, hogy a hazai agrárgazdaság egyre inkább a nagyobb hozzáadott értékű, drágábban eladható termékek kivitele felé mozdul el.

Ez utóbbi számok is jelzik, hogy a tavalyi agrár-külkereskedelmi eredmények nem utalnak tragikus változásokra, de rámutatnak arra, hogy a magyar agrárium teljesítménye fontos határkőhöz érkezett.

Nagy István agrárminiszter ezt év eleji nyilatkozataiban úgy fogalmazta meg, hogy az agrárszektor az eredményeket tekintve a mai technikai-technológiai színvonalból kihozta a termelési és kereskedelmi maximumot.

Így az ágazat növekedési dinamikája megtorpanhat, és a jelenlegi fejlettségi szinten az évenkénti teljesítményt nagyrészt a piaci és az időjárása körülmények határozhatják meg.

A deklarált célok szerint a kormány a versenyképesség javító agrárgazdasági beruházások élénkítésével igyekszik reagálni a kialakult helyzetre.

2019-től felgyorsítják az uniós forrásokból táplálkozó hazai Vidékfejlesztési Program kifizetéseit, amelyekkel a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztéseket támogatni lehet. Kormányzati stratégiai programmá vált az országos öntözésfejlesztés is, hogy a növénytermelés időjárási kitettségét csökkenteni lehessen. Emellett új kedvezményes hitelkonstrukciót is be kívánnak vezetni, amely szintén az agrárberuházások felpörgetésére irányulna.

A még kidolgozás alatt álló új hitelkonstrukció kitölthetné azt az időszakot is, ameddig az unió 2021-2027 közötti új Közös Agrárpolitikája (KAP) hatályba léphet. Az előkészületek csúszása miatt ugyanis valószínűsíthető, hogy az új KAP szabályrendszerét nem 2021-től, hanem később lehet csak alkalmazni, az átmeneti időszakban/években pedig nem lehet majd kiírni EU-forrásokra épülő, új beruházás-élénkítő pályázatokat. Az uniós támogatások megérkezéséig tehát kapóra jönne, ha az ágazat fejlesztését kedvezményes hitelekkel tudná ösztönözni a kormány.