Leszorítható a hiány, vagy akár 7 százalékig emelkedik? - Elemzőket kérdeztünk

Beavatkozás nélkül 7 százalék is lehet az idei hiány

Az idei évben várakozásaink szerint 6,5-7 százalék között alakulhat az államháztartás hiánya, abban az esetben, ha addig nem történik valamilyen hiánycsökkenő intézkedés. Jelenleg ugyanis van rá esély, hogy a kormányzat októberben végrehajtson olyan intézkedéseket, amelyek mérséklik az államháztartás hiányát. Ennek függvényében az általunk prognosztizált 6,5-7 százalék körüli szintnél alacsonyabb is lehet az éves hiány – ismertette várakozásaikat Rezessy Gergely, az OTP Elemzési központjának makrogazdasági elemzője.

Az államháztartás jelenlegi helyzetének hátterében leginkább a gyenge gazdasági teljesítmény áll. Az infláció következtében az idei év nagyrészében csökkentek a reálbérek, aminek következtében visszaesett a fogyasztás, ez pedig az áfabevételek mérséklődését eredményezte. Ehhez hozzájárult a magánberuházások visszaesése is, ami szintén az áfabevételeket csökkentette – sorolta az államháztartás hiányának alakulása mögött húzódó folyamatokat.

Mint mondta, a mostanihoz hasonló, nehéz gazdasági helyzetben jellemző a gazdaság visszaszürkülése is. Épp ezért jelenleg is feltételezhető, hogy bizonyos tranzakciók átléptek a szürke, esetleg a fekete zónába, ami szintén bevétel kiesést jelent az államháztartás számára.

Ezzel szemben a költségvetés kiadási oldalán számos tétel már előre rögzítve van. Ide sorolhatók a nyugdíjak, amelyeket az idei infláció becsült szintjének megfelelően kell novemberben korrigálnia a kormánynak. A kiadások között ráadásul több olyan elem is található, amelyeket nominálisan nem, vagy csak kis mértékben lehet csökkenteni. Ebbe a kategóriába tartoznak az államigazgatás saját költségei, a minisztériumok, kormányhivatalok működési költségei, az egészségügy, vagy éppen az oktatás, mi több a rezsicsökkentés is, amíg a jelenlegi szabályozás érvényben marad. Összességében tehát a kiadások nem alakíthatóak olyan rugalmasan, mint amilyen változékonyságra képes az adóbevételek alakulása – húzta alá az elemző.

Hozzátette: A rezsicsökkentés költségét alapvetően az energiapiaci árak alakulása befolyásolja, jelenleg viszont Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter szavai alapján a rezsicsökkentésre fordított összegek nem csökkentek ahhoz képest, amivel eddig kalkulált a kormányzat, így idén 1400 milliárd forintot, míg jövőre várhatóan 900 milliárdot költenek erre a tételre az államkasszából.

Komolyabb mozgástere esetleg a hadikiadások kapcsán lehet a kormánynak, mivel a haderőfejlesztés érdekében létrehozott honvédelmi alapban jelentős összeg van elkülönítve. Ezen a területen lenne lehetőség bizonyos beszerzéseket átütemezni, elhalasztani, esetleg törölni. Ez természetesen csupán az olyan induló beszerzésekre értendő, amelyek esetében nincs aláírt szerződés.

Szintén csökkenthetők a kiadások a kormányzati beruházások leállítása és elhalasztása által, ám ez a folyamat már jóideje elkezdődött. Utóbbi beavatkozásnak egyébként komoly hátránya, hogy csökkenti a gazdasági növekedést, ami közvetetten a fogyasztás mérséklődésére, így a kormányzati bevételek csökkenésére is kihatással van – összegezte a hiány csökkentését szolgáló lehetőségeket Rezessy Gergely.

A fogyasztási, illetve jövedelemadók emelése fel sem merülhet

Becslésünk szerint az idei ESA-hiány a GDP 4,9 százaléka körül alakulhat, azaz a kitűzött 3,9 százalékos hiányt nem sikerült tartani, de a tavalyi magas, 6,2 százalékos deficithez képest sikerül lefaragni a hiányból. Becslésünk során ugyanakkor azzal számoltunk, hogy ezen szint eléréséhez is több helyen szükséges megtakarítást elérni, tehát a 4,9 százalékos szint sem magától értetődő. Itt például egy lehetséges megoldás a honvédelmi beruházások egy részének elhalasztása – ismertette prognózisát Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.

Mint mondta: Ami az éves deficitet illeti, kiindulhatunk a havi pénzforgalmi hiányadatokból. Ebben alapvetően nem állunk jól, hiszen augusztus végéig a deficit 3798,7 milliárd forintot, az egész évre tervezett hiány 97 százalékát tette ki. Ebből azonban 773 milliárd forintot az uniós forrásokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások eltérése magyaráz, aminek jelentős része az uniós források visszatartása. Ezt az ESA-módszertan szerinti hiánynál nem kell figyelembe venni, tehát így egy fokkal kevésbé rossz a mutató.

Az ESA-szemléletű deficit ugyanakkor az első negyedévben kiugróan magas, 9,8 százalék volt – a második negyedéves adatot kedden közli a KSH. Ebben nagy szerepet játszottak a megemelkedett energiakiadások, amelyek azonban a második és harmadik negyedévben a fűtési időszak hiánya miatt nem jelentkeznek, a negyedik negyedévben pedig már legalább részben az idei olcsóbb áron beszerzett energia fogy, tehát ez csökkenti a hiányt. Bevételi oldalon pedig a vártnál jóval kedvezőtlenebb makropálya játszik szerepet: míg a költségvetést a kormány 1,5 százalékos növekedéssel tervezte, addig az év egészét tekintve kismértékű recesszió várható, ez pedig az adóbevételeket csökkenti – fogalmazott.

A hiány várható mértékét befolyásoló negatív, illetve pozitív folyamatokról szólva kiemelte, hogy a hiány alakulása kapcsán érdemes külön nézni a bevételi és a kiadási oldalt. A bevételi oldal nem alakult kedvezően: az áfabevételek elmaradtak nemcsak a várttól, de még a fogyasztás alakulásából következő szinttől is, így ez mindenképpen lyukat ütött a költségvetésben. Bevételi oldalon e tétel további alakulását nevezném meg, mint legfontosabb kockázatot, hiszen itt alapesetben arra számítunk, hogy a fogyasztás az infláció letörésével beindul, amely hatással van az áfabevételekre.

Nehezebb feladat a kiadási oldal becslése. Itt két kiadási tétel ugrott meg jelentősen: egyrészt a kamatkiadások, másrészt pedig a rezsi emelkedéséhez kapcsolódó kiadások – ez utóbbiak szerencsére az energiaárak mérséklődésével már fokozatosan csökkenni tudnak. Ezek pontos alakulása mindenképpen kockázatot jelent. Kockázatot jelentenek ugyanakkor az egyedi kiadási tételek is: mennyire lesz szigorú a kormány vagy mennyire engedi el a hiányt. Az elmúlt években jellemző volt a magas negyedik negyedéves deficit különböző egyedi kifizetések miatt, kérdés, hogy ez most mennyire lesz így. Avagy a hiány végső soron valamennyire mindig döntés kérdése is.

Arra nézve, hogy milyen eszközei lehetnek a kormánynak idén a hiány leszorítására, elmondta: Egyaránt vannak bevételi és kiadási oldali eszközök. Bevételi oldalon felmerült a különadók, extraprofit-adók emelése – például a bankoknál van is mit elvonni. Ennek alkalmazását ugyanakkor a pénzügyminiszter múlt heti bejelentése, illetve annak pénzpiaci hatása nyomán cáfolták, így alapesetben ilyenre nem számítunk. A fogyasztási, illetve jövedelemadók emelése fel sem merülhet, hiszen végső soron mindkettő az egyébként is gyenge belső keresletet szűkítené. A bevételi oldalon ami kérdés, az az adók beszedésének hatékonysága. A kedvezőtlenebb gazdasági helyzet elősegítheti a fekete gazdaságot, így a NAV-nak résen kell lennie, hogy az adóelkerülés ne növekedjen.

A kiadási oldalon már talán több lehetőség látszik, bár október eleje van, tehát a megtakarítási lehetőségek itt sem végtelenek. Egyfelöl az évvégi egyszeri kiadások visszafogása szükséges, másrészt pedig olyan területeken, amelyeken sokat költünk, de nem létfontosságúak (sport, honvédelem), szükség lehet a kiadások lefaragására. Erre nagyobb esélyt látok, mint a bevételi oldal növelésére.

Ugyanakkor lássuk azt is, hogy lenne még hol növelni is a kiadásokat: itt elsősorban a közszféra béremelését és az elhalasztott beruházásokat hoznám példának.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy tartható lehet-e a 2024-es hiánycél, illetve mitől függhet, hogy elérhető-e a 2,9 százalékos 2024-es hiány Regős Gábor kihangsúlyozta, hogy ezt most még nagyon korai lenne megmondani. Az biztos, hogy az idei kedvezőtlenebb gazdasági teljesítmény kihat a jövő évre is, tehát a bevételi oldal a költségvetési törvényben tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kiadási oldalon is változtatni kell a hiánycél tartásához. Itt leginkább ismét a sporthoz és a honvédelemhez kapcsolódó kiadások lefaragása tűnik lehetségesnek, illetve talán a rezsitámogatások kapcsán is elérhető némi megtakarítás kedvezőbb energiaárak esetén. Bár prognózisok vannak a jövő évi makropálya vonatkozásában, azok tényleges megvalósulását nagyban befolyásolja a háború és a szankciók, továbbá a visszatartott uniós források alakulása. Ugyanakkor megint csak hangsúlyozni kell, hogy vannak olyan tételek, amelyekre bőven lehetne több is költeni, így a Pénzügyminisztériumnak ismét nehéz dolga lesz.

Sok múlik a fogyasztás alakulásán

A költségvetés hiányának alakulásával kapcsolatban jelenleg nehéz előrejelzést adni. Ahhoz, hogy tisztábban lássunk, fontos megvárni, milyen lépéseket tesz a minisztérium. Jelenleg körülbelül 1500-2000 milliárd forintos elcsúszás látható az idei költségvetésben. Ez a gazdasági teljesítmény alakulásától függően a GDP 1-2 százalékát teszi ki. Az eredeti hiánycél 3,9 százalék volt, így legrosszabb esetben ez alapján 5,9 százalék körül alakulhat az idei hiány. Biztos előrejelzést adni azonban lehetetlen – hangsúlyozta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Nagyon sok múlik azon, hogy a kormányzat milyen próbálkozásokat tesz majd az év utolsó negyedében a hiány csökkentése érdekében, de éppígy azon is, ha esetleg a hiány elengedéséről döntenek – tette hozzá.

Így jelenleg csak megbecsülni lehet mire számíthatunk. Az kijelenthető, hogy 4 százalékra biztosan nem fogja tudni a kormányzat leszorítani a költségvetés hiányát, nagyon valószínű az 5 százalék körüli hiány, de ennél lehet magasabb is – fogalmazott.

Innentől kezdve azonban óriási kockázatot jelent, hogy mire számíthatunk 2024-ben, hiszen, ha az idei hiánycél nem teljesül, akkor az erre alapozott 2024-es költségvetési sarokszámok is teljesíthetetlennek tűnnek

– mutatott rá.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban a legfrissebb információ, hogy a kormányzat a hiányt szeretné 3 százalék alá szorítani, ha viszont az idei hiánycélt elengedik, akkor a jövő évi cél teljesüléséhez olyan fiskális szigorítás lehetne szükséges 2024-ben, ami nehezen elképzelhető.

Segítheti azonban a jövő évi költségvetést, ha 2024-ben valóban elkezd helyreállni a gazdaság belső kereslete. A magyar költségvetés ugyanis úgy van hangolva, hogy fogyasztás túlsúlyos bevételekkel számol. Ennek következtében nyilvánvaló, hogy egy negatív fogyasztási sokkot a magyar költségvetés sokkal jobban megérez, mint egy más szerkezettel bíró, német, osztrák, vagy akár francia költségvetés, ahol nagyban különbözik az adórendszer a hazaitól – ismertette.

Bár nekem továbbra is vannak kételyeim efelől, de ha valóban növekedni kezd a fogyasztás, akkor akár arra is lehet esély, hogy a gazdaság jó teljesítménye felhúzza annyira a költségvetést, hogy végül csupán minimális legyen az elcsúszás és akár 3,5 százalék körül teljesüljön a költségvetés hiánya jövőre

– vélekedett.

Hozzátette: Abban az esetben viszont, ha továbbra is nehezebb marad a gazdasági helyzet, esetleg a fogyasztás helyett a megtakarítások irányába mennek el a háztartások és továbbra is láthatunk majd inflációs kockázatokat, akkor nem biztos, hogy a belső fogyasztás nagymértékű növekedésére számíthatunk.

Utóbbi hiányában már az is szép teljesítmény lenne, ha 4 százalék környékére lehetne csökkenteni a hiányt – figyelmezetett.

Szót kell ejteni még egy tényezőről, ami technikailag lehetetlenné teszi a költségvetési helyzet előrejelzését, ez pedig az uniós források kérdése – húzta alá.

Amennyiben ugyanis nem sikerül megegyezni az Európai Unióval az idei évben, akkor a választások miatt a megállapodás már jövőre is az év második felére csúszhat, utóbbi viszont tartós forrásvesztéssel fenyegetne, a költségvetés számára pedig nem csupán azért lenne problémás, mert finanszírozási kérdéseket vet fel, hanem azért is mert gyengíti a növekedési kilátásokat, ami kisebb fogyasztást eredményezt, ez pedig végső soron egy újabb negatív visszacsatolást jelent a költségvetésnek. A finanszírozás szempontjából az államháztartás stabilitása érdekében az Államadósság Kezelő Központnak többletkibocsátást kell eszközölnie.

Mindent összevetve úgy vélem, viszonylag reális elképzelésnek tűnik, hogy jövőre sikerülhet 3-4 százalék közelébe mérsékelni a hiányt, ahhoz azonban, hogy 3 százalék alá lehessen szorítani, ahhoz 2024-ben a vártnál jóval dinamikusabb fogyasztásbővülést kellene látnunk – összegezte Virovácz Péter.