Magyar segítség is benne van a blokád alatt tartott Katar túlélésében

Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom 2017 júniusában vette blokád alá Katart, mert – érvelésük szerint – az Öböl-menti ország támogatja a terrorizmust (ez azóta sem nyert bizonyítást), és Irán előretolt bástyájaként túlságosan bizalmas viszonyt ápol a perzsa állammal. Katartól egyébként Magyarország is vásárol cseppfolyós földgázt a jövőben, ezt jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter dohai tárgyalásának alkalmával.

Az Arab-öbölben egy kis félszigeten elhelyezkedő, mindössze 11 700 km2 nagyságú miniállamot váratlanul érte a gazdasági és utazási blokád, egyetlen szárazföldi határa Szaúd-Arábiával van, amit szintén lezártak. Ekkor az ország élelmiszerigényeinek nyolcvan százalékát külföldi termékekkel elégítették ki, például a tejtermékek is a bojkottáló országokból származtak. 

Bár a katari kommunikáció szerint egy évre elegendő élelmiszer-tartaléka volt az országnak, a korlátozások eleinte komoly nehézségeket okoztak a lakosság ellátásában.

Ezért a hazai élelmiszertermelés felfuttatásával igyekeztek ellensúlyozni a lakosság ellátásában okozott nehézségeket, így a korábban Szaúd-Arábiából származó zöldségeket, mezőgazdasági termékeket és tejtermékeket katari termelőktől származó tejjel és tejszármazékokkal pótolták. Ehhez azonban először külföldről kellett beszerezni a „hozzávalókat”,

így még Magyarországról, pontosabban a Bugyi melletti Rádapusztáról is reptettek teheneket az emírségbe.

De más országokból is vásároltak több ezer tehenet, hogy enyhítsék a 2,7 milliós ország ellátási gondjait. 

Az emírség vezetése nekiállt átalakítani a gazdaságot, melynek részeként jelentős összeget költöttek a gyógyszeripar bővítésére is. A 2022-es dohai futball-világbajnokságra is készülve pedig beindították a nagy infrastrukturális beruházásokat, a közúti és vasúti fejlesztéseket, amelyekre mintegy kétszázmilliárd dollárt költöttek. Megerősítették a pénzügyi rendszert is, hogy a katari bankok képesek legyenek finanszírozni a különféle beruházásokat.

Az egy főre jutó GDP tekintetében Katar még mindig a leggazdagabb országok között van a világon, éves szinten 60-70 ezer dollár között mozog.

Az emírséget tehát nem tudták megtörni, de a negatív hatásokat nem lehetett teljesen elkerülni, ráadásul az egy ideje már alacsony olajárak miatt is csökkent valamelyest a bevételük. Emiatt 2017-ben és 2018-ban 1,6 illetve 1,4 százalékra mérséklődött a növekedés üteme. Gazdasági szakértők ennél gyorsabb, átlagosan évi 3,1 százalékos reál GDP-növekedést várnak a 2019 és 2023 közötti időszakban, bár, ez is messze van a 2000 és 2014 közötti évi átlagos 12 százalékos növekedési ütemtől. Előfordulhat, hogy még ez is túl optimista várakozásnak bizonyul: idén a második félévben 1,1 százalékkal esett vissza a földgáz- és olajbevételek nélküli gazdasági teljesítmény. 

Kezdenek ugyanis kifutni a focivébéhez kapcsolódó beruházások, amelyektől azt remélték, hogy tovább dinamizálják a gazdasági növekedést. A Bloomberg szerint a nyolc stadionból kettő már teljesen elkészült, a maradékot pedig az év végéig adják át. Az új, klimatizált metróhálózat egy részét is sikerült a tervezettnél korábban átadni. Ugyanakkor egyre több a kétség a három év múlva sorra kerülő focivébé sikerét illetően, mert az éppen folyó dohai atlétikai világbajnokság egyáltalán nem zökkenőmentes. Forrong a sportvilág az ott tapasztalt fullasztó hőség miatt, amely sorra szedi áldozatait az atléták között, ráadásul keveslik a nézőszámot is.

Mindez nem jó előjel, és csak erősíti a katari focivébé korrupciót emlegető ellenzőinek táborát. 

Miután a sportberuházásokhoz kötődő ösztönző erő kezd kifulladni, más növekedési motorra lesz szüksége az emírségnek. Nagy valószínűséggel újra a folyékony földgáz (LNG) előállítására és értékesítésére fognak koncentrálni, becslések szerint az ezzel kapcsolatos kapacitások növelése 40 milliárd dollárnyi extra bevételt hozhat.

A világ első számú folyékony gázexportőrének számító miniállamban eddig is a gázipar biztosította az ország bruttó hazai termékének több mint 60, a kormányzati bevételek több mint 70, valamint az exportbevételek mintegy 85 százalékát. 

Katar túlélését segíti, hogy az egyik legfontosabb közel-keleti amerikai katonai bázisnak ad otthont, ahol tízezer amerikai katona állomásozik. Mára egyértelművé vált, hogy az amerikai elnök néhány Katar-ellenes megjegyzése ellenére a katari-amerikai kapcsolatok stratégiai értéke mit sem csökkent Washington szemében. Nem utolsósorban pedig Doha fontos kereskedelmi partner és jelentős fegyvervásárló maradt.

A közelmúltban több milliárd dollár értékben kötött üzleteket az olaj- és hadiipari, valamint a légi közlekedési ágazatokban Katar és az Egyesült Államok.

A katari védelmi minisztérium többek között NASAMS és Patriot rakétarendszereket kívánt vásárolni, a Qatar Airways légitársaság pedig öt Boeing-777-es típusú utasszállító repülőgép megvételéről írt alá szerződést. Virágzik tehát a katari-amerikai kapcsolat, miközben az emírség regionális politikája miatt két éve összetűzésbe került Szaúd-Arábiával, Washington másik térségbéli szövetségesével.