Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

10 éves mélyponton az európai nagybankok

Elemzések2019. okt. 24.Harsányi Péter
A rovat támogatója:

Tartósan alacsony kamatkörnyezet, negatív betéti kamatlábak, szűkülő banki kamatmarzsok, romló makrogazdasági kilátások és egyre jobban tornyosuló politikai kockázatok. Nincsenek könnyű helyzetben az eurózóna bankjai. Ez az árfolyamukon is meglátszik, ami a 2008-as globális pénzügyi válság idején tapasztalt szinteknél jár. A gyenge lábakon álló banki profitabilitás és a gazdasági lassulás idővel a kockázati költségek megemelkedéséhez és akár visszafogottabb hitelezéshez is vezethet. Egy ilyen nemzetközi környezetben az OTP Banknak mégis sikerült történelmi csúcsra emelkednie. Összegezzük a mögöttes okokat.

Viharfelhők az eurózóna bankszektora felett

Az inflációs pálya süllyedésével és a romló növekedési kilátásokkal párhuzamosan egyre inkább fennáll a veszélye, hogy alacsony szinteken ragadnak az inflációs várakozások is. Válaszul a kialakult helyzetre szeptemberben egy széleskörű lazító intézkedéscsomagot jelentett be az Európai Központi Bank (EKB).

Többek között mínusz 0,50 százalékra csökkentette az EKB a betéti kamatlábakat, illetve évente 240 milliárd eurót zúdít rá a gazdaságra az új eszközvásárlási programjának keretében.

Ennek hatására tovább csökkennek a hitelek kamatai, miközben a (többszintű) negatív betéti kamatlábak veszteségeket okoznak a bankoknak. Az alacsonyabb kamatlábak következtében szűkül a banki kamatmarzs, amely akár tartósan is történelmi mélypontokon maradhat a jelenlegi kilátások tükrében.

A banki könyvekben lévő állampapír portfóliók miatt nem kedvez a bankoknak a kötvénypiaci hozamok süllyedése sem. A helyzet extrémitását jól mutatja, hogy napjainkban a teljes német hozamgörbe – a 3 hónapos állampapíroktól a 30 éves kötvényekig – a negatív tartományban van. Az abszolút kockázatmentes német kötvénypiaci hozamok ráadásul lefelé húzzák a többi európai ország kötvényhozamait is.

A kereskedelmi háború hatására ezenfelül már alig képes növekedni az eurózóna, miközben Németország technikai recesszióba süllyedhet.

A borúsabb makrogazdasági környezet a hitelportfóliók romlását, és a kockázati költségek megemelkedését eredményezheti. A csökkenő banki eredménytermelő képességgel párhuzamosan pedig egyre óvatosabban hitelezhetnek a pénzintézetek a jövőben, ami akár a hitelezési dinamika lassulásához vezethet.

Kereskedelmi háborús veszélyek

A gyengülő makrogazdasági kép, a kereskedelmi háború, és protekcionista intézkedések komoly kockázatot jelentenek az adósok fizetőképességére és a profitszámokra nézve. Elég csak arra gondolni, hogy mi történne a recesszió szélén lévő Németországgal, ha Donald Trump megadóztatná a német feldolgozóipar jelentős részét képviselő autógyártókat.

Az autóipar állapota a német gazdaság számára kritikus, miután a szektor 820 ezer állást biztosít Németországon belül. Ezzel párhuzamosan az autógyártók 423 milliárd eurós összesített bevételt értek el 2017-ben, ami a német GDP több mint 5 százaléka. Ennek tetejébe Németország által előállított autók 77 százalékát exportálják.

Az idei első félévben például már 12 százalékkal csökkent a német autók gyártási volumene. A Mercedes-Benz típusú autókat gyártó Daimler a második negyedévben 1,6 milliárd eurós veszteséget jelentett, ami részben a zsugorodó kínai és amerikai értékesítésekkel magyarázható.

10 éves mélypont

Az eurózóna 30 legnagyobb bankját tömörítő alap (iShares EURO STOXX Banks 30 ETF) a 2008-as globális pénzügyi válság idején látott szintekre csúszott vissza az elmúlt hónapokban. Németországban különösen rossz a helyzet a Deutsche Bank és a Commrezbank súlyos veszteségeket szenved el az alacsony kamat és hozamkörnyezetben, ami a 10 éves mélypontokon lévő árfolyamukon is látszik.

Ennek hatására a bankrészvények árazása is meglehetősen alacsony. A P/BV, vagyis az árfolyam/könyv szerinti érték mutató számos európai bank esetében egy alatti.

Az OTP viszont történelmi csúcson

Az elmúlt napokban soha nem látott magasságokba emelkedtek az OTP részvények. A kiemelkedő teljesítmény számos tényezővel magyarázható.

Az OTP Csoport éves profitja szépen bővül, mára már meghaladja az egymilliárd eurót. A sajáttőke arányos eredmény ezzel párhuzamosan megközelítette a 19 százalékot az idei első félévben, ami kimagasló érték.

A magyar bankrendszerben, ezáltal az OTP Bankban is komoly tartalékok vannak, tekintve, hogy Magyarországon rendkívül alacsony a magánszektor GDP arányos hitelállománya. Ez az érték nem sokkal haladja meg a GDP 30 százalékát. Összehasonlításképpen az eurózóna átlaga 80 százalék körül van. Hatalmas tehát még a tér a hitelállomány növelése előtt, ezért nem is csoda, hogy kedvelik a befektetők az OTP Bank részvényeit.

Magánszektor GDP arányos hitelállománya

Az alacsony kamatkörnyezetnek és a rendkívül erős hazai gazdasági teljesítménynek köszönhetően az elkövetkezendő években nagy valószínűséggel felfuthat a hitelállomány, ami számottevően növelné a kamatbevételeket. Utóbbit az OTP Csoport közelmúltban végrehajtott sikeres akvizíciói és az ebből keletkező szinergiahatások is segítik.

Az OTP leánybankjainak eredmény hozzájárulása mi több folyamatosan növekszik. A tendenciát támogatja a közép-kelet-európai régió meglehetősen dinamikus GDP bővülése.

A részvények emelkedését még az sem tudta fékezni, hogy az alacsony külső infláció idővel hazánkba is begyűrűzik, ami által idehaza is tartósan alacsonyabb lehet a kamatkörnyezet és szűkek maradhatnak a banki kamatmarzsok. Az OTP Bank esetében a kamatmarzs mellesleg enyhén 4 százalék felett stabilizálódik.

Növekedési oldalról is erős a kontraszt. A magyar gazdaság GDP növekedési üteme legalább 2 százalékponttal meghaladhatja az eurózóna növekedési ütemét az elkövetkezendő 3 évben. A kedvezőbb hazai gazdasági környezetnek köszönhetően a hitelportfólió minősége és a kockázati költségek is kedvezőbben alakulhatnak.

Végezetül az OTP Csoport működése kifejezetten stabil, a tőkemegfelelési mutató 17,4 százalékon áll.