A magyarok mindig jelen voltak ott, ahol nagy dolgok születtek a világban.

A nyelvi és kulturális kincsünk három nagy egysége a mozgáshoz, a képekhez és az élet működéséhez kötődő tudás. A magyar nyelvben fordul elő a legtöbb mozgást jelentő ige. Talán ebből fakad, hogy a járműipari fejlesztésekben mindig élen jártunk. A mozgás forradalma felébresztette a nyelvünkben és kultúránkban szunnyadó képességeket és ez a több ezeréves tudás a modern iparban és a tudományos áttörésekben kamatozott.

Magyarok FÖLDÖN és égen…

A 19. század végének egyik legnagyobb találmánya a transzformátor, amelynek megalkotója három magyar gépészmérnök volt. A Déri−Bláthy−Zipernowsky-féle transzformátor egyedülálló újítása a párhuzamos kapcsoló és a zárt vasmag. Déri Miksa nevéhez köthető még többek között a két keferendszerű, egyfázisú, repulziós ún. Déri-motor. Bláthy Ottó Titusz alkotta meg az indukciós fogyasztásmérőket (=villanyóra, 1889).Zipernowsky Károly nevéhez pedig a többpólusú áramfejlesztőgép köthető.

Ennek az időszaknak legismertebb magyar gépészmérnök-párosa Bánki Donát és Csonka János volt, akik feltalálták a karburátort. Csonka Jánoskészítette az első hazai tervezésű és kivitelezésű gépkocsit is 1900-ban.

De az autógyártás hőskorában mérnökeink, szinte ontották magukból az újabbnál újabb találmányokat:

  • Schweitzer Pál az ún. optimizer feltalálója, mely akár 40%-os üzemanyag-megtakarítást is eredményezhet.
  • Jendrassik György a dízelmotorok és gázturbinák fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket. Dízel üzemű motorjait korának vasúti, közúti és vízi járműveiben is használták.
  • Bíró László József nevét mindenki a golyóstoll világhírű feltalálójaként ismeri, azonban ő a golyósdezodor és az automata sebességváltó társfeltalálója is 1932-ben. Találmányát a General Motors vásárolta meg.
  • Csánky Géza, megújította az autók elektromos feszültségszabályozóját.
  • Balzer Márius István volt az Egyesült Államok legelső autójának megalkotója 1894-ben, és a korábbi kilométerórák lelkének számító számlálószerkezet feltalálója.
  • Korda Dezső kezei közül került ki az első elektromos autó, nevéhez köthető az ún. világvevő rádió megalkotása is, és az ő vezetésével készítették el az Eiffel-torony liftjeit is.
  • Farkas Jenő és Nádor Imre a Ford V8-as futóművének és alvázának tervezői (1931−32).
  • Galamb József pedig a Ford T-modell megalkotója és vezetésével tértek át a T modell összeszerelő-szalagon történő sorozatgyártására (1913), amelynek köszönhetően 15 millió darabot gyártottak belőle!
  • Járay Pál által tervezett áramvonalas gépkocsi-karosszériákat a világ minden jelentősebb autógyára megvásárolta, így például a Bugatti, a Mercedes, a Volkswagen, a TATRA és a BMW is.
  • Az Alfa Romeo és a Lancia autógyár tervezője volt János Viktor.
  • Barényi Béla 1926-ban készített vázlata lett az alapja a Volkswagen „bogár” formatervének, de emellett 2500 olyan bejegyzett találmánya és szabadalma volt, melyek jelentős része egyik mai autóból sem hiányzik (biztonságosságot növelő kialakítások, mint a párnázott műszerfal, gömbölyített belsőtér, kapcsolók, műszerek elasztikus anyagból a vágósebek elkerülésé stb.)
  • Horváth István a hidrogénnel üzemeltethető autó megalkotója 1929-ben.
  • Perr Gyula 1931-ben volt a tervezője az „egymillió mérföldes” motornak.
  • Anisits Ferencet a szakmában „a dízelpápának” nevezik, aki a BMW-gyár mérnökeként mintegy 15 új BMW motortípus kifejlesztését irányította.
  • Hanula Barna számos belsőégésű, majd hibrid és elektromos hajtás- rendszer fejlesztésében vett részt. A Bugatti Veyron 1001 lóerős motorjának kifejlesztőjeként szerzett magának és hazájának világhírnevet.
  • A hadijárművek tekintetében kiemelkedő volt a Botond terepjáró tehergépkocsi, amelyet Winkler Dezsőgépészmérnök tervezett. Straussler Miklós (Nicolas Peter Sorrel Straussler) pedig Magyarországon és az Egyesült Királyságban volt sikeres hadifejlesztő. Egyik legismertebb alkotása a normandiai partraszálláskor is fontos szerepet betöltő Duplex Drive tank (DD tank) volt.
  • A nemzetközi ismertségű Ikarus gyárat 1895-ben Uhry Imre alapította és 1927-ben készítette el első autóbuszát.
  • A vasúti közlekedés legnagyobb hazai szaktekintélye Kandó Kálmán volt, a fázisváltó kidolgozója, aki felismerte, hogy az indukciós motorok vasúti vontatásra alkalmassá tehetők
  • Kossuth Lajos fia, Kossuth Lajos Tivadar volt az oldalfolyosós vasúti kocsik feltalálója („Kossuth kupé”).

Magyarok földön és ÉGEN…

  • A levegő meghódítására tett első jelentősebb hazai kísérlet a keszthelyi születésű Schwarz Dávid nevéhez köthető, hiszen a Zeppelin-féle kormányozható léghajó gyakorlatilag az ő terve alapján készült el.
  • Adorján János tervezte az első olyan repülőgépet (a Libelle), amely 1910-ben Magyarországon szállt fel. Ezt követően 1914-ig 77 hazai repülőgéptípus készült el.
  • Martin Lajos a rakétatechnika, a gépi repülés, a vízgépészet magyar úttörője volt.
  • Némethy Emil nevéhez a repülőgépek kanyarodásához nélkülözhetetlen csűrőkormány megalkotása köthető. A repülőgépeinek vázát pedig a világon elsőként ő készítette acélcsövekből.
  • Svachulay Sándor a közismert Kolibri és Albatros elnevezésű repülőgépek megalkotója volt.
  • Fonó Albert volt a légi torpedó (1915) és légsugár-motor (sugárhajtómű) (1928) megalkotója.
  • Kármán Tódor elsőként foglalkozott a világon a hangsebességnél fellépő erőhatásokkal, és ezek hatásaival a repülőgépre. A szuperszonikus gépek szárnyméretének kifejlesztése szintén az ő nevéhez fűződik. A negyvenes években pedig több nagyrakéta építését irányította, majd az ötvenes évekre kutatócsoportjával elkészítette az első ballisztikus rakétát. Amerikában (is) őt tartják a „légierő Védőszentjének”.
  • Zsélyi Aladár használt először a repülőgépén olyan kormányszerkezetet, amely alkalmazásával minden irányban mozgathatóvá vált a gép. A rugózó futómű és a biztonsági csúszótalp szintén az ő találmánya.
  • A giroszkópos repülőgép-stabilizátor (1912) megalkotója Vágó Pál
  • Hoff Miklós, az aeronautika és asztronautika professzora, akinek kutatási eredményeit a nagysebességű repülőgépeknél és az űrhajózásban hasznosították.
  • A bűvös kocka feltalálójának édesapja, Rubik Ernő több mint harminc sport- és vitorlázó repülőt tervezett (pl. Vöcsök, Tücsök, Cimbora).
  • Őry Huba, repülő- és űrmérnök nagy szerepet játszott az első európai űrszonda-, valamint mesterséges holdak és hordozórakéták kifejlesztésében és űrlaboratórium tervezésében is részt vett.,
  • A helikopter-építés magyar úttörője Asbóth Oszkár. (Az Asbóth előtti légcsavarok legjobbjai is csak kb. 450 kg emelőerőt fejtettek ki a minimálisan szükséges 1200 kg helyett.)
  • Ennek a gépnek pilótája, Vígh Mihály képes volt függőlegesen felemelkedni, nyolcasokat leírni és lebegni.
  • Szebehely Győzőnek döntő szerepe volt az Apolló űrhajók nyolcas alakú pályájának megtervezésében.
  • Bejczy Antal készítette el a Mars-autó automatikáját (Sojourner),
  • Pavlics Ferenc a holdautók építését végző csoportot vezette, a NASA Mars-autóinak kifejlesztésénél pedig tanácsadóként volt jelen.
  • Gschwindt András a BME Űrkutató Csoportjának vezetője a Masat-1 (=Magyar Satelit) 1 kg tömegű műhold egyik megalkotója.

Ez a sikertörténet folytatódott az elmúlt években is, hiszen a hazai járműfejlesztési és gépipari sikertörténetek napjainkban is zajlanak. Lássunk 10 példát erre a közelmúltból:

1. MAGYARORSZÁG LEGHATÉKONYABB ELEKRTOMOS AUTÓJA

A győri Széchenyi Egyetem diákjai által fejlesztett autó 195 kilométert tud megtenni 1 kilowattóra energia felhasználásával, aminek költsége alig 45 forint.

A huszonéves fiatalok által épített SZElectricity a városi közlekedést is forradalmasíthatja, hiszen van rajta minden ami egy hagyományos utcai járműben is megtalálható. A Shell Eco-marathon a világ legnagyobb energiahatékonysági versenye, melyen a SZElectricity a 4. leghatékonyabb elektromos városi koncepcióautónak bizonyult.

2. A VILÁG LEGJOBB FENNTARTHATÓ JÁRMŰÉPÍTŐ CSAPATA KÖZÖTT

A kecskeméti Neumann János Egyetem napelemes autója a legjobbak között szerepelt az elektromos autók legnagyobb európai versenyén, a European Solar Challenge-en.

A MegaLux nevű jármű összesen 878 km-t tett meg 24 óra alatt, kizárólag elektromos meghajtással. A csapat már korábban is óriási sikert ért el az ausztráliai World Solar Challenge és a dél-afrikai Solar Challenge versenyen, harmadik helyen végeztek.

3. DIÁK MOTORÉPÍTŐ VERSENYEN GYŐZTESEI

A MotoStudent versenyen tizenöt ország hetven csapata nevezett elektromos és hagyományos erőforrással felszerelt járművekkel. A Neumann János Egyetem TANULÓIBÓ álló, 16 fős Kenji Racing Team kétkerekűje a legkönnyebb és a második leggyorsabb jármű címét is kiérdemelte.

A NASA DÍJAZTA HIBRID-REPÜLŐ TERVEZŐI CSAPATÁT

2018-ban első alkalommal vehetett részt európai csapat is a NASA által évente megrendezésre kerülő Design Challenge repülőgép-tervezői versenyen.

Az igen vegyes felépítésű győztes müncheni diákcsapat tagja volt a szegedi származású, BME-s hallgató Varga Soma. Az „Urban Liner” koncepciójukkal a hangsebesség alatti utasszállító repülőgépek csoportját erősítették, hibrid meghajtással annak érdekében, hogy az nitrogéndioxid kibocsátást 80%-kal és az üzemanyagigényt 60%-kal csökkenteni tudják.

4. ÚJ MAGYAR OKOS-BRINGA

Európa egyik legrangosabb startup-eseményén, a bécsi Pioneers Fesztiválon minden évben Európa 500 legígéretesebb startupja mutatkozik be. Ienciu János által indított projekt, a ZOI Okosbicikli is bekerült a legjobbak közé 2016-ban.


5. MAGYAR iGO FUT A FRANCIA AUTÓKBAN

Az Android-alapú szoftvert, az NNG iGO Navigációját használja három felső kategóriás Renault modell. Korábban a navigációs rendszerekre a prémium kategória extrájaként tekintettek.

A siker az NNG egy szoftvermotorra épülő technológiájának köszönhető, amely a gyártók igényei alapján egyszerűen testre szabható, így csökkentve a költségeket és a fejlesztési időt.

6. PULI A VÍZSZIMATOLÓ DETEKTOR

A Puli Space vízkutató detektora, a holdi erőforrások kategória első díját nyerte el 2020-ban az amerikai űrügynökség „Honey, I shrunk the NASA payload” (Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét) kihívásán. Idén a „Puli Lunar Water Snooper” fejlesztéseihez a NASA 225 ezer dollárral járul hozzá.

7. TESZTPÁLYA AZ ÖNVEZETŐ JÁRMŰVEKHEZ

A Zalaegerszegen található tesztpálya, a ZalaZONE azért különleges, mert a járművek dinamikai képességei mellett az önvezető technológiák tesztelésére is alkalmas, többek között 5G-s internet, okosváros és szélsebes pálya is lesz benne. A mellette található M76-ost pedig olyan okosútnak építik, amelyen akár 250 km/órával is lehet majd tesztelni a robotautókat. Ilyen okosváros tesztparkok eddig a világon mindössze három helyen, Svédországban, az Egyesült Államokban és Dél-Koreában létesültek!

8. MAGYAR SZUPERCELLÁS DRÓNREPÜLŐGÉP

Két fiatal magyar, Szabó Viktor és Farkas Csaba megalkották a világ első hibrid térrácsos szerkezetű műrepülő versenygépét.

A fém és szénszálas szerkezeti elemek ötvözésével készült Genpro 2018-ban, a repülés Forma 1-es versenysorozatában harmadik helyen végzett. A motor és a légcsavar kivételével a repülőgép minden eleme Jakabszálláson készül. A magyar cég, a Genevation Aircraft csatlakozott egy amerikai projekthez, melynek keretében elkészült az első személyszállító drón helikopterük Skai néven.

9. MAGYAR PROGRAMOZÓ TESTVÉRPÁR SIKERE A NASA-NÁL

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal pályázatának kiírása szerint, a Robonauta-2 szimulációba kerestek külső, és egyben az adott területhez (modellezés, programozás) hozzáértő embereket, hogy a szimulációban használt robotnak elkészítsék a környezetét, illetve használati eszközeit.

Szatmári Balázs és Szatmári Gergő kapta meg munkájáért az elismerő oklevelet.

10. MAGYAR LETT AZ EURÓPAI ŰRÜGYNÖKSÉG KÜLÖNDÍJA

Az Európai Űrügynökség (ESA) középiskolásoknak szervezett 2018 European CanSat versenyén, a Budapesti Piarista Gimnázium végzős tanulói a verseny történetében először odaítélt technikai különdíjjal térhettek vissza. A HunSat Team magyar csapatának egy konzervdoboz méretű műholdat kellett építeni, melyet rakétával lőttek ki és ejtőernyővel tért vissza, miközben nyomást, hőmérsékletet, geodéziai koordinátákat stb. mért.

A természettudomány azt írja le, hogy mi van. A technika azt is megcsinálja, ami még nincs. A nagy sebességnek megvan a maga haszna. Közel hozza egymáshoz az embereket, és idővel csodákra lesz képes.

Kármán Tódor