Már az orosz aranytól is elvágtak minket – Mekkora a baj?

Ha csak az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének Josep Borrell-nek a harcias szavaira hagyatkozunk úgy tűnhet, hogy az Unió a múlt héten komoly csapást mért Oroszországra. Hisz a hetedik szankciós csomaggal az egyik legfontosabb orosz exportcikket az aranyat is száműzték az EU-ból.

Tény és való, hogy Oroszország az aranypiac egyik óriásának számít. Kína után ők a második legnagyobb termelők a világon.

Tavaly úgy 314 tonna aranyat bányásztak ki, ami azt jelenti, hogy a globális termelésnek úgy a 10 százaléka tartozott hozzájuk. Azután, hogy előkerülnek a földből a csillogó rögök rendszerint a kereskedelmi bankokhoz jutnak, akik vagy leszállítják a jegybanknak vagy a külföldi partnereknek értékesítik tovább az aranyat.

Egész a közelmúltig az egyik fő felvásárlója az orosz aranynak az Egyesült Királyság volt.

A szigetország csak 2021-ben az értékes nemesfémből 15 milliárd dollárnyit vásárolt Oroszországtól. De a nagy vevők között ott szerepelt Svájc, Kazahsztán és Törökország is.

A piacvezető orosz aranybányász cég a moszkvai Polyus egyébként Putyin egyik jóbarátjának Suleyman Kerimovnak az érdekeltségi körébe tartozik.

A céget, amely tavaly úgy 5 milliárd dolláros forgalmat termelt a fia Said Kerimov vezeti.

A mostani Uniós szankció erejét azonban elveszi, hogy az orosz arany a háború kezdete óta, ha nem is hivatalosan, de már száműzve lett az EU-ból. Sőt az Egyesült Királyságból is, hisz Nagy-Britanniában már márciusban leállt a legtöbb befektető az orosz arany vásárlásával, amikor a londoni nemesfémtőzsdének a szervezete az LBMA az akkreditáltak listájáról kivette az orosz aranyfinomítókat.

Azóta, hogy februárban megindult Ukrajna lerohanása, az orosz aranyexport teljesen át lett alakítva: nyugat helyett Ázsiában adják el az értékes nemesfémet.

A Világ Arany Tanács (World Gold Council) is jelezte: a szankcióknak várhatóan nem lesz érdemi hatása a globális aranypiacra.

A nagy föld feletti készleteknek köszönhetően rengeteg arany áll rendelkezésre a gyártási és a kereskedési igények kielégítésére

szögezték le a közleményükben. Eleve az arany mostanában nem is annyira vonzó, hisz a világpiaci ára hónapok óta esik.

A londoni City Index elemzője Fawad Razaqzada is úgy látja, hogy a nyugatra irányuló aranyexport Moszkvának most már nem igazán fontos, emiatt pedig az új szankcióknak aligha lesz komoly hatásuk az orosz gazdaságra.

Mindezek fényében talán érthető, hogy a hetedik EU-s szankciós csomagnak jó pár kritikusa is van.

Köztük találjuk az ukrán elnököt Volodimir Zelenszkijt is, aki szerint az EU nem lép fel kellő mértékben Moszkvával szemben.

Ez nem elég, és ezt őszintén mondom a partnereimnek. Oroszországnak sokkal magasabb árat kell fizetnie a háborúért, hogy bele legyenek kényszerítve a békébe

mondta el egy videó-beszédében. Az aranyat sújtó szankció egyértelműen csak szimbolikus lépés viszont Razaqzada szerint a mondás most úgy tartja, hogy a nyugati szankciók ezer vágással akarnak ölni. Ez pedig csak egy vágás volt a sok közül, amelynek az egyik célja az lehet, hogy tovább demoralizálja az orosz üzleti életet. Bár az orosz aranyexportra már korábban nemet mondtak Európában, most egyértelmű lett, hogy a tiltás hosszútávon is fent maradhat.