Már az ország fele rövidlátó, a fiatalok vannak nagyobb veszélyben

A családi fényképen hamarosan több lesz a szemüveges unoka, mint a nagyszülő, és ennek legfőképpen az az oka, hogy a felnövekvő generációk egyre több időt töltenek zárt térben, mesterséges fényben, és ott is órákon át főként elektronikus eszközöket, tabletet, mobiltelefonok képernyőjét nézik. A megváltozott életmód miatt a rövidlátás villámgyorsan terjed, és súlyos formájában látásromláshoz, akár vaksághoz is vezethet – figyelmeztet a Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért.

Minden évben október második csütörtökén rendezik meg a Látás világnapját, hogy felhívják a figyelmet arra: a vakság jórészt megelőzhető, illetve gyógyítható. Magyarországon a Magyar Szemorvostársaság 2001-ben csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vakságmegelőző Ügynökség (IAPB) VISION 2020 globális programjához.

A helyzet mára a következő: a világban legalább 2,2 milliárd embernek van látásromlása, közülük legalább 1 milliárd esetében ez megelőzhető lett volna, vagy még foglalkozni kellene vele. Emellett 2,6 milliárdan rövidlátók, közülük 312 millióan 19 év alattiak.

Mindezeken túl emberek milliói szenvednek olyan szemproblémáktól, amelyek növelik a látásvesztés kockázatát: 196 millióan életkorral összefüggő makula degenerációtól (szemfenéki meszesedés), 76 millióan glaukómától (zöldhályog), és 146 millió cukorbeteg retinopatiától (ideghártya betegség).

Napjainkban ugyan még mindig a szürkehályog a látásvesztés fő oka, de két évtized sem kell, és a cukorbetegek közül kerül majd ki a legtöbb vak ember. Világszerte drámaian nő ugyanis a diabéteszesek száma, hazánkban már most is nagyjából nyolcszázezer-egymillió diagnosztizált és ugyanennyi fel nem ismert cukorbeteg él, a vak vagy súlyos látássérült cukorbetegek száma pedig meghaladja a 32 ezret.

Mindazonáltal napjaink egyik leggyakoribb és egyben az egyik leggyorsabban terjedő szemészeti problémája a rövidlátás. 2017-ben a Földön lakóinak 23 szézaléka volt rövidlátó, de a jelenlegi növekedési tendenciák alapján 2050-re akár már az emberiség felére is igaz lehet ez. Ez a nagyfokú növekedés már bekövetkezett a Távol-Keleten, ahol jelenleg a fiatalok 90-95 százaléka szemüveges, ráadásul a látásvesztéssel fenyegető nagyfokú rövidlátóság előfordulása is 20 százalékra nőtt a korábbi 1-2 százalékról.

A tendenciák Európában is megfigyelhető, a legfrissebb magyar adatok is jelzik a változást. A XI. Népegészségügyi Konferencián idén szeptember elején elhangzott, hogy a „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” keretében 2014 és 2019 között vizsgált több mint 80 ezer lakos 51 százaléka bizonyult rövidlátónak.

Az adatok szerint ráadásul a fiatalabb korosztályokban (23-40 évesek között) a rövidlátóság 3,3-szor gyakoribb, mint a 60 évesnél idősebbeknél. S hogy ez miért veszélyes? Mert látásromláshoz, vaksághoz vezethet, mivel a szemgolyó megnyúlik, hátul (az éleslátás környékén) elvékonyodik és kiboltosul, érhártya-elvékonyodás, sorvadás lép fel, illetve az érhártyán szakadások keletkezhetnek, a kialakuló vérzések és látóhártya-leválás már a látást rontják.

A jó hír az, hogy a rövidlátás kialakulása megelőzhető. Több szabadidős program kell, hogy lehetősége a szemnek legyen lehetősége „messzire tekinteni”, természetes fényben lenni.

Kevesebb közeli munkát kell végezni (telefon, tablet, stb.): a jelenleg érvényes szakmai ajánlás szerint 30 percnél tovább nem jó egyfolytában közelre tekinteni.