Ezekre a szakmákra van még most is a legnagyobb igény
ElemzésekMennyire érződik, hogy kevesebb a munkahely? Mekkora jelenleg a munkavállalók iránti kereslet, milyen foglalkozásokra van most nagyobb igény? Hogyan alakultak a bérek, mennyire jellemző a részmunkaidős foglalkoztatottság? Erről kérdeztük Magyarország meghatározó munkaerőközvetítő vállalatait és állásportálját. A Randstad Hungary, az Adecco és a Profession.hu válaszolnak.
Friss munkaerőpiaci tendenciák
Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatójának elmondása alapján emelkedett a megbízások száma. A tavaszi mélypontnál 50 százalékkal több a megrendelésük, azonban ez még mindig a fele a februáriaknak.
Jellemzően nagyon kevés a tömeges toborzás, inkább egyedi megbízásokat látni. Gyakran a kiesőket pótolják a vállalkozások és csak óvatosan bővítenek.
A Randstad ügyvezető igazgatója szerint a "K" alakú válság felfelé menő szárában levő vállalatoknál is létszámstop van érvényben, minden felvételt külön kell engedélyeztetni a központtal. A keresések a magasabban képzett fizikai és szellemi munkavállalók irányába erősebb. A pályakezdő fehérgallérosok, vagy képzetlen kékgallérosok elözönlötték a piacot.
A turizmus a fővárosban kómába esett, kevés életjelet mutat. Az autóiparban ott van élénkülés ahol hibridautókhoz gyártanak alkatrészt, de nagyon kevés cég számol be változatlan üzleti környezetről – tette hozzá Baja Sándor.
Goszleth Gábor, az Adecco értékesítési igazgatója szerint augusztus eleje, közepe óta jelentős élénkülés tapasztalható. Meglepő módon olyan szektorokban is, melyek eddig tetszhalott állapotot mutattak.
Ilyen például az autóipar, mind a nagy gyártók, mind a beszállítók részéről jelentős megrendeléseket kapott az Adecco. Van olyan partnerük, ahol már most több a kölcsönzött munkaerő, mint a válság kirobbanása előtt. Sok cég keresi meg a munkaerőközvetítő vállalatot hirtelen jött igényekkel, mert az eddigi előrejelzések hibásnak bizonyultak és több ember kell nekik.
Goszleth Gábor szerint 3 fő okra vezethetők vissza a hirtelen felmerülő igényeket.
Egyrészről tavasszal pánikreakció volt a piacon, több embert elküldtek mint amennyit kellett volna. Másodsorban több cég is a mi régiónkba hozza az extra kapacitást igénylő projekteket. Kína helyett inkább itt bővítik a meglévő kapacitásaikat, akár új gyártósorok beállításával. Harmadrészben a bizonytalan járvány és határhelyzet miatt az Ukrán és Szerb munkavállalók foglalkoztatása az eddiginél is kockázatosabbá vált. Sok cég szeretné őket magyarokra cserélni.
Az Adecco értékesítési igazgatója rávilágított, hogy a fenti tapasztalatok a kék galléros dolgozókra, valamint a termelő, gyártó vállalatokra vonatkoznak. Szellemi munkavállalók esetén stagnálást látnak. Sok helyen még mindig home office-ban dolgoznak az emberek és még mindig létszámstop van több szektorban (például SSC). A hotelszektorban és a vendéglátói ágazatokban továbbra is negatív a környezet.
A kék galléros dolgozók esetén tipikusan vagy egyszerűbb betanított munkásokat vagy pedig különböző technikusokat vagy szakképzett embereket keresnek. Erre jó példa a raktáros, a targoncás, a karbantartó, a hegesztő, a CNC gépbeállító vagy a programozó – tette hozzá Goszleth. Szellemi területen az IT-s profilokat a válságtól függetlenül keresik, főleg különböző szoftverfejlesztőket.
Ahogyan a magyar gazdaság számos területén, úgy az álláshirdetési piacon is jelentős volt tavasszal a visszaesés a járvány miatt – mondta a növekedés.hu-nak Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője. Amíg korábban egyes szakmák esetében túlkereslet volt a jellemző, most a kínálat került túlsúlyba.
Tavasszal az álláshirdetések száma drasztikus csökkenést mutatott éves alapon. Tüzes Imre szerint ez a tendencia azonban gyorsan változott és a cégek újra működésbe léptek a toborzás területén is.
Május óta a csökkenés mértéke jelentősen mérséklődött, nyár végére pedig a tavalyi év azonos időszakához képest már csak 30 százalék körül alakult. Az álláspiac helyzete tehát folyamatosan stabilizálódik, de a hirdetések száma még mindig nem érte még el a tavalyi év azonos időszakának szintjét.
A Profession.hu adatbázisában az elmúlt egy hónap meghirdetett állásait áttekintve az látszik, hogy az álláspiacon jelenleg a legkönnyebb dolga a projektmenedzsereknek van. A nyár végén-ősz elején új munkatársakat toborzó vállalatok a legtöbb álláshirdetést ugyanis ezekre a pozíciókra adták fel. Ezt a bolti eladói, majd az értékesítési munkatárs hirdetések követik. A negyedik legkelendőbb szakma a fejlesztőké, majd a betanított munkák, az anyamozgatói-rakodói állások, a könyvelői, az adminisztrációs pozíciók következnek.
Fizetések változása a járvány idején
Baja Sándor szerint fizetésemelésről gyakorlatilag március óta nem hallani. Több helyen éltek a rövidített munkaidős foglalkoztatás eszközével, miközben nagyon sok cég csökkenti a fizetéseket.
A beruházásokkal (építőipar, gépek, berendezések) foglalkozó vállalkozásoknál ebben az évben nincs visszaesés, de a jövő évi rendelésállomány siralmas. A fizetések a gyógyszeriparban, a kereskedelem drogéria részében, a német diszkontoknál maradtak magas szinten.
Baja Sándor szerint mindenkit zavar az infláció, ami a forint gyengülésével tovább romolhat, illetve az élelmiszerárak (hiába 80 százalékban magyar) elfogadhatatlanul magasak. A kérdés, hogy a jövő évi tervekben ebből mennyit lehet beépíteni. A minimálbérek 7 százalékos emelkedése Lengyelországban nagyon érdekes ebben a gazdasági válságos helyzetben.
Goszleth Gábor szerint pár hónapból nehéz következtéseket levonni. A válság kirobbanásának az elején vagyis március végén és áprilisban lehetett azt tapasztalni, hogy sok munkavállaló a kényszerhelyzet miatt elvállalt alacsonyabb béren is munkát. Ez a trend azonban Goszleth szerint nem folytatódott.
Nem tudni arról sem, hogy béremeléseket halasztottak volna el szisztematikusan. Ez azért sem működik, mert a munkanélküliség jelenleg ismét csökken és egyre nehezebb megfelelő, motivált, képzett embereket találni és megtartani.
A Profession.hu négy területre nézve rendelkezik reprezentatív adatokkal a teljes munkaidős foglalkoztatás esetén kínált nettó átlagbérekkel kapcsolatban: ezek az adminisztráció, az értékesítés, a fizikai munka és a szakmunka.
Az adminisztrációs állásoknál az év elején ajánlott átlagbér 246 000 forint volt. Ez 26 százalékos emelkedést mutatott márciusra. Ebben az időszakban a vállalatok a kínált bér emelésével próbálták a jelölteket magukhoz vonzani. Június-szeptemberre azonban már csak 198 000 forint volt az átlagbér, vagyis az év elején kínálthoz képest 20 százalékkal csökkentek a bérek. Ennek oka valószínűleg a válság miatt kialakult munkaerő túlkínálat – fejtette ki Tüzes Imre.
Az értékesítői állások esetében az év elején ajánlott bérekhez képest mostanra 8 százalékos csökkenés látszik.
A fizikai munkák területén márciusra az év elején ajánlott bérekhez képest 5 százalékos növekedést tapasztalt a Profession.hu, ám ez 2020 őszére visszatért az év eleji szinthez és stagnálást mutat.
A szakmunkáknál jól látszik a koronavírus-járvány okozta válság hatása, az álláspiac keresletiből kínálatiba váltása. Év elejéhez képest márciusra 3 százalékos növekedés volt tapasztalható a kínált átlagbérekben ezen a területen, míg a nyári-őszi időszakban kínált bruttó átlagbérek már 6 százalékos csökkenést mutatnak 2020 január-februárjához képest.
Tüzes Imre rámutatott, az eladók, pénztárosok esetében folyamatos enyhe csökkenés volt megfigyelhető. Az év elején az ezekben a pozíciókban kínált átlagbér teljes munkaidő esetén 190 000 forint volt, ami mostanra körülbelül másfél százalékkal csökkent a munkaerő túlkínálat hatására. A sofőrök, futárok bérei kiemelkedően nagy hullámzást mutatnak: év elején még 259 000 forint volt az átlagbér ezekben a pozíciókban, ez márciusra 25 százalékos növekedést mutatott, majd őszre az emelkedés 15 százalékra mérséklődött.
Részmunkaidő
Baja Sándor rávilágított, az év elején a 6500 megkérdezett dolgozó 7 százalékát foglalkoztatták 30 vagy kevesebb órában. A részmunkaidő sok helyen, például a szállodáknál, éttermeknél, kávézóknál továbbra is jellemző.
Emellett a fekete, illetve szürkegazdaság újra előretör. Egyre többen részmunkaidőben jelentik be a munkavállalókat, miközben teljes időben foglalkoztatják és végül készpénzben kompenzálják őket.
A Profession.hu adataiból az látszik, hogy a foglalkoztatás jellegét tekintve nem történt jelentős átalakulás.
Az Adecco tapasztalatai alapján nem nőtt érdemben a részmunkaidős foglalkoztatottak iránti kereslet. Ahova munkavállalót keresnek, oda teljes munkaidőben keresik őket továbbra is.