Már csak Moszkva tartja életben az éhező Venezuelát

Elemzések2019. aug 13.Szabó Anna

Miután az USA befagyasztotta a venezuelai számlákat, az állami tulajdonban lévő Rosznyeft olajtársaság vált Venezuela  egyik utolsó hitelezőjévé. A lakosság éhezik, súlyos a gyógyszerhiány, eddig négymillióan menekültek el, a bolivár teljesen elértéktelenedett.

Az állami tulajdonban lévő Rosznyeft olajtársaság vált Venezuela egyik utolsó mentsvárává. Támogatása és könnyűbenzin-szállítmányai elősegítik Nicolas Maduro elnök rezsimjének életben maradását azt követően is, hogy az Egyesült Államok fokozza a Caracasra gyakorolt gazdasági nyomást – írja a Financial Times egy, a szállítási szerződést ismerő szakemberre hivatkozva.

A Moszkva által dobott mentőöv hatalmas befolyást biztosít az oroszoknak a válság és az amerikai embargó által sújtott dél-amerikai ország felett,

ami elég komoly frusztrációt kelt Washingtonban, illetve Brüsszelben. Az atlanti szövetségesek ugyanis az ellenzéki Juan Guaido támogatásában és a szocialista elnök menesztésében érdekeltek. Az Egyesült Államok és az Európai Unió Juan Guaidót ismeri el a Nemzetgyűlés elnökeként mindaddig, amíg szabad és jogszerű választásokra nem kerül sor az országban.

Embertelen állapotok

Az amerikai elnök augusztus elején tovább szigorította a Venezuela elleni intézkedéseket, amikor zároltatta a venezuelai kormány vagyonát. Ez azonban az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint nem segíti a válság megoldását, ellenben tovább nehezíti az ott élők helyzetét. Michelle Bachelet szavai szerint

az egyoldalú intézkedések negatív hatással lehetnek az emberek alapvető jogaira, csorbíthatják gazdasági jogaikat, azt a jogukat, hogy hozzájussanak az élelmiszerhez, és részesülhessenek az egészségügyi ellátásban, továbbá akadályozhatják, hogy hozzáférjenek a humanitárius segítségnyújtáshoz. 

Jól mutatja az ottani állapotokat, hogy kilométeres sorok állnak a benzinkutak előtt, mert alig kapható üzemanyag, aki pedig van, annak jó részét az erőszakszervek kapják, hogy fenntartsák a rendet az országban, megakadályozzák a külföldre vándorlást. Mostanáig ugyanis több millió venezuelai hagyta el az országot, csak Kolumbiában 1,4 millióan telepedtek el.

A havi kereset pedig alig néhány dollárnak felel meg, az infláció viszont a venezuelai jegybank adatai szerint tavaly 130 060 százalék volt.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint azonban ennél tízszer nagyobb volt az infláció, elérve az 1,4 millió százalékot. Kevés az élelem, ami van, azt pedig csillagászati áron kínálják.

Az országból kijutni sem egyszerű mert még jó kormányzati kapcsolatok mellett is 2000 dollárba kerül a kenőpénzzel együtt az útlevél. Az elmaradt beruházások és karbantartások miatt nincsenek vagy alig működnek a közszolgáltatások, így napról napra nagyobb az elégedetlenség a nép körében.

Embargó alatt

Donald Trump amerikai elnök idén áprilisban rendelt el blokádot a dél-amerikai ország ellen. Ennek értelmében az amerikai állampolgároknak, vállalatoknak és pénzügyi intézményeknek tilos üzletelniük a venezuelai állami olajtársasággal, a PDVSA-val. Washington a hetekben tovább fokozta a nyomást Caracason, és így már csaknem teljes körű gazdasági blokád alá vonta a világ legnagyobb olajkészletével rendelkező országot.

A szigorú szankciók részeként Washington azt is megtiltotta az amerikai cégeknek, hogy nehézolajat hígító anyagokat – így könnyűbenzint – adjanak el a dél-amerikai országnak.

Venezuela korábban maga finomította a kibányászott nyersolajat, de az elmaradt karbantartások és fejlesztések miatt ma már erre képtelen, így teljes egészében a külföldi könnyűbenzin-szállítmányoktól függ az ország.

Idén januárban, az amerikai bojkott életbe lépése előtt Venezuela még számos tengerentúli szállítótól vásárolt üzemanyagot, többek között a spanyol Repsoltól. Ez utóbbi társaság azonban már leállította a szállítást. Eközben más nemzetközi kereskedő cégek is egyre kevésbé hajlandóak finomított termékeket szállítani az országba, hiszen nem kívánnak szembeszállni az amerikai szankciókkal. 

A Rosznyeft segít

Az, hogy a venezuelai olajipar még nem omlott össze teljesen, annak köszönhető, hogy a Rosznyeft hajlandó neki könnyűbenzint szállítani. A Financial Timeshoz eljutott dokumentumok azt bizonyítják, hogy

Venezuela teljes júniusi könnyűbenzin-importja az orosz cégtől származott, miután a többi beszállító leállt a szállítással.

A Rosznyeft révén nyolc szállítmány keretében összesen 1,7 millió hordó üzemanyag érkezett a dél-amerikai országba. A Málta, Gibraltár és Aruba partjainál hajóra átrakott szállítmányok mindegyikét a genfi székhelyű Rosneft Trading intézte. Az üzemanyaggal feltöltött hajók szállítmányait a PDVSA vette át. A szállítmányok célba érését a tartályhajók nyilvánosan elérhető műholdkövető jeleit összegyűjtő Vortexa elemző cég állapította meg. Az nem egyértelmű, hogy a Rosznyefttel kapcsolatban álló szállítmányozók tisztában voltak-e azzal, hogy a rakományok végső célállomása Venezuela.

A venezuelai könnyűbenzin-készletek Oroszországtól függenek. Abban a pillanatban, amikor az orosz szállítások leállnak, Venezuelában is megáll az élet szakértők szerint.

Egyelőre  hivatalosan senki sem vádolja az orosz olajcéget az embargó megsértésével, de az amerikai szankció-szabályok szerint Washington a saját belátása szerint bármilyen szervezetet megbüntethet, amely megszegi a PDVSA ellen elrendelt korlátozásokat, legyen az amerikai vagy külföldi cég.

Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő arról beszélt a Financial Timesnak, hogy a Rosznyeft PDVSA-val fenntartott kereskedelmi kapcsolatai valójában sértik az elrendelt amerikai embargót, de a Trump-kormányzat egyelőre nem lépett fel az oroszokkal szemben, mert nem akart újabb frontot nyitni, és nemzetközi bonyodalmakat okozni. Az autokrata venezuelai rezsim azért tudott eddig talpon maradni a korlátozások ellenére, mert a Rosznyeft révén Oroszország, Kína és Kuba anyagilag is segíti Maduro rendszerét. 

Sokba kerül ez Moszkvának 

A Rosznyeft számára egyébként ismerősek az amerikai szankciók: az Egyesült Államok 2014-ben, az ukrán válság idején már vezetett be büntetőintézkedéseket az orosz olajtársasággal szemben, de akkor elegendő mozgásteret hagyott a kereskedéshez, beleértve a rövid távú finanszírozási lehetőségeket is.

A moszkvai székhelyű társaság napi 5 millió hordó nyersolajat és egyéb folyékony nyersanyagot termel ki, ami a globális felhasználás öt százalékát jelenti. Ez azt jelenti, hogy tevékenységének bármiféle korlátozása az olajárak emelkedéséhez vezet.

2014 óta a Rosznyeft több mint 7 milliárd dollárnyi segítséget nyújtott a Maduro-rendszernek, többnyire nyersolaj-szállítmányok vételárának megelőlegezésével, illetve jelentős fejlesztéseket hajtott végre a venezuelai olaj- és gázmezőkön. 

Igor Szecsin, a Rosznyeft vezérigazgatója Vlagyimir Putyin elnök egyik legrégebbi és legközelebbi támogatója, a Kreml keményvonalas frakciójának egyik vezetője, aki ráadásul közeli kapcsolatban van a biztonsági szolgálatokkal. Szecsint személyében is amerikai szankciók sújtják, ennek ellenére már több látogatást is tett Venezuelában, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson a Maduro-kormánnyal. A Kreml hitelkerettel, védelmi és katonai tanácsokkal, valamint 3,15 milliárd dolláros kölcsönnel is segítette Caracast. Ezeket az ügyleteket sem a Rosznyeft, sem az amerikai embargóért felelős pénzügyminisztérium, sem a PDVSA nem kívánta kommentálni.