Már megint félrebeszélt az amerikai elnök

Azaz asztma inhalátor, amely Kanadában 27 dollárba kerül, az Egyesült Államokban közel tízszer annyit, vagyis 242 dollárt kóstál.

De nem csak az egészségügyi eszközökért, hanem a gyógyszerekért is jóval többet kell fizetni Amerikában, mint a többi nyugati országban.

Az USA elnöke Joe Biden egy ideje már ígérgeti, hogy ezen a téren érdemi javulást fognak elérni, de a legújabb hírek szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy két év múlva 10 gyógyszer kapcsán beindulnak majd a tárgyalások, amelyek után az érintett termékek majd 2025 körül lesznek olcsóbbak.

Ez úgy általában is jellemző a Biden-kormányzat első hónapjaira: a nagy ígéreteket először rengeteg egyezkedés, majd csalódást keltő eredmények követik.

Az 1,75 billió dolláros szociális és klímaváltozási csomag például még nem lett elfogadva, de az utóbbi hetekben sorra jöttek a hírek arról, hogy az eredeti tervekhez képest mi az, ami nem lesz benne. Például az ingyenes közösségi főiskolák ötlete is kikerült, de egyelőre az is kétségesnek tűnik, hogy a fizetett szülési szabadságot végül be fogják-e vezetni központilag is az Egyesült Államokban.

A helyzet igen csak faramuci: Biden pártja, vagyis a demokraták kezében van a törvényhozás felső- és alsóháza is. Mégis a választási ígéretek sorra zátonyra futnak.

Mindez főleg két szenátornak köszönhető: a nyugat-virginiai Joe Manchin-nak és az arizoniai Kyrsten Sinemának. A Szenátusban ugyanis 48 demokrata, 2 velük szavazó független és 50 republikánus ül. Biden alelnöke Kamala Harris szavazategyenlőségnél eldöntheti a voksolást, tehát elvi értelemben megvan a demokraták többsége, csak hogy a két említett demokrata szenátor rendre elgáncsolja a nagy terveket.

Például a minimálbér megemelése is részben miattuk lett lefújva.

Emiatt viszont az amerikai sajtó nem az elnök sikeres intézkedéseivel, hanem a véget nem érő egyezkedésekkel van teli, amelyekből láthatóan a szavazóknak kezd elege lenni.

Pláne, hogy a gazdaságot lehúzza az emelkedő infláció, a növekvő benzinár és az ellátási láncok körüli problémák.

Az emberek elégedetlenségét jelzi, hogy egy friss NBC-s kutatás szerint, amikor választani kellett, hogy a két nagy párt közül melyik kezeli jobban a gazdaságot,

a republikánusok előnye 21 százalék volt a demokratákhoz képest.

Persze nem lehet mindent Bidenre kenni: a szenátusban kialakult patthelyzetről, illetve a logisztikai problémákról és a világgazdaság gondjairól nem igen tehet. Arról viszont igen, hogy rendre egy roppant gyengekezű vezető képét mutatja. Miközben a pártja progresszív szárnya láthatóan kitartóan harcol azért, hogy minél szélesebb legyen a szociális háló az országban, addig Biden semmiféle hasonló lelkesedést nem mutat.

Inkább ügyefogyott nyilatkozataival hívja fel magára a figyelmet.

Nemrég például amikor megkérdezték, hogy ha Kína megtámadja Tajvant, akkor a segítségére sietnek-e, Biden egyértelmű igennel válaszolt. Miközben az USA eddig direkt tartózkodott attól, hogy ebben a kérdésben egyértelműen állást foglaljon. Kiderült, hogy ezen a téren nem is történt változás.

A Fehér Ház elnézést kért és jelezték, hogy Biden tévesztett. De ennek legalább volt értelme. Nem úgy mint az alábbi nyilatkozatának:

Ahogy egy számítógép mondta: ha egy vonaton vagy és azt mondják "Portal Bridge”, akkor jobb ha más terveket készítesz.

Hogy mit akart ezzel mondani, azt egy ausztrál hírműsor a Sky News Australia is próbálta megfejteni, de nem sikerült nekik. Az is lehet, hogy félreolvasta a súgógépet. Mindenesetre nem egyedi esetről van szó. Amikor egy alkalommal a függetlenségi nyilatkozatot akarta idézni akkor például a teremtőre úgy hivatkozott, hogy „tudják, azaz izé”. De az is előfordult, hogy elbizonytalanodott és a mondatot a közepén abbahagyta.

Mivel Biden az utóbbi időben alig tud zavaros beszéd és hibák nélkül nyilatkozni, ezért a Politico úgy tudja: a Fehér Ház stábja igyekszik arra biztatni Bident, hogy minél kevesebb kérdésre válaszoljon. Így próbálják elkerülni a kínos helyzeteket.

Ám az elnök a napokban így is bekerült a hírekbe azzal, hogy elbóbiskolt a klímacsúcson.

Mivel nem igazán nyújtja egy erős vezető képét, a gazdaság pedig nincs túl jó bőrben, így aligha csoda, hogy a támogatottsága egyre mélyebbre zuhan. A közvélemény-kutatások legfrissebb átlaga szerint az amerikaiak 42,9 százaléka támogatja Bident. Pedig a beiktatása után ez az arány állt már 55 százalékon is.

Épp a népszerűtlensége is tehet arról, hogy a héten Virginiában egy fontos választást bukott el a Demokrata párt. A kormányzói széket ugyanis a republikánus Glenn Youngkin szerezte meg. Pedig a voksolások előtt a demokraták a sztárpolitikusaikat is megmozgatták. Még Barack Obama is részt vett a kampányban. De hiába.

Hacsak nem kezdik el megvalósítani a kampányígéreteiket, a demokraták óriási bajban lesznek a jövő évi félidős választásokon.