Biden az egyik legutáltabb elnök az amerikai történelemben

Joe Biden már több mint 260 napja ül a Fehér Házban és az amerikai nép nagyja eddig nem igazán van lenyűgözve a teljesítményétől.

Pedig az elnöksége nem indult rosszul. Amikor az első hónapokban egymás után lebbent fel a lepel az ambiciózus terveiről, a választók bizakodók voltak.

Biden igazán nagy horderejű változásokat ígért: legyen szó akár az infrastrukturális beruházásokról, az adók átszabásáról vagy az új támogatási rendszerek bevezetéséről.

Ahogy a növekedés.hu-n Dobozi István a Világbank korábbi vezető közgazdásza is megírta: az amerikaiak vágynak a változásra, hisz a többség látja, hogy a pénz, a szupergazdag donorok teljes súlyukkal rátelepedtek a politikára.

Ám látható, hogy Biden kevés ahhoz, hogy átírja a játékszabályokat.

Hisz pillanatnyilag az elnök még a saját pártjában sem tud egységet összekovácsolni a reformtervekkel kapcsolatban.

A választók a nyár végén kezdtek először elfordulni az elnöktől. Ahogy újra erőre kapott a koronavírus-járvány és vele együtt az emberek elkezdtek aggódni a gazdaság miatt Biden népszerűsége is elkezdett zuhanni.

Nem tett jót neki a rosszul sikerült afganisztáni kivonulás sem.

Pláne, hogy a nyáron kamerák előtt jelentette ki, hogy a tálibok aligha fogják átvenni az uralmat az ázsiai országban. Rá pár hétre pontosan ez történt.

A fordulat pont ekkoriban, vagyis augusztus végén jött. Azok, akik helytelenítik az elnökségét innentől már többen voltak, mint a támogatói - legalábbis a közvélemény-kutatások átlaga alapján.

Ekkor még sok elemző arra számított, hogy pár hét és elfelejtik az emberek az afgán fiaskót Biden támogatottsága pedig ezzel helyre is fog állni. De ennek épp az ellenkezője történt. Az elnök népszerűsége tovább zuhant.

A támogatottsága most 44 százalékon áll.

A kormányzati ciklusának ezen a pontján a második világháború óta csak két elnöknek volt alacsonyabb a támogatottsága. Az egyikük a vietnámi háború népszerűtlenségével és a jókora munkanélküliséggel gyürkőző Gerald Ford. A másik Donald Trump.

A járvány-helyzettel és a gazdaság állapotával önmagában mindezt nem lehet megmagyarázni. Ahogy Jeff Horwitt politikai elemző fogalmaz: gond az is, hogy mindabból, ami a választási kampányban meg lett ígérve, eddig nem sok minden valósult meg.

A csalódott hangokból párat megszólított az AP hírügynökség. Közülük az egyik a 41 éves Acarla Strickland, aki egészségügyi dolgozóként keresi a kenyerét. Bidenre szavazott, de úgy érzi, hogy a kormány nem tesz eleget az emberek megsegítésére.

Ő 66 ezer dollár kölcsönt kellett felvegyen ahhoz, hogy elvégezze a mesterképzését és fél tőle, hogy ezt az összeget sose tudja majd visszafizetni.

A Pew Research Center kimutatásából egyébként az tűnik ki, hogy leginkább a fekete és a spanyolajkú választók fordultak el Bidentől. Előbbieknél a támogatottsága 18, utóbbiak körében pedig 16 százalékot esett.

Ha Biden nem tud kimászni a mostani gödörből annak nagy ára lehet majd, hisz jövő novemberben félidős választások lesznek.

Szövetségi szinten újraválasztják a kongresszus összes képviselőházi tagját és a szenátus harmadát. Az államokban a kormányzók kétharmadáról és hatezer parlamenti képviselőről voksolnak.

Cornell Belcher politikai elemző szerint újra megismétlődhet az, ami 2010-ben történt a félidős választásokon. Vagyis a demokraták nem tudják fellelkesíteni a saját szavazóikat és hiába övék a Fehér Ház, elbukhatják a többségüket a törvényhozásban.