Már Spanyolország és Portugália is úgy vehet fel hitelt, hogy még fizetnek is nekik

Nem hittük volna

Korábban kevesen tudták volna elképzelni, hogy eljöhet az idő, amikor egyes államok úgy vehetnek fel hitelt, hogy nem kell kamatot fizetnie értük, pontosabban kell, de olyan drágán lehet eladni az államkötvényeket, hogy a befektetők számára negatív hozam adódik, azaz a kibocsátó kevesebbet fizet vissza, mint amennyi hitelt felvesz.

Felmerül persze a kérdés, hogy

ki hajlandó befektetni úgy a pénzét, hogy biztosan veszít rajta?

Nos, olyan befektetők, akik szabadon hoznak döntést biztos nem. Vannak olyan alapok, akiknek muszáj mindenképpen vásárolniuk adott országok kötvényeiből (nyugdíjalapok, biztosítási alapok stb.), de az ő vásárlásaik azért nem lennének elegendőek a negatív hozamhoz, hisz a régebbi kötvénytulajdonosok boldogan eladnak, hisz így több pénzt kapnak, mintha megvárnák a lejáratot.

A folyamat fenntartásához olyan szereplő kell, aki nem befektetői mentalitással gondolkozik, vagyis tudatosan vállalja a veszteséget. Ez pedig nem más, mint a jegybank, mégpedig a legtöbb előforduló esetben az Európai Központi Bank (EKB), amely a 19 tagú eurózóna országainak kötvényeit vásárolhatja. De hogy is alakult ki ez az extrém helyzet, amikor távolról sem ideális gazdasági szerkezetű országok állampapírjai negatív hozammal forognak?

A kezdetek

A negatív hozam különös jelensége először 2015-ben mutatkozott, amikor a svájci jegybank negatív alapkamatot kezdett alkalmazni. Ez viszont logikusnak tűnt akkor, mert túl nagy volt a svájci franki iránti kereslet, a svájci jegybank pedig határt akart ennek szabni, miután hiába alkalmazott árfolyamkorlátot az euróval szemben.

Az eurózónában a negatív hozam 2016-ban jelent meg, de csak a német államkötvényeknél, viszonylag rövid ideig, és minimális mértékben. Közvetlen oka az volt, hogy az EKB először 2015-ben indított eszközvásárlási programot, melynek során fedezetlen pénzből állampapírokat kezdett vásárolni, hogy ezzel próbálja meg a túl alacsonyra süllyedt inflációt növelni. Ekkor azonban óvatosságból az EKB csak a legjobb gazdaságú országok kötvényét vette, leginkább Németországét. Abból azonban olyan sokat, hogy lecsökkent a kínálat, így átmenetileg létrejött a negatív hozam.

A periféria csatlakozik

Az irracionálisnak tűnő helyzet akkor hamar megszűnt, és ugyan alacsonyak maradtak a hozamok, a negatív hozam eltűnt. Ugyanakkor a befektetők keresni kezdték a még értékelhető hozamot kínáló kötvényeket, így venni kezdték a gyengébb, de gyorsan javuló fundamentumokkal rendelkező eurózónás országok kötvényeit is, így azok hozama is alacsony, 1-2 százalékos szintre csökkent, ami nagyban megkönnyítette az adott országok adósságának finanszírozását. Kivételt Görögország képezett, ahol 2015-ben súlyos válság zajlott, mielőtt az ország végül megegyezett hitelezőivel.

Második hullám

Az EKB fokozatosan megszüntette az eszközvásárlási programot, úgy tűnt, stabilizálódnak az alacsony, de normálisnak mondható hozamok. 2018 végén, 2019 elején azonban, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed újra monetáris lazításba kezdett, a piacok Európában ezt kezdték árazni, és megindult a hozamcsökkenés. Az év közepére immár kilenc európai ország 10 éves lejáratú államkötvényei forogtak negatív hozammal, a német és holland kötvényeknél a mérték a -0,5 százalékot is elérte.

10 éves német államkötvény hozamának alakulása. Forrás: stooq.com

A helyzet nagyjából azóta is így van, azonban a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítése érdekében az EKB rendkívüli kötvényvásárlási programot indított, immár az országok sokkal szélesebb körére kiterjesztve azzal a hangsúlyozott céllal, hogy a nagy adósság miatt bajban lévő országok kamatterheit is csökkentse (mindenekelőtt Olaszországra gondolva). A program keretösszegét múlt héten megnövelték: ez már elég volt ahhoz, hogy immár a spanyol és portugál hozam is a negatív tartományba kerüljön, ha nem is nagy mértékben. Így előállt az a helyzet, hogy

míg a kilenc évvel ezelőtti adósságválság idején 18 százalék volt a portugál kötvényhozam, most már 0 alatt van.

10 éves portugál államkötvény hozama. Forrás: stooq.com