Két török tudós menti meg Európát - Bemutatjuk az oltóanyagot kidolgozó BioNTech alapítóit

Elemzések2020. dec. 16.Dunai Péter

Uğur Şahin és Özlem Türeci - két kiváló, középkorú, török származású német állampolgár. Férj és feleség, mindketten elismert orvos-szaktekintélyek, Európa, az EU talán legfőbb koronavírus-vakcina reményei, a 2008-ban alapított német új generációs immunterápiai kutatásokra szakosodott BioNTech vállalat alapítói.

Várhatóan december 23-án adja ki az Európai Unió gyógyszer-felügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az új típusú koronavírus ellen az amerikai Pfizer és a német BioNTech által kifejlesztett oltás forgalmazási engedélyét - jelentette kedden egybehangzóan két német lap, a Bild és a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).

A vakcina kidolgozásában talán legfontosabb szerepet a Németországban élő két török kutató játszotta a BioNTech alapító tulajdonosai.

Elöljáróban: egyikőjük sem tartozik a ma divatosan emlegetett „klasszikus” migránskategóriába. Nem csónakokkal érkeztek, nem háborús övezetből, nem kértek sohasem politikai, vagy egyéb indokokkal menedékjogot, nem szerepeltek a szocsegélyesek listáján és nem is kuncsorogtak csökkentett bérű állami lakásért a helyi hatóságoknál.

Mindketten saját erejükből emelkedtek fel, kitartó szorgalmuknak, tehetségüknek, családjuk támogatásának köszönhetik sikereiket. Ők Németországnak csak adtak, nem elvettek tőle. És nem érdekli őket az akár pozitív „migránsozás” sem.

Mint ahogy a Der Spiegel szemleíróját sem, aki szerint túltolták a témának a migráns-nem migráns vonatkozásait.

Két kitűnő, keményen dolgozó, elkötelezett emberről van szó, és harmadlagos jelentőségű, hogy milyen a bőrszínük, vallásuk, németek, németországi migránsok, vagy mások, olvasható a vezető nyugat-európai hetilapban.

A vakcinánk nem az amerikaiaknak, vagy a németeknek, hanem az egész világnak készül

mondja dühösen Uğur Şahin, amikor idén tavasszal a hírét veszi, hogy Donald Trump amerikai elnök felvásároltatná a CureVac német (tübingeni) vírusfejlesztő vállalatot, hogy annak készítményét csak amerikaiak kaphassák meg.

Mindenek előtt az Uğur Şahin és Özlem Türeci házaspár reményt adott a németeknek. A ma talán legígéretesebb koronavírus elleni védőoltást, az mRNA (hírvivő ribonukleinsav) alapú készítményt, amelynek több mint 43 ezer személyen elvégzett kísérletei jobb mint 95 százalékos védettségről tanúskodnak.

Ma a Şahin - Türeci házaspár Németország 97. leggazdagabb családja, vagyonukat 2,4 milliárd euróra becslik.

Ám ennek a pénznek az oroszlánrésze nem spekulatív részvényekben, hedge fundokban vagy karibi pénzmosoda-bankszámlákon lapul, hanem berendezésekben, műszerekben, kutató eszközökben épületekben testesül meg.

Több mint 1300 embert foglalkoztatnak csúcstechnológiájú kutató-fejlesztő laboratóriumaikban, mainzi fő bázisukon, még három németországi laboratóriumukban.

Hírük gyorsan terjedt a világban. Donald Trump amerikai elnök annak idején, a vírusválság kitörése után „kilóra” meg akarta a konkurens CureVac-ot vetetni, ám kudarcot vallott vele. Ám a házaspár nemcsak kiváló orvosok, hanem gondolkodó befektetők hírében is áll. Még korábban megértették, hogy érdemes társulniuk valamelyik amerikai farma-cégóriással, részben piacszerzés, részben a kutatások hatékonyságát fokozandó – és a CureVac affér ismeretében az amerikai óriás nyújtotta védelem sem lehetett az utolsó szempont.

Így társultak a Pfizerrel, a kilencvenezer embert foglalkoztató, New Yorkban bejegyzett multinacionális gyógyszergyárral, műfajában a világ egyik legnagyobbjával.

A szakmában kivételes hírük van. Eddig a BioNTech még egyetlen gyógyszert sem dobott piacra, de a befektetők, a főtulajdonosok, a Nobel-díjas német Rolf Zinkernagel, a kísérleti immunológia professzora vezette tudományos tanácsadói testület bízik bennük.

A Şahin - Türeci páros neve, tudományos hírük ösztönözte a Melinda and Bill Gates Alapítványt, hogy tavaly hosszú távú támogatási szerződést kössön velük. Idén nyáron a szingapuri kormány ellenőrzése alatt álló, több mint 300 milliárd dolláros portfóliót kezelő Temasek holding 250 millió eurós támogatási kasszát állított fel nekik, amelynek a jogi alapjait a BioNTech különleges vállalati kötvénykibocsátással vetette meg.

Uğur Şahin

A férj, az 1965-ben született Uğur Şahin kisgyermekként került az apjához, aki a kölni Ford-gyárban dolgozott.

Az apja azokhoz az első-második generációs vendégmunkásokhoz tartozott, akik Törökországból, Görögországból, Spanyolországból, Jugoszláviából még a múlt század hatvanas évei körül mentek Németországba.

Keményen dolgoztak, otthonról, Anatóliából hoztak maguknak feleséget és úgyszólván probléma nélkül beilleszkedtek, integrálódtak a német társadalomba.

A kis Uğur négy éves korában került apja mellé Németországba. Kiváló eredménnyel tanult, felnőve a kölni egyetemen PhD-zett, majd nyolc év gyakorlat után ugyanerre az egyetemre tért vissza professzorként. Kiemelkedő eredményeket ért el a rákkutatásban, immunológiában.

Van egy személyes szál is, amely a BioNTech és a Pfizer együttműködését előmozdíthatta. Ez a kooperáció még évekkel a COVID-19 járvány kitörése előtt kezdődött, influenza elleni vakcinákat fejlesztettek ki közösen. Sahin professzor és a Pfizer élén álló, görög-zsidó származású Dr. Albert Bourla között szakmai és emberi alapú barátság alakult ki.

Tudomásul vettük, hogy ő Görögországból jött én meg Törökországból való vagyok

idézte a The New York Times Sahint.

Rokonszenv alakult ki az első percektől kezdve

emlékezett vissza a Pfizer-vezérrel való első találkozására. Ami azért is különleges, mert a törökök és a görögök között ismeretesen évszázados-évezredes ellenszenv uralkodik.

Özlem Türeci

A feleség, Özlem Türeci az alsó-szászországi Cloppenburgban született török bevándorló-családban. A papa sebészként érkezett Törökországból és rögtön munkát is talált a cloppenburgi katolikus St. Elisabeth kórházban. Türeci úgy is hívja magát, hogy „én egy porosz-török vagyok”.

Férjével együtt munkamániás. Feljegyezték, hogy 2002-es házasságkötésük napján, délután, a ceremónia után visszatértek a laboratóriumba, mert „sürgős dolguk akadt a kémcsövek között”.Munkájuk hatalmas nemzetközi figyelmet keltett, amire a férj, Ugur meglehetősen büszke. Gyakran emlegeti, hogy „a BioNTech a gyógyszeripar e-Tesla vállalkozása” újszerűsége és nagy jövője miatt. Optimizmusa, magabiztossága nem alaptalan.

Feleségével 2001-ben alapított első közös cégüket, a rákkutatásban korszakos eredményeket elérő Ganymed Pharmaceuticalst 2016-ban a japán Astella gyógyszeripari konszern mintegy félmilliárd euróért vette meg.

A BioNTech a New York-i tőzsdén való bejegyzése óta elképesztő értéknövekedést mutatott fel. Ma a céget 12 milliárd dollárra értékelik. Ez háromszorosa a vírusválsággal a padlóra küldött Lufthansa jelenlegi értékének.

Videók ajánlása vagy bármi