Matolcsy György: Az utóbbi száz év egyik legnagyobb válságát hozta a járvány

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta, hogy a jegybank összes eszközével támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitást és a gazdaságpolitikát.

Az elmúlt 100 év ötödik legnagyobb visszaesését szenvedi el idén a magyar gazdaság a koronavírus-járvány miatt. A hazai GDP várhatóan 6-6,5 százalékkal zsugorodhat az idén.

Nemzetközi összehasonlítás alapján Magyarország várható idei gazdasági teljesítménye jobb az eurózónához, Csehországhoz és Szlovákiához képest. Ellenben elmarad a teljesítményünk Lengyelországtól, Romániától, Lettországtól és Észtországtól.

Fontos látni, hogy a jegybanki intézkedéseknek köszönhetően nem alakult pénzügyi válság Magyarországon – emelte ki a Matolcsy György.

A Monetáris Tanács a mai kamatdöntő ülésén nem változtatott a kamatlábakon és egyúttal megerősítette a korábban bejelentett támogató programokat.

Az MNB összesen 5800 milliárd forintnyi friss pénzt öntött a gazdaságba 7 program keretében. Ez az összeg a hazai GDP több mint 10 százaléka. A jegybank ezzel az intézkedéscsomaggal az unióban kiemelkedő módon támogatta a családokat és az üzleti szektort.

Az Növekedési Hitelprogram Hajrá mintegy 1400 milliárd forinttal, a Növekedési Kötvényprogram közel 600 milliárd forinttal járult hozzá a gazdaság finanszírozásához.

Az állampapír-vásárlási program 1000 milliárd forintos összeges stabilizálta a kötvénypiacot. Nagy eredmény, hogy egy pillanatra sem merült fel befektetői körökben, hogy baj lenne a magyar állampapírokkal. Stabil volt a finanszírozás – tette hozzá a jegybankelnök.

Az MFB és az EXIM finanszírozási forrásait is mintegy 50 milliárd forinttal segítette a jegybank.

Hosszú lejáratú fedezett hitelt nyújtott az MNB a bankrendszernek mintegy 2300 milliárd forint értékben, amiből a bankok a moratórium ellenére tovább finanszírozták a gazdaságot.

Jelzáloglevél-vásárlással is stabilizálta a jegybank a bankrendszer forrásait mintegy 300 milliárd forint értékben.

A Magyar Nemzeti Bank emellett befizetett 250 milliárd forintot osztalékként a költségvetésbe.

Az MNB 2013 és 2019 között a GDP 40 százalékáról 25 százalék közelébe csökkentette a mérlegét. Ennek következtében felkészülten tudott reagálni a Monetáris Tanács a járványhelyzetre. A korábbi mérlegszűkítés nélkül ugyanis nem valósulhatott volna meg az unió egyik legtámogatóbb jegybanki intézkedéscsomagja – mondta el Matolcsy György.

Korábbi előrejelzések

A Magyar Nemzeti Bank optimista előrejelzése tavasszal és nyáron két kemény feltételre épült. Az első, hogy nem lesz második hulláma a járványnak. A második, hogy az állam képes lesz felpörgetni a közösségi fogyasztást és a beruházásokat. Ez a két kemény feltétel nyáron még reálisnak tűnt. A koronavírus második hullámával sajnos a fenti forgatókönyv nem valósult meg.

A járvány második hulláma három százalékot vitt el a GDP-ből. A kormányzati fogyasztás további egy százalékkal, az állami beruházások pedig 1,4 százalékkal rontották a 2020-as évet Matolcsy György elmondása alapján.

Az MNB üdvözli a lakáspolitikai fordulatot, azonban a lakásáfa 27 százalékra történő visszaemelése korábban hiba volt a jegybankelnök szerint. Ha a lakáspiaci fordulat már 2020-ban elindul, akkor fél százalékkal jobb lehetett volna a magyar gazdaság teljesítménye.

Új célok

Matolcsy György szerint három nagy tervre van szükség az elkövetkezendő időszakban.

Ki kell dolgozni a következő 3, 5, 10 évről egy nagy makrogazdasági tervet. Másodsorban egy nagy fejlesztési tervre is szükség van okos beruházásokkal. Harmadrészt pedig kell egy versenyképességi terv, mely a jövőbeli átalakulásokat előrehozza.

Egyensúly

A jegybankelnök elmondása alapján azért nyerte meg Magyarország az elmúlt évtizedet, mert a növekedést egyensúlyjavító lépések övezték. Magyarország kedvező egyensúlyi helyzetét a jövőben is fenn kell tartani.

Monetáris politikai kitekintő

Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta, a monetáris tanács megítélése szerint a jelenlegi kamatkondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás megőrzését, illetve a gazdasági növekedés helyreállását.

Az infláció 2020-ban átlagosan 3,4 százalék lehet. A fogyasztói árindex Magyarországon már a negyedik éve a jegybanki toleranciasávon belül alakul. Erre nagyon kevés központi bank volt képes Európában.

Az infláció nyáron átmenetileg megemelkedett, mely az őszi hónapokat követően 3 százalék alá süllyedt. Az árdinamika év közepi megugrása tehát a járvány tavaszi hulláma utáni gazdasági újraindulás egyszeri hatásával magyarázható.

Az infláció a következő hónapokban várhatóan változékonyan alakul. A bázishatások jövő tavasszal a fogyasztói árindex emelkedését okozzák. Emellett 2021-ben a dohánytermékek jövedéki adóemelése is felfelé húzzák az inflációt.

Ezen hatások mellett viszont azt látja a Monetáris Tanács, hogy a következő években a dezinflációs erők folyamatosan megjelennek – mutatott rá Virág Barnabás.

Ez alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Európában tartósan alacsony lesz az inflációs környezet, ami fokozatosan begyűrűzik Magyarországra. Másfelől a belső kereslet visszafogottan alakul a járvány miatt, ami szintén mérsékli az árdinamikát.

Az MNB 2021-ben 3,5 százalékos átlagos inflációval számol. 2022-ben pedig ismét a 3 százalékos cél közelében stabilizálódik a mutató.

A koronavírus miatt azonban jelentős a bizonytalanság. Emiatt óvatos monetáris politikai megközelítésre van szükség – tette hozzá Virág Barnabás.

Az idei évben mind a vállalati mind a lakossági hitelállomány közel kétszámjegyű növekedést tudott felmutatni, ami a kulcsa a gazdasági kilábalásnak. A jegybank által elindított programok meghatározóak voltak a hitelezési dinamika fenntartása szempontjából. További pozitívum, hogy a hitelkamatok alacsony szinteken maradtak.

Kilábalás sebessége

A kilábalás sebessége eltérő volt ágazatonként. Míg az iparban megvalósult egy gyorsabb helyreállás, addig a szolgáltató szektorban és az építőiparban gyengébb számokat látni.

A járvány második hulláma miatt a negyedik negyedévben a GDP ismét visszaeshet az előző negyedévhez képest és a gazdaság helyreállása is lassabb lesz a korábban vártnál.

Gyorsabb növekedés és kilábalás a vakcina szélesebb körű elterjedését követően valósulhat meg Virág Barnabás szerint.

Az idei évben a magyar gazdaság 6,0-6,5 százalékkal zsugorodhat az MNB előrejelzései alapján. 2021-ben 3,5-6,0 százalékkal, 2022-ben 5,0-5,5 százalékkal, míg 2023-ban 3,0-3,5 százalékkal növekedhet a hazai GDP.

A magyar gazdaságban meg van a növekedési és helyreállási potenciál az MNB szerint. A következő három évben átlagosan 4 százalék körüli lehet a gazdasági növekedés mértéke. A növekedés közel fele a beruházásokból jöhet.

A munkanélküliségi ráta alacsony, 4,5 százalékos szinten maradt. Emellett a beruházási ráta 25 százalék körül tud stabilizálódni, ami egy komoly eredmény a jegybank alelnöke szerint. Összehasonlításképpen 2009-ben 20 százalék alá esett a beruházási ráta.

További iránymutatás

Virág Barnabás kiemelte, hogy a rövid hozamok biztonságos távolságban maradnak a nulla százalékos szinttől. Amíg az inflációs folyamatok indokolják, addig az MNB az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz között különbséget tart fenn. Az egyhetes betéti eszközről továbbra is heti rendszerességgel dönt az MNB.

A Magyar Nemzeti Bank 2021-ben is készen áll a gazdaság helyreállását a jegybanki mérleg növelésével támogatni.

Az állampapír-vásárlási program és a fedezett hiteleszköz esetében a jegybank a heti vásárlások összegét rugalmasan alakítja. Az kötvényvásárlásoknál változatlanul a hosszú futamidőkre koncentrál az MNB.

A jegybank nem kíván továbbá egy-egy állampapír sorozat esetében 50 százalékos részarány fölé kerülni, így esetenként 5 és 10 éves futamidejű állampapírokat is megvásárolhat.

Virág Barnabás hozzátette, a negyedik negyedév végén is tart az MNB devizalikviditást nyújtó swap-tendereket.

Kötvényprogram

Patai Mihály, az MNB alelnöke elmondta a mai napig 32 vállalat élt a kötvénykibocsátás lehetőségével a Növekedési Kötvényprogram keretein belül. Ebben az évben előreláthatóan 34 kötvénykibocsátásra kerülhet sor.

Megközelítőleg 570-600 milliárd forintot mozdítanak meg az idén a kötvényprogramok, mely óriási segítséget jelent a vállalatoknak. A kötvénykibocsátások átlagos futamideje 9 év volt.

A legkisebb kötvénykibocsátás egymilliárd forintot, a legnagyobb 70 milliárd forintot tett ki.

Magyarország kibocsátotta továbbá az idén az első zöld kötvényt, mely fontos mérföldkövet jelent – világított rá Patai Mihály.

A Növekedés Hitelprogram Hajrá által igényelhető olcsó hitel lehetőségével 17 ezer vállalkozás élt mintegy 1400 milliárd forint összegben. A nagyfokú érdeklődés következtében a jegybank szeptemberben 1000 milliárd forinttal megnövelte az NHP Hajrá keretösszegét.

Az azonnali fizetési rendszerre való átállás az MNB és a bankrendszer óriási sikere volt. A tranzakciókért felelős 3 millió állampolgár 30 százaléka, azaz közel egymillió ember éjjel vagy hétvégén utal.

Felügyeleti terület

Az idei év egyik legnagyobb sikere felügyeleti szempontból, hogy úgy sikerült támogatni és felügyelni a pénzintézetek működését, hogy egyetlen szereplő sem került nehéz helyzetbe és a második hullám már felkészülten érte a szereplőket – mondta el Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.

Valamennyi banknál, biztosítónál a mai napig zavartalan a kiszolgálás. A pénzügyi rendszer iránti bizalom változatlanul erős. Rendkívül kedvező, hogy sikerült előrelépni a digitalizáció a fogyasztóvédelem és fenntarthatóság esetében is.

Az MNB által minősített új pénzügyi termékek megmutatták, hogy proaktív és pozitív szabályozói eszközökkel a piaci verseny ösztönözhető. Javítható a szolgáltatások minősége és kedvezőbbé válhat az árazás – fejtette ki Kandrács Csaba.

A fogyasztóbarát termékcsalád köréből ki kell emelni, hogy az új jelzálogkölcsönök 70 százaléka ma már minősített fogyasztóbarát lakáshitel. Az ügyfelek 99 százaléka ezenfelül fix kamatozással veszi fel lakáshiteleit.

A lakásbiztosítási piac bő kétharmadát lefedő hét biztosító már megkapta a fogyasztóbarát otthonbiztosítás értékesítésre szóló minősítést vagy éppen most van folyamatban annak bírálata.

A minősített fogyasztóbarát személyi kölcsön január elsejétől lesz elérhető.

Az MNB megvédte a fogyasztókat a járvány idején. Mind a bankok mind a biztosítók folyamatosan és rendületlenül kiszolgálták az ügyfeleket – mondta el Kandrács Csaba.

A Magyar Nemzeti Bank továbbá zöld programokat kezdeményezett a teljes pénzügyi szektorban. Az MNB el kívánja érni, hogy jövőre dinamikusan bővüljön a zöld hitelek és egyéb pénzügyi termékek palettája Magyarországon.

Idén augusztusban a Növekedési Kötvényprogram keretében sor került az első hazai zöld vállalati kötvénykibocsátásra is. A bankok működésének klímabarát átalakítására hamarosan részletes zöld ajánlással mutat utat a jegybank.