MBH Bank: Az árstop 100-120 milliárd forintot hagyott a fogyasztóknál

Nagyon csapadékos évünk volt eddig, de a termésátlagokra nem lehet panaszunk, főleg a tavalyi nehéz év után. Csökkentek a termelési költségek, köztük az energia, a növényvédőszer, a vetőmag ára, és a szállítás költségei - mondta a friss Agrártrend Index bemutatóján Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Javultak a magyar agrárium kilátásai

Az ágazat szereplői összességében úgy látják, a kiegyensúlyozottság irányába tart a hazai élelmiszer-gazdaság – az MBH AgrárTrend Index alapján. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente megjelenő elemzését az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítenek.

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő MBH AgrárTrend Index értéke idén a második negyedévben 31 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Legutóbb 2022 év elején, az előtt állt hasonlóan magas szinten, hogy az orosz-ukrán háború az élelmezés biztonságában jelentkező kockázatok, az energiaárak megugrása és az alapanyagok drasztikus drágulása révén éreztetni kezdte hatását a globális és a hazai élelmiszer-gazdaságban is. 

A mostani érték a januártól márciusig tartó időszakhoz képest 1,2 pontos, éves összehasonlításban pedig 1 pontos növekedést jelent. Szinte minden alágazatban javultak a kilátások, de elsősorban az állati termékpályák pozíciója erősödött tovább. 

Remélhetőleg jövő év első felére, amikor kiírják a Vidékfejlesztési Program pályázatait, és útjára indul egy hozzávetőleg 3000 milliárd forintos támogatási program a magyar agráriumban és élelmiszeriparban, már megfelelő szintre mérséklődhetnek a piaci alapú finanszírozás költségei

– mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Fontosnak nevezte, hogy hogy ne a spekuláció nyerjen tért, tavaly belefutottak a gazdák abba a csapdába, hogy nem adták el időben a termékeiket, és jobb árakban bíztak, és emiatt veszteségeket könyvelhettek el.

Kevesebb megrendelés érkezett az élelmiszeriparhoz, az embereknek elfogyott a pénzük, és ezt a feldolgozók és a termelők is érzékelik

- mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. 

Árstop, árfigyelő, kötelező akciók

Az árstopokkal kapcsolatban kifejtette: számításaik szerint az intézkedés 100-120 milliárd forintot hagyott a fogyasztóknál, ami az élelmiszer-kereskedelem közel 3 százaléka.Példaként említette, hogy a liszt ára a háború után 40 százalékkal emelkedett, és 80 százalékig is elment volna, ha nincs árstop.

Az árstop kivezetésének oka, hogy a felvásárlási és alapanyagárak mérséklődtek

- fogalmazott Héjja Csaba, aki szerint az élelmiszer infláció egyszámjegyű lehet év végére.

Élelmiszerár-emelkedésről már nem beszélhetünk, bizonyos termékeket már olcsóbban kaphatunk, az árfigyelő bevezetése nagyon áldásos volt

- tette hozzá.

Az árstopokat a nullára való lefékezésnek nevezte vezetési hasonlattal, de az árfigyelő egy motorfék hatásával bír.Az árfigyelő hatására élesedik a verseny, ami lejjebb viheti az árakat, mert az élelmiszerboltok figyelik egymás árait.

• Az árpa aratása befejeződött, hozzávetőleg 2,2 millió tonna terményt takarítottak be a gazdák. A termésátlag 5,5 tonna lett hektáronként, ami meghaladja a hektáronkénti 5,4 tonnás ötéves átlaghozamot.
• Búzából szintén 5,5 tonna hektáronkénti termésátlag várható, ami lényegesen magasabb az ötéves átlaghozamnál – hektáronkénti 5,2 tonna.
• A kukorica, amely tavaly nagyrészt odalett az aszály miatt, idén egyelőre jó állapotban van, a kritikusnak számító tenyészidőszakban csak az ország kis területén, elsősorban a Dél-Alföldön volt szárazság, így jelenleg bíztatók a kilátások.

Európa és a világ egyes pontjain komoly aszály sújtja a mezőgazdaságot, és Oroszország július közepén kilépett az ukrán gabona tengeri exportját lehetővé tévő egyezményből. Mindezek fényében jó stratégia lehet rövid időre eltárolni a frissen learatott terményt.

(Forrás: MBH Bank, Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág)

Egyszámjegyűre mérséklődhet az élelmiszer-infláció

Az árstopok hirtelen kivezetése esetén azonban fennállt volna a kockázata annak, hogy 1-1,5 százalékkal gyorsul az infláció. Az akciózások, illetve a piaci folyamatok nyomán azonban várhatóan nem lesz érdemi hatása a hatósági árak kivezetésének az élelmiszer-inflációs mutatóra.

A bolti kötelező akciók ellenére a keresletcsökkenés egyelőre nem enyhül, így további visszaesésre számítanak az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumenében az év hátralévő részében. 

Az árstopokról szólva Hollósi Dávid elmondta: a 2,8-as tej forgalma megduplázódott, a boltokban az árstopos árukból sokkal több fogyott.

Az inflációs krízisről elmondta: jól alkalmazkodtak a piaci szereplők, mert nincsenek csődhullámok, nem mentek tömegesen csődbe az élelmiszeripari cégek.

A kamatok emelkedése azonban komoly problémákat okozhat az élelmiszeriparban.

A tanulság az, hogy ideje komolyan venni az élelmiszeripart, elenállóbbnak kell lennie, mert maga alá húzza az egész mezőgazdaságot

- húzta alá Hollósi Dávid.

Jól megy az állattenyésztőknek

Bár az élelmiszeripar teljesítménye jelentősen elmarad a tavalyitól – a legfrissebb adatok szerint 15 százalékkal csökkent a kibocsátás –, az állattenyésztés és -tartás költség- és értékesítési viszonyai jól alakultak az első fél évben. Kivételt jelent ez alól a tejtermelés: az ágazatban ugyan nagymértékben csökkentek az árak, viszont nagyon magas szintről indultak lefelé.

Amellett, hogy a takarmány- és az energiaköltség jelentősen csökkent, az értékesítési árakban továbbra is emelkedő pálya látható.

Az előző negyedévben azt mondtuk, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes

– mondta Héjja Csaba.

Dráguló borok

Nem alakultak rosszul az időjárási viszonyok a kertészetek számára sem, többnyire kielégítő értékesítési viszonyok tapasztalhatók, igaz a bolti keresletcsökkenés hatással volt a termelőkre is, akik közvetlen kapcsolatban állnak az üzletláncokkal. A borászatok esetében szintén kielégítő a kereslet, ez az év kifejezetten jónak ígérkezik. Ugyan a palackok ára mint kiemelt költségtétel emelkedett, viszont az élelmiszeripar többi szereplőjéhez képest alacsonyabb adót kell fizetniük a palackozás után. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közzétette az idei szőlőárakra vonatkozó előrejelzését, amely szerint a tavalyinál valamivel magasabb árak várhatók, viszont borvidékenként jelentős eltérések láthatók.