Hamász 2005-ös kivonulása után történt összecsapásokból nehezen lehet következtetéseket levonni. Minden esetben több milliárd sékelt, ami a GDP csupán töredékét jelentette, fordított Izrael a katonaság támogatására és az összecsapásokat követő újjáépítésekre. A konfliktusok eddig nem jelentettek igazi veszélyt az ország gazdaságára, ami régóta az egyik legmagasabb egy főre jutó jövedelmet tudhatja magáénak a Közel-Keleten - írja az Economist beszámolója.

A Hamász október 7-i támadásai, és az ezeket követő konfliktusok után érdemes szemügyre venni a történelemkönyvek lapjait. Az 1973-as Jom kippuri háború, a fegyverek és a hadsereg 200 000 tartalékos katonájának költségei, a pénzügyi összeomlás szélére sodorta Izraelt. Emellett 2002-ben egyetlen évnyi intifáda (az 1980-as évek végétől a 2000-es évekig időszakosan zajló palesztin felkelések) a GDP 3,8 százalékát emésztette fel, az ország jegybankjának számítása szerint

Hatalmas veszélyt jelent a munkaerőhiány

Izraelben nincs elég munkás a gazdaság és a háború fenntartására. Október 7. óta a fegyveres erők több mint 360 000 tartalékost, vagyis az ország munkaerejének 8 százalékát mozgósították. A legtöbbjük elhagyta a munkahelyét, ezzel hatalmas űr keletkezett a gazdaságban. A helyzetet csak tetézi, hogy az újoncok Izrael legproduktívabb munkásai közé tartoztak.

A Start-Up Nation, egy izraeli jótékonysági szervezet, számításai szerint a technológiai dolgozók tizedét hívták be a katonaságba. Az iparágban dolgozók 25 százalékkal termelékenyebbek, mint az OECD országok átlaga.

A munkaerőhiánynak másik forrása, hogy Izraelben sok alacsony képzettséget igénylő munkát ciszjordániai palesztinok látnak el. Közölük mintegy 200 000-en Izraelben vagy annak településein dolgoznak. A ciszjordániai nyugtalanság miatt azonban sok munkavállalót nem engednek át a határon, ami később sztrájkokat is okozhat.

Az IMF szerint a második palesztin intifáda (2000-2005) egy része alatt, az elveszített palesztin munkások jelentették az egyik legnagyobb visszatartó erőt az izraeli növekedésben.

Ráadásul Izrael rendkívül szűk munkaerőpiaca miatt, kevés az a munkaerő, amivel pótolhatják a tartalékosokat és a palesztinokat. A szigorú munkaügyi törvények, miszerint a cégek csak ideiglenes helyettesítőket alkalmazhatnak a katonai szolgálatot teljesítők helyére, csak tovább nehezítik a helyzetet. Az izraeli jegybank 3,2 százalékos munkanélküliségről számolt be.

A befektetők attól tartanak, hogy a „Silicon Wadiból” kivont tőke, a kaliforniai névrokonához fog visszakerülni. A Start-Up Nation számításai szerint már a technológiai cégek 70 százaléka tapasztal nehézségeket a működése során.

Összeomlott a magánfogyasztás

A bizonytalanság és az ismétlődő támadásoktól való félelem közepette az emberek fogyasztási szokásai is megváltoztak. Közel három hete állnak üresen az éttermek és a bevásárlóközpontok.

A turizmus, ami a technológián kívül Izrael fő mozgatórugója, teljesen leállt. A gázai és libanoni határ mentén kiürített városok teljesen véget vetettek a gazdasági tevékenységnek.

A kormány a legnagyobb cégeken kívül, covid-jellegű támogatásokkal segíti a háború következményeit elszenvedő vállalkozásokat. Az áfa befizetési kötelezettségeket elhalasztották. Azokat a munkásokat pedig, akik korábban a ma már nem biztonságosnak ítélt területeken dolgoztak, segélyekkel támogatják.

Háborús költségek és segélyek

Hatalmas költségeket jelent a vállalkozások megmentése, a tartalékosok fizetése és a falvak lakosságának szállodákban való elhelyezése. A védelmi kiadások növelésére lesz szükség ahhoz, hogy egy szárazföldi inváziót finanszírozni lehessen ebben az évben.

Izrael adóssága jelenleg a GDP 60 százaléka körül van, ha azt feltételezzük, hogy a háború az év végéig folytatódik, az előrejelzések szerint csupán 62 százalékra fog emelkedni. A központi bank 170 milliárd dolláros devizatartalékkal rendelkezik. Ezen túlmenően Amerika segítségére is számítanak, hiszen Joe Biden 14 milliárd dollárt kért a Kongresszustól katonai segélyként.

Mi lesz a következő lépés?

A következő néhány hónapban a háztartások és a cégek még bőkezű pénzügyi támogatásokat várhatnak. A konfliktusok azonban gyorsabban vonják el a munkaerőt és a tőkét Izrael gazdaságából, mint ahogy azt pótolni lehetne.

Izrael kormánya ezért nem biztos, hogy képes lehet huzamosabb ideig bírni a háború finanszírozását. Ezért is a politikusok egy része ragaszkodik Gáza mihamarabbi szárazföldi inváziójához.