Meddig emelkedhetnek a kamatok? - Elemzőket kérdeztünk

Elemzések2019. júl. 19.Harsányi Péter

Milyen kamatszintek várhatók az év végéig, azaz megéri-e már fix kamatozású jelzáloghitelre váltani változóról – erről kérdeztük a K&H és az Erste Bank vezető elemzőit.

Erste Bank, Nyeste Orsolya

Az idei év hátralévő részében nem várunk érdemi változást a BUBOR hitelkamatokban. A külső környezet ugyanis érdemben megváltozott az elmúlt időszakban.

A vezető jegybankok esetében várhatóan hamarosan újabb monetáris enyhítési ciklus kezdődik: az USA Fed-je nem kizárt, hogy hamarosan csökkenti a kamatokat, míg az Európai Központi Bank az eszközvásárlási program újraindítását latolgatja. A globális növekedési kilátások ugyanis nem túl kedvezőek, ráadásul az inflációs számok is a folyamatosan a jegybanki célok alatt tartózkodnak.

Ebben a környezetben pedig a korábban gondoltnál jóval nagyobb tere nyílik arra a magyar jegybanknak, hogy a márciusban éppen csak elindított normalizációs folyamatot szüneteltesse, s a monetáris politika megőrizze erőteljesen támogató jellegét, dacára a relatíve magas hazai inflációnak.

A laza monetáris kondíciók tehát egyelőre továbbra is fennmaradnak, és nem várunk további érdemi emelkedést a BUBOR kamatokban az év hátralévő részében. Összességében tehát úgy tűnik, hogy a 0,9 százalékos alapkamat effektívvé válásának időpontja még inkább kitolódott.

A fentiek azt sugallják, hogy egyelőre nem kell tartani a BUBOR-hoz kötött változó kamatozású hitelek esetében az adósságszolgálati terhek gyors emelkedésétől.

Figyelembe véve azonban a külső piaci környezet változékonyságát, illetve a középtávú gazdasági és inflációs kilátásokat övező bizonytalanságokat, a hosszabb hátralévő futamidejű hitelek esetében mindenképpen érdemes a kockázatokkal, a kamatkörnyezet esetleges kedvezőtlen változásaival számolni.

Ennek megfelelően minél hosszabb hátralévő futamidejű egy adott hitel, annál inkább megfontolandó, hogy a BUBOR-hoz kötött változó kamatozású hitelek helyett inkább a fix kamatozású konstrukciókat válasszuk.

K&H Bank, Németh Dávid

Miután a nagyobb jegybankok sorra kezdenek lazítani, feltehetően a Magyar Nemzeti Bank nem fog előre rohanni a szigorító ciklussal. Emiatt az év végéig nem számítunk a BUBOR, vagyis a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb nagymértékű emelkedésére.

A 3 hónapos BUBOR véleményünk szerint 0,35 – 0,40 százalékig emelkedhet legfeljebb, ami a mostani szinthez képest egy 0,10 – 0,15 százalékpontos emelkedést jelentene.

Utoljára 2016 decemberében volt 0,40 százalékos magasságokban a BUBOR, és ezúttal is ez lehet a tető. Meg van egyébként annak is az esélye, hogy a jelenlegi 0,25 százalékos értékeknél stabilizálódik a BUBOR, ha az idén nem csinál semmit a MNB. A nemzetközileg maghatározó jegybankok - köztük az Európai Központi Bank is - egyre inkább elmozdulhatnak a lazítás irányába, ez pedig egyértelműen csökkenti a szigorítási kényszert a Magyar Nemzeti Bankon.

Ezzel összhangban rövidtávon nem várható a változó kamatozású hitelek törlesztő részleteinek megugrása, azonban ha az emberek 10 vagy 20 éves hitelt vesznek fel, akkor már más szempontok is megjelennek.

Pillanatnyilag nincs tehát nagy kamatemelkedési kockázat Magyarországon, de 10-20 éves időtávon már jóval nagyobb mozgás is lehet a kamatokban. A kamatok jelenleg történelmi mélypontok közelében vannak, miközben a kockázatok aszimmetrikusak.

Lefelé szélsőséges esetben bekövetkezhet egy nagyságrendileg 0,3 százalékpontos süllyedés, ezzel szemben hosszabb távon reális lehet egy 2,0 – 2,5 százalékpontos kamatemelkedés.

Az egyensúlyi kamatszint mind az Egyesült Államokban, mind az Eurózónában magasabbra tehető. Hazánkban is hasonló a helyzet, Magyarországon a hosszú távú egyensúlyi kamatszint valahol 2,5 százalék közelében lehet.

A történelmi mélypontokon tartózkodó kamatok kedvező lehetőséget biztosítanak fix kamatozású hitelek felvételére, amivel párhuzamosan eltűnne a kamatlábkockázat, azaz a fix kamatozású hitellel rendelkezők védettek lennének a kamatok későbbi emelkedése ellen – feltéve, ha a lejáratig fixálva vannak a kamatok.

Ráadásul a hosszú kötvényhozamok beszakadtak az elmúlt hónapokban, így a 3 hónapos és a 10 éves hozamok közötti különbség 1,5 százalékpontra süllyedt, miközben volt, hogy ennek a dupláját is láttuk. A rövid és a hosszú hozamok közötti kisebb különbség miatt most olcsóbban lehet a meglévő változó kamatozású hitelekről áttérni a fix kamatozású konstrukciókra.

Mi az a BUBOR?

A BUBOR, a Budapesti bankközi forint hitelkamatláb, azt az átlagos kamatot foglalja magába, amiért a kereskedelmi bankok egymásnak hitelt hajlandók adni különböző futamidőre. A BUBOR a változó kamatozású betétek és hitelek árazásánál jelent referenciaszintet. Minél magasabb a BUBOR, annál magasabbak a hitelkamatok.