Meddig gyengülhet a forint?

A forintpiacon a kockázatok jelenleg többnyire kiegyensúlyozottak, így komolyabb nemzetközi sokk hiányában folytatódhat az elmúlt években kialakult oldalazó tendencia az euró-forint árfolyamban.

Az utóbbi egy évben kirajzolódott sáv szűkebb értelemben 315 és 325 forint közé tehető, amely előretekintve fenntarthatónak tűnik. Mindazonáltal esetenként elképzelhető egy-egy agresszívabb rövidtávú mozgás is, amennyiben ismét felerősödnének a nemzetközi kockázatok.

Az összefoglalónkban ugyan az euró-forint árfolyamról írunk, de érdemes megemlíteni, hogy

a dollár-forint árfolyam közel két éves csúcsra emelkedett, ami azonban csak részben magyarázható a forint gyengülésével. Másik oldalról a dollár nagymértékben erősödött az elmúlt hetekben,

aminek nyomán az euró-dollár árfolyam is egészen 1,1100 közelébe süllyedt.

A forint erősödését jelenleg az alábbi tényezők támogathatják:

• Az elmúlt években folyamatosan javultak Magyarország makrogazdasági mutatói. A GDP növekedésünk az egyik legmagasabb az eurózónában, a belső kereslet erős, azaz a lakossági fogyasztás és a beruházások dinamikusan bővülnek, amely a megugró kiskereskedelmi értékesítéseken, ipari termelési számokon vagy a magas szinten tartózkodó feldolgozóipari beszerzési menedzser indexen is látszik.
• Külön kiemelendő, hogy a folyó fizetési mérleg szűkülése – ami többek között az erős belső keresletre vezethető vissza – idén megállhat. Az idei 0,2 százalék körüli mélypontot követően az MNB előrejelzési horizontjának végére ismét 1 százalék közelébe emelkedhet a mutató, azaz lesz bőven kereslet a forintra külföldi oldalról.
• További pozitívum, hogy az ország sérülékenysége jelentős mértékben javult az elmúlt években. Ezt az alábbi számok is jól szemléltetik:
  • 70 százalék közelébe süllyedt a GDP arányos bruttó államadósság és továbbra is csökkenő trendben mozog
  • az éves költségvetési hiány kontroll alatt van, stabilan 2 százalék alatti
  • az államadósság devizaaránya 20 százalék alá csökkent szemben a 2011-ben tapasztalt 50 százalékos értékkel
  • a külföldi befektetők aránya is az államadósság harmadára tehető:

a külföldi befektetők zsugorodó tulajdonhányada az államadósságon belül jelentősen csökkenti egy esetleges spekulatív támadás esélyét és erejét a forinttal szemben

• • az MNB előrejelzése szerint hazánk külső finanszírozási képessége a GDP 2,3 százaléka körül stabilizálódhat, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság nettó külső adóssága – azaz a vállalatok, bankok, lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása – a jelenlegi 9 százalékról 2021-re lenullázódjon
  • a magánszektor hitelállománya alacsony, a GDP alig több mint 30 százalékát teszi ki, azaz nem kell félni a túlzott eladósodottságtól
  • az MNB nemzetközi tartalékainak állománya 2018 végén több mint 10 milliárd euróval meghaladta a befektetők által elvárt biztonságosnak tekinthető szintet (Guidotti- Greenspan szabály). A Guidotti-Greenspan szabály szerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát.

A jelenlegi szinteken figyelembe véve Magyarország kedvező fundamentumait és javuló egyensúlyi pályáját a forint inkább tekinthető relatív alulértékeltnek.

• Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a lassabb globális növekedés és a megemelkedett nemzetközi kockázatok hatására lefelé módosította a várható kamatpályára vonatkozó előrejelzését, illetve a jegybankárok szeptember végén megállhatnak a Fed mérlegfőösszegének szűkítésével.
• Ez nagymértékben javíthatja a piaci szereplők kockázati étvágyát, ugyanis egy erősebb dollárnak és egy magasabb kamatkörnyezetnek jelenleg meglehetősen romboló hatása lenne. Egy optimistább befektetői hangulatban pedig a feltörekvő devizákat, tehát a forintot is jobban megvehetik a befektetők.
• Az Európai Központi Bank is módosított az előremutató kommunikációján, aminek eredőjeként az idei évben nem emeli meg a -0,40 százalékon álló betéti kamatlábakat a jegybank, sőt ősztől kedvezményes hiteleket biztosíthat a bankszektor számára.

Az EKB lazább monetáris politikája alapvetően növeli a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét.

• Emellett az EKB számottevően lecsökkentette a növekedési és inflációs prognózisait. Az infláció az elkövetkezendő 3 évben folyamatosan jóval a 2 százalékos jegybanki cél alatt tartózkodhat, ami pedig fékezheti a hazai inflációt is (alacsonyabb importált inflációs hatás).

A forint felértékelődését az alábbi szempontok korlátozzák:

• Az exportszektor és a gazdasági növekedés támogatása, valamint az inflációs cél elérése érdekében a Magyar Nemzeti Bank továbbra is fenntartja a laza monetáris kondíciókat. A laza monetáris kondíciók és az alacsony kamatkörnyezet bizonyos körülmények között az adott ország devizájának gyengülését idézhetik elő.
• A közép-kelet-európai régió jegybankjai közül az MNB monetáris politikája az egyik leglazábbnak tekinthető.

Ezzel párhuzamosan az elmúlt hónapokban a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció is 3 százalék felé emelkedett.

• Jelenleg számos piaci szereplő attól tarthat, hogy az erős belső keresletnek és a kétszámjegyű béremelkedésnek köszönhetően tovább gyorsulhat az infláció. A jegybank ezzel szemben azon az állásponton van, hogy az infláció emelkedése átmeneti – amit egyébként korábban előre is vetített az MNB -, és az év második felétől a gyengébb külső konjunktúra és a horgonyzott inflációs várakozások ismét visszatérítik az inflációs mutatókat a 3 százalékos érték közelébe.
• Végezetül a globális pénz- és tőkepiacok 10 éve emelkednek, a trend már az érett szakaszban van, amelynek jellegzetessége a magasabb volatilitás, azaz a nagyobb kilengések.A forint ugyan már védettebb egy-egy esetleges külföldi sokkal szemben, azonban teljesen nem tudjuk függetleníteni magunkat a nemzetközi hatásoktól. Nemzetközi kockázatból pedig van most bőven.