Még korai a nagy örvendezés a költségvetés múlt havi többlete kapcsán
ElemzésekBár a múlt havi költségvetési többlet bizakodásra ad okot, a tartós egyensúlyt még korai lenne ünnepelni: a kedvező mérleget egyelőre az egyszeri hatások és a kormányváltás miatti csúszások dominálják. Valódi képet a hónap végén parlament elé kerülő pótköltségvetés ad majd, amelyben egyszerre kell elszámolni a múltbeli túlköltekezést, az aszály okozta rendkívüli kiadásokat és az új kormányzati vízió gazdasági alapjait.
Amint arra már mások is felhívták a figyelmet, még korai a nagy örvendezés a költségvetés múlt havi – valóban meglepő és örvendetes – többlete kapcsán.
A kedvező egyenlegben ugyanis keverednek az egyszeri tényezők és a gazdaságpolitikai irányváltás eredményei, de még nehéz különválasztani a kettőt.
Az irányváltás nyilván megmutatkozik a propagandacélú pénzkidobás csökkenésében, az államadósság kamatterheinek csökkenésében, valamint a forint erősödése miatt a devizában felmerülő állami kiadások forint értékének csökkenésében. De szerintem egyelőre inkább az egyszeri tényezők hatása dominál. Így például a kormányváltás ténye maga is egyes - egyébként szükséges - kiadások elhalasztódásához vezetett, aztán - ugyan nem túl magas összegben - sikerült NKA-pénzeket visszaszedni. Ide sorolható a nem felsőoktatási kekvak megszüntetéséből származó - nem tervezett - osztalékbevétel, illetve a szándékolt, de meg nem valósuló kekva-dotálások összege is. Aztán ott van az előző kormány "pénzszórásának", az év elején végrehajtott béremeléseknek és a BL-döntő turizmus-csúcsának ÁFA-bevétel-növelő hatása.
Én inkább a készülő, s a tervek szerint még e hónapban az Országgyűlés elé beterjesztendő pótköltségvetésnek szentelnék figyelmet, abban ugyanis már tükröződnie kell a kormánynak a 2026-os esztendő "múltját és jövendőjét" illető víziójának és terveinek.
Ebben nyilván elszámolásra kerül az Orbán-kormány év eleji túlköltekezése, a Tisza-kormány ígéreteinek (iskolakezdési támogatás, ÁFA-csökkentés) és a szárazság miatt előre nem látott többletkiadások terhei (például paksi fenékküszöb létesítése, energia-többletimport, aszály miatti agrártámogatások), továbbá az EU-s pénzek várható beáramlásából a költségvetés által korábban megelőlegezett kifizetések megtérülése.
A kedvezményes vállalkozói hitelek és az Otthon-start hitelek visszafogásából elérhető megtakarítás összege is csak becsülhető.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működésétől idén reálisan nem várható a laikusok várakozása ellenére (számottevő) bevétel.
Az pedig csak közvetetten lesz számszerűsíthető, hogy a közbeszerzések következetesebb lebonyolításából mennyi megtakarítás várható (egyrészt mert az függvénye annak, hogy mennyi beszerzés elszámolása történik meg az idén, másrészt mert csak ritkán adódik egyértelmű viszonyítási alap, mint például az M6 koncessziós díja kapcsán).
Aztán vannak olyan tételek is, amelyek ugyan az idei esztendőhöz köthetők, de elszámolásuk feltehetően átcsúszik 2027-re. Ilyen például, hogy a mohácsi hídra adott 98 százalékos előlegből megtérül-e az idén bármi is, vagy az zuglói irodaházkomplexum elszámolásából mi kerül idén elszámolásra.
A szerző közgazdász, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára.
