Még nem tudni, túléli-e a bitcoin a csapásokat

Elemzések2018. dec 15.Növekedés.hu

Néhány évvel ezelőtt még a világ egyik legjobb befektetéseként hirdették a kriptovalutákat, mostanra azonban igencsak más szelek fújdogálnak. Legismertebb képviselőjük, az éppen most tízéves bitcoin egységének árfolyama egy évvel ezelőtt húszezer dollár volt, ebben a évben négyezer dollár alá esett árfolyama, jelenleg pedig valahol háromezer dollár környékén tanyázik. Vagyis a kriptovaluta árfolyamvesztése ugyanolyan gyors volt, mint annak idején a felívelése. Sokan azzal riogatnak, hogy ezzel vége, semmi értelme a kriptovalutákkal foglalkozni, még kevesebb értelme van kriptovalutába fektetni. Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdasági és közpolitikai professzora szerint azonban nem ennyire egyértelmű a képlet. A brit Guardian című lapban megjelent írásában azt fejtegeti a 2001 és 2003 között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdászaként dolgozó szakértő, hogy mindössze egyetlen év történéseiből nem szabad egyértelmű következtetéseket levonni. Hiszen vannak olyan, a piacot jól ismerő szakértők, akik szerint a kriptovaluták piaci kapitalizációja öt éven belül robbanásszerűen megnövekedhet, így akár 5-10 ezer milliárd dollárra is emelkedhet a forgalomban lévő kriptovaluták értéke. Erre utal az is, hogy nem okozott pánikot a mostani négyezer dollár alatti ár azok körében, akik a 2012. decemberi 13 ezer dollárról öt év alatt látták húszezer dollárra emelkedni a bitcoin árfolyamát. Sőt, szinte várható volt, hogy akár jelentősen is esni fog a legismertebb kriptovaluta árfolyama a gyors elterjedést és áremelkedést követően. Ezt a hatást erősítette, hogy mind több központi bank és hatóság kezdett foglalkozni a bitcoinnal, és általában a kriptovaluták szabályozási lehetőségeivel, feladataival. Akadtak olyan központi bankok is – például a svéd és a kínai –, amelyek rájöttek, hogy akár maguk is képesek kriptovalutákat létrehozni. Cikkében Rogoff emlékeztet, hogy 2016-ban megjelent könyvében ő maga is felhívta a figyelmet, az újonnan létrehozott pénzformák esetében a magánszektor az úttörő, majd idővel a hatóságok kerülnek előtérbe, amikor a szabályozásra kerül sor, illetve szükség van a megfelelő felügyelet kialakítására.

A bitcoin életben maradása és általános elismertsége mellett szóló érv, hogy sokan még mindig digitális aranyként tekintenek rá, amelybe  érdemes befektetni, hiszen a pénz végül is egy bizalmon, kölcsönös elismerésen alapuló társadalmi egyezmény.
Ugyanakkor a több évtizedes tapasztalat azt mutatja, az értéktelen eszközök körül kialakuló árbuborékok kipukkadása csak idő kérdése, amivel szemben az értékpapírok árai nem térhetnek el nagymértékben a korábbi referenciaértékektől. Azt is fontos tudni, hogy az egyes kormányok által kibocsátott pénz soha nem csupán társadalmi megegyezésen alapul, hiszen ebben fizetik ki az állami alkalmazottakat és a kormány beszállítóit, s az adókat is ebben róják le. Eközben az Economist is arról ír,

hogy sokan a szabályozásoktól féltik a bitcoint,

illetve hogy a több mint kétezer rivális kriptovaluta túlságosan komoly vetélytársat jelent számára. Ez utóbbinak köszönhetően már elveszett a bitcoin legfontosabb előnye, az egyedisége. Jó hír viszont, hogy egyre csökken a bitcoin bányászata iránti kedv. Egyes becslések szerint már 600-800 ezren felhagytak az igen energiaigényes bányászattal. Jól mutatja a tevékenység erőforrás-igényét, hogy tavaly a bitcoin bányászok több energiát “égettek el” a világon, mint Írország teljes fogyasztása. A bitcoin, illetve a kriptovaluták gazdasági életben betöltött szerepéről, s várható jövőjükről tartott előadást a Nők/Üzlet/Angyalok Egyesület és a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén Barbara Lang, az európai üzleti angyalbefektetőket tömörítő szervezet, az EBAN éves júniusi konferenciájának vezérszónoka. Az előadásból kiderült, hogy a kriptovilág saját finanszírozási mechanizmusa az ICO (Initial Coin Offering) egyre népszerűbb. Ennek lényege, hogy a kibocsátó, cégének finanszírozására kriptovaluta kibocsátásával szerez tőkét. A kriptovaluták, illetve az ICO-k leginkább az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Szingapúrban, Oroszországban és Svájcban terjedtek el. Talán nem véletlen, hogy az öt vezető állam között két olyan kis ország is található, amelyek pénzügyi nagyhatalomnak mondhatók. Svájcban például nagyon komoly hatása volt a 2008-as válságnak, amely komolyan megtépázta pénzügyi központ szerepét is.

A válságból kivezető utat többek között a kriptovalutákban találta meg az alpesi ország.

Ott a bitcoin már törvényes fizetőeszköz, van olyan kanton, ahol akár az adó egy részét is azzal lehet fizetni, a vasútállomásokon pedig hozzá is lehet jutni a kriptovalutához.