Megéri vagy ráfizetés a presztízsberuházás?

Elemzések2019. márc 1.Szabó Anna

Több országra jellemző, hogy sokszor látszólag nem racionális alapon döntenek egy kifejezetten drága beruházás mellett, mert annak inkább a presztízsértékét veszik figyelembe. Kérdés, mikor éri meg a presztízsberuházás.

A nemzetközi kapcsolatokban az országok nem minden esetben a szűken értelmezett, elméleti közgazdaságtan által tanított haszonmaximalizálást végzik, hanem a presztízst és annak értékét is figyelembe veszik. Ez a magatartás alapvetően négy okra vezethető vissza. 

  • Egyrészt a jelenkorban a nagyhatalmak, és ezen keresztül a paradigmák közötti háborúk visszaesése révén korábban elhanyagolt, ugyanakkor a nemzetközi kapcsolatrendszert meghatározó kérdések kerültek felszínre.
  • Másrészt Kína és több feltörekvő hatalom felemelkedése átértelmezi a státuszról és a presztízsről alkotott képet.
  • Továbbá bizonyos országokban mindig is tetten érhető volt a motiváció a tisztelet kivívására, a presztízs elérésének hajszolására, valamint az ehhez szükséges szellemiség kialakítására.
  • Végül, de nem utolsó sorban a presztízs a közgazdasági terület kutatóinak körében is egyre nagyobb érdeklődésre tett szert. A válság óta megerősödött viselkedési közgazdaságtan irányzata már kifejezetten az embert és az emberi motivációk pontosabb megértését helyezi előtérbe. 

A presztízs ára című, nemrég megjelent könyv amellett, hogy sorra veszi korunk jellemző, tekintélynövelő beruházásait, azokat a motivációkat is bemutatja a nemzetközi kapcsolatokban, amelyek az államokat hivalkodó fogyasztásra ösztönzik.

A hivalkodó fogyasztás egyik jellemző csoportját a státuszszimbólumok és a luxustermékek alkotják. Minél nagyobb vonzerővel és időtállósággal rendelkezik a termék, annál hatásosabbnak bizonyul a mögöttes értékek kimutatására.

Egy luxustermék a nemzetközi kapcsolatrendszerben kiemelt üzeneteket is képes közvetíteni, ugyanis fogyasztása mögöttes tartalommal bír, jellemzően túlmutat a használaton. Egy modern és sajátos fogyasztói magatartás egyaránt jelezhet fejlettséget és közölhet egy olyan üzenetet is, hogy

a vásárló erős, stabil pénzügyi háttérrel rendelkezik, mivel megengedhet magának státuszszimbólum-vásárlást. Az ilyen luxustermékek pedig a vásárló ország által képviselt értékeket és normákat is felerősíthetik.

Például egy tengeri flotta fejlesztése, különösen egy repülőgép-hordozó vásárlásával vagy építésével azért utalhat már első ránézésre is a hivalkodó fogyasztásra, mert hatalmas költségek jellemzik. A tengeri flotta fenntartása és fejlesztése számos ország számára elérhetetlen, a területen való aktivitás már önmagában is egy elit csoporthoz való tartozást feltételez. Egy tengeri flotta fenntartása és fejlesztése még számos fejlett nagyhatalom számára is több látványos áldozattal jár.


A nemzetközi kapcsolatokban az elismerés kivívásában, fenntartásában fontos szerepe van a jótékonyságnak is, amely lehet külföldi segítségnyújtás, békefenntartás, valamint humanitárius segítségnyújtás.

A békefenntartási programokban való részvétel jól mutatja a hivalkodó fogyasztás jeleit. A jó társadalmi cél ellenére azonban, az egyre mérséklődő „megtérülés” okán, már több országnak csökkentenie kellett ez irányú kiadásait.

Egy ország nemzetközi presztízsének növelésére a grandiózus tudományos projektek szintén kifejezetten alkalmasak. Lilach Gilady szerint három olyan terület van, amelyeket a hivalkodó fogyasztás jellemez: az űrutazás, a részecskegyorsítók és az ambiciózus orvosi-biológiai projektek.

A nagy tudományos projektek tekintetében a hivalkodó fogyasztást magyarázhatja a számos esetben jelentős és a leggazdagabb országok számára is tekintélyes költségvonzat, a kiválóság iránti motivációk, a más országok irányából érkező hatalmas érdeklődés, valamint az a presztízsérték, amely már részleges sikerek esetében is felmerülhet.

A presztízs értéke című könyv szerzője Lilach Gilady a University of Toronto Politikatudományi Tanszékének egyetemi docense. Fő kutatási témakörei a nemzetközi politikai gazdaságtan és a nemzetközi kapcsolatok elmélete, valamint a nemzetbiztonság és konfliktuskezelés.