Már nem kell szigorítania az MNB-nek?

Maradtak a kamatok

A piaci várakozásoknak megfelelően szinten tartotta a kamatokat a Magyar Nemzeti Bank a mai kamatdöntő ülésén. Az irányadó rátát 0,90 százalékon, míg az egynapos betéti és hitel kamatlábakat -0,05 és 0,90 százalékon hagyta a jegybank.

Mi most a legfontosabb?

A tartósabb inflációs tendenciák jövőbeni alakulásának szempontjából az alábbi folyamatok bírnak a legnagyobb jelentőséggel:

• a világgazdaság lassulása mennyire szivárog át a magyar inflációba: a 2018-ban indult külső lassulás jellemzően 6 negyedéves késéssel, idén év közepétől érződhet idehaza
• miként módosítja a kommunikációját és a monetáris kondícióit az Európai Központi Bank és a Fed
• a Magyar Állampapír Plusz milyen mértékben tudja a lakosságot megtakarításra ösztönözni fogyasztás helyett
• milyen mértékű lesz 2020-ban és 2021-ben a fiskális politika anticiklikus hatása.

A friss információk összességében azt mutatják, hogy az inflációs mutatók alacsonyabban alakulhatnak a vártnál, így nincs szükség egyelőre a monetáris politika szigorítására. Sőt, amennyiben tovább romlik a külső környezet, abban az esetben nem lenne meglepő, ha újabb lazító intézkedéseket látnánk a Magyar Nemzeti Banktól.

Többek között a BUBOR hitelkamatok kismértékű süllyesztése, illetve a deviza-swap állománynak a növelése lehetnének a következő lépések, ami mind a fix, mind a változó hitelkamatlábak további csökkenését okozhatná.

Cél közelében marad az infláció

Az elmúlt hónap során tovább mérséklődtek az inflációs és az adószűrt maginflációs mutatók, mely tendencia folytatódhat az elkövetkezendő negyedévekben, miután a lefelé ható külső kockázatok erősödtek. A tartósabb inflációs folyamatok összességében a vártnál is alacsonyabban alakultak. Mind az iparcikkek, mind a piaci szolgáltatások inflációja lassult a megelőző hónaphoz képest.

A fogyasztói árindex esetében mellesleg továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét.

Összességében idén, jövőre és 2021-ben végig a 3 százalékos jegybanki cél közelében maradhatnak az inflációs mutatók.

Rendkívül sikeres a MÁP Plusz

A Magyar Állampapír Pluszból indulása óta 1650 milliárd forintot meghaladó jegyzés történt, aminek a fele új forrásból származott.

Az erős érdeklődés a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését eredményezi, aminek következtében rövidtávon mérséklődik a fogyasztás, csökken az ország külső sérülékenysége, miközben folyamatosan javul a lakosság vagyoni helyzete.

A támogató monetáris politika, kiegészülve az új lakossági állampapír stratégiával, a jövő évi igencsak biztonságos költségvetési törvénnyel (1 százalékos GDP arányos hiánycél és további egy százalékos tartalék), és a gazdaságvédelmi akciótervvel, érdemben hozzájárul a stabil és fenntartható növekedéshez és a versenyképesség javulásához.

Nagyot fordult a világ

A Fed 10 év után először 0,25 százalékponttal kamatot csökkentett júliusban, miközben a piac újabb vágásokat vár idén az amerikai jegybanktól. Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank (EKB) is fokozatosan készíti fel a piacokat egy szeptemberi lazításra, amely a betéti kamatlábak további csökkenésében vagy akár az eszközvásárlások kisebb mértékű újraindulásában is testet ölthet.

A Fed és az EKB lazuló pénzpolitikája az egyre gyengébb gazdasági teljesítménnyel és a mérséklődő inflációs mutatókkal magyarázható. A nagyobb jegybankok támogatóbb álláspontja egyértelműen növeli a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét is.

Ezek most a legnagyobb kockázatok

A kockázatvállalási hajlandóságot az MNB szerint a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globálisan meghatározó jegybankok lépései és a jövőbeli intézkedéseikre vonatkozó várakozások, az olasz belpolitikai feszültségek, valamint a Brexitre vonatkozó hírek befolyásolják.

Felpörögnek az MNB programjai

Július elejétől 300 milliárd forintos keretösszeggel az MNB elindította a vállalati kötvényvásárlási programját, amely Növekedési Kötvényprogram névre hallgat és a hazai vállalati szektor finanszírozásának többszínűségét hivatott elősegíteni. A vállalati kötvénykibocsátások várhatóan a negyedik negyedévben pörögnek fel.

A program egyébként kiegészíti a 2019 elején elindított Növekedési Hitelprogram Fix konstrukciót, amelynek keretében július végéig a résztvevő hitelintézetek közel 219 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv szereplőkkel.

Egyelőre nem csökkent a likviditás a bankrendszerben

A monetáris tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

Az MNB a deviza-swap eszköz állományát rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok hektikussága alacsony maradjon. Ennek megfelelően az átlagos kiszorítandó likviditás elérése érdekében az elmúlt időszak során a forintlikviditást nyújtó deviza-swapeszköz állománya emelkedett.