Megindulhat a gyógyszeripar kivonulása Kínából?

Elemzések2020. máj 22.D.J.

Ma már köztudomású, hogy Kína az évek során a világ összeszerelő üzemévé vált. Kész művészet ma már olyan elektronikai eszközt vagy autót találni, amelynek nincs egyetlen kínai gyártású eleme se. Az viszont talán kevésbé köztudott, hogy az elmúlt években az ázsiai ország a gyógyszeriparban is az élre tört.

A hatóanyaggyártás terén az óvatos becslések szerint az ázsiai óriás globális piaci részesedése ma már 20 százalékos. De könnyen lehet, hogy a tényleges arány ennek a számnak a dupláját is eléri. A nyugati országok kitettsége óriási: az Egyesült Államokat például az egyik népszerű gyulladáscsökkentővel, az ibuprofen-nel Kína szinte egyedül látja el. A francia Nemzeti Gyógyszerészeti Akadémia közben azt állítja, hogy a kínai import miatt már el is vesztették az ellenőrzést a gyógyszergyártás fölött.

Az utóbbi időben olyan iramban költöztek ki Ázsiába a nagy gyártók, hogy ma már az USA-ban például nincs is penicillingyártó üzem.

Trump most trendfordulót sürget.

A kormánya szeretné elérni, hogy a gyógyszeripari cégek legalább részben kivonuljanak Kínából. Cél az is, hogy ha lehet az alapanyagokat hazai forrásokból, de legalábbis ne kínaiakból szerezzék be. Az ügy fő szószólója a Fehér Ház kereskedelmi főtanácsadója Peter Navarro lett. Szerint Kína, mint annyi más területen itt is az olcsó munkaerőnek, a kormányzati támogatásoknak és a laza környezetvédelmi szabályoknak hála lett világelső. Navarro szerint a munkahelyeket vissza kell hozni az Egyesült Államokba.

Az amerikai Kereskedelmi Minisztériumban leszögezték, hogy a cégek haza csábítása eddig is tervben volt. A járvány miatt viszont az eddigieknél is magasabb fokozatba kapcsoltak. Hogy mindez a részletek szintjén hogy fog kinézni az nem egészen világos. Annyi biztos, hogy Washington az ellátási láncok átalakítása kapcsán többek közt Vietnámmal, Indiával, Dél-Koreával és Ausztráliával is szorosan egyeztet.

Ám akárhogy is: a rendszert nehéz lesz átalakítani.

A hozzáférhető gyógyszerek szövetségének amerikai alelnöke David Gaugh szerint ugyanis az eddigi szisztéma nem csak hogy olcsó, de biztonságos is volt. Ha lesz is átalakítás, az aligha lesz költség-hatékony.

Az USA nem az egyetlen, amelyik szeretné a gyógyszeriparát függetleníteni Kínától. Indiában nemrég 1,3 milliárd dollárt különítettek el a hazai hatóanyag-gyártás felpörgetésére. A jelek szerint idővel Európa is hasonló útra léphet.

Legalábbis Stella Kyriakides egészségügyi EU-biztos szerint a kínai függőség leépítése már a COVID-19 felbukkanása előtt is téma volt.

Ám akár csak Amerikában a konkrétumok egyelőre az Unióban is hiányoznak. Az látszik, hogy Brüsszel szeretné a gyártás egy részét visszahozni az EU területére, csak a jelek szerint nehezen találja meg az ehhez szükséges eszközöket. Ha az ágazat tényleg elkezdi függetleníteni magát Kínától, akkor ennek az "exodusnak" az egyik legnagyobb vesztese egyébként a Zhejiang Hisun nevű cég lehet. Ez a Taizhou-i központtal működő társaság jelenleg több mint 130 féle rákgyógyszerekben és antibiotikumokban is használatos hatóanyagot gyárt és több mint 70 országba exportál.