Korábban már szó esett a további személyi jövedelemadó-csökkentésről, de az utóbbi években inkább a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mérséklődött. Most újra felmerült a 9 százalékos szja, mint távlati lehetőség.
Folyamatos adócsökkentés
Miközben a jelenleg 15 százalékos, lineáris (egykulcsos) személyi jövedelemadó már most is alacsonynak mondható európai összevetésben, úgy tűnik, újra napirendre kerül további csökkentése. Az, hogy erre eddig nem került sor, annak köszönhető, hogy a munkát terhelő más adónem, konkrétan a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó csökkent nagymértékben (a bruttó fizetés 27 százalékáról jelenleg 17,5 százalékára), és a jelenleg érvényben lévő hatéves adócsökkentési megállapodás szerint még három lépésben 11,5 százalékig csökken a szint, amennyiben ezt a reálbér növekedése lehetővé teszi.
Magasról indult
A szocho csökkentése annyiból volt indokoltabb, hogy a viszonylag alacsony személyi jövedelemadó ellenére a munkát terhelő elvonások szintje mégis igen magas volt, mivel a munkavállalók az szja mellett még a bruttó bér 18,5 százalékát, a munkaadók pedig további 28,5 százalékát fizették különböző címeken. A teljes bérköltség így a nettó bér 1.93-szorosa volt, ez mostanra 1,79-re csökkent, a hatéves program végére 1,7 lesz.
Költségvetési vonzat
Ez már európai szinten közepes érték, a visegrádi országok közül nagyjából a cseh és a szlovák szintnek felel meg, de Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban megemlítette, hogy az szja csökkentése, sőt egyszámjegyűvé tétele nem került le a napirendről, miután továbbra is a munka közterheinek csökkentése az egyik legfontosabb kormányzati célkitűzés. A miniszter szerint azonban a 15 százalékos szint 9 százalékosra csökkentése nagyjából 7-800 millió forint bevételkiesést jelentene a költségvetésnek, és miután a már elfogadott 2020-as költségvetés már nem számol ezzel, az intézkedés legkorábban 2021-ben lehet aktuális.
A megvalósítás feltétele így nyilván a költségvetés bevételeinek más forrásokból való növelése (mint például a további gazdaságfehéredés, esetleg a továbbiakban is a vártnál magasabb gazdasági növekedés). Vélhetően az adócsökkentés a mostani szocho-csökkentéshez hasonlóan több év alatt zajlana le, hogy ne egyszerre érje nagy megterhelés a költségvetést.
Mennyi maradna a zsebünkben?
Számoljuk ki ezek után, hogyan alakulnának a munkát terhelő elvonások az adócsökkentés lezajlása után, és hogy állnánk ezzel európai összevetésben. Ha minden más adó változatlan maradna (de a tervezett szocho-csökkentés lezajlana), akkor a munkavállalók összesen a bruttó bér 18,5+9, azaz összesen 27,5 százalékát fizetnék, a munkaadók összesen 13 százalékot. A dolgozók így a bruttó bér 72,5 százalékát kapnák meg szemben a mostani 66,5-tel, a teljes bérköltség pedig mindössze a nettó bér 1,56-szorosa lenne. Más megközelítésben: a teljes munkaerőköltség 36 százalékát vonná el az állam.
Optimális szint
Ez már elég alacsony szint ahhoz, hogy az adóelkerülés, zsebbe fizetés egyre kevésbé legyen vonzó, így a fehéredési hatástól önmagában is jelentősen nőhetnek a bevételek, ráadásul ebben az esetben a most több szempontból alacsony minimálbér is nagyobb emelést bírna el, hisz ekkora adóterhelésnél már nemigen lehet okuk panaszra a munkavállalóknak, pláne, hogy ez már európai szinten is az átlagosnál alacsonyabb értéket jelentene, régiónkban a mai lengyel szinttel egyezne meg.
