Örmény - azeri konfliktus: megkezdődött az első drónháború, amelyből akár világháború is lehet

Elemzések2020. júl 20.Dunai Péter

Akár a III. világháború kirobbanásának veszélyét is hordozhatja a minap kirobbant azeri-örmény katonai összecsapás-sorozat – figyelmeztet a londoni Express. Nem teljesen alaptalanul, hiszen akár a szemben álló feleket támogató két állam, a NATO-tag Törökország (Azerbajdzsán oldalán) és a nukleáris szuperhatalom Orosz Föderáció (Örményország oldalán) is konfliktusba kerülhet. Azerbajdzsán szerint az örmények nagy erejű katonai csapást mértek az ország északkeleti, határ menti térségeire. Július 12. óta folynak a harci cselekmények, mindkét oldal nehézfegyvereket és felfegyverzett drónokat is bevetett.

Valószínűleg ez a világtörténelemben az egyik legelső eset, hogy két ország hadserege drónokkal, felfegyverzett pilóta nélküli, távirányított repülő szerkezetekkel támadja egymást.

Az azeri-örmény feszültség nagypolitikai vonzata: a két kulcsállam, az Orosz Föderáció (OF) és a vele egyre ellentmondásosabb kapcsolatba kerülő Törökország ez ügyben még nem tett érdemi közös lépéseket.

örmény - azeri konfliktus: Örményország Azerbajdzsán térképe

Baku (azeri főváros) nyíltan hangoztatja elégedetlenségét, mert az illetékes, az Európai Biztonság és Együttműködés Szervezete (EBESZ) úgynevezett Minszki Csoportja tétlenkedik. Hegyi Karabahot és a környező azerbajdzsáni térségeket immáron harmadik évtizede Örményország fegyveres erői tartják megszállva és az EBESZ Minszki Csoportja lenne az illetékes, az ügyben hozott négy ENSZ BT határozat alapján a megoldás kidolgozására.

Ebben a csoportban mind Moszkva, mind Washington képviselteti magát. Megfigyelők szerint Jereván (örmény főváros) igyekszik bevonni a konfliktus megoldásába a Moszkva vezette CSTO katonai-biztonsági szervezetet.

A londoni lap idézi az azerbajdzsáni védelmi minisztérium szóvivőjét, Vagif Dargahlit, aki kemény választ helyezett kilátásba:

Az örmény oldalnak nem szabad elfelejtkeznie róla, hogy a legkorszerűbb rakétáink lehetővé teszik, hogy precíziós csapást mérjünk a Metsamor atomerőműre, ami nagy katasztrófával járhat az örmények számára.

Az örmény külügyminisztériumi szóvivő válaszában kiemelte

Baku cselekedetei az egész régiót veszélyeztetik, beleértve saját népüket is.

Metsamor egyébként Örményország nyugati, az azerbajdzsáni határtól viszonylag távoli területén fekszik, viszont Törökország alig tíz kilométerre van az erőműtől, ami érthető nyugtalanságot kelt Ankarában, Baku szövetségesében.

Mi történt július 12-én az azeri-örmény határ északnyugati térségében, Tovuz megyében, viszonylag távol az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi Karabahtól, amelyet más azerbajdzsáni területekkel együtt az örmények az ügyben hozott négy ENSZ-BT határozat semmibe vételével immáron csaknem harminc éve tartanak megszállás alatt?

Azerbajdzsán szerint az örmények nagy erejű támadást indítottak ellenük, amelyre arányos választ adtak.

Az örmények erős kétségekkel fogadott, és katonailag sem logikus magyarázata szerint egy azerbajdzsáni UAZ katonai gépkocsi megsértette az örmény határt, ez vezetett a 2012 óta nem tapasztalt méretű harci cselekményekhez.

Az UAZ egyszerű katonai jármű, alaptípusa fegyverzet és páncél nélküli. Egy ilyennel ingerelni a szemben álló, komoly fegyverzettel felszerelt ellenséget: értelmetlen, sehová sem vezető lépés lenne.

UAZ 469: örmény azeri konfliktus kiváltó oka?UAZ-469

Az örmény verziót még a szövetséges Moszkvában is gyanakodva fogadták.

Orosz források rámutattak, a harci cselekmények szokatlan helyszíne (távol Hegyi Karabahtól) arra utalhat, hogy Örményország volt a kezdeményező. Ugyanis az örmények – ha Hegyi Karabah területén történik az összecsapás – nem kérhették volna szövetségeseik a CSTO, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete összehívását. Így viszont fordulhatnak segítségért a CSTO-hoz – amely eddig tudomásunk szerint nem reagált az eseményekre, tagjainak esze ágában sincs Jereván miatt háború felé sodródniJereváni források szerint eddig nem kérték a CSTO segítségét.

Örményország az Orosz Föderáció (OF) dominálta, 1994-ben létrehozott katonai-biztonsági szervezet, a CSTO (amit a keleti NATO-nak is neveznek) alapító tagja, Azerbajdzsán viszont nem tag, 1999-ben kilépett.

Déli szomszédunk, Szerbia viszont megfigyelői státussal vesz részt a CSTO-ban.

Elemzők szerint a koronavírussal súlyosbított örmény belpolitikai válság, a második Pasinjan-kabinettel való elégedetlenség válthatta ki az örmény támadást. Jerevánban a szorongatott kormányerők így próbálhatták levezetni a kialakult feszültséget. Minden esetre figyelmeztető jel, mint az RBK orosz hírügynökség arról beszámolt, hogy Bakuban többezres tüntetést tartottak, amelyen kemény, katonai fellépést követeltek az örményekkel szemben.

Metsamorban egyetlen, a paksihoz hasonló, VVER 440-es reaktor működik, biztosítva az ország elektromos energiaszükséglete mintegy ötödét.

Az erőmű régi, az épületek ötven évesek. A legnagyobb probléma, hogy a Jerevántól, a fővárostól mintegy 30 kilométerre működő Metsamor erős földrengésveszélyes zónában fekszik, és csak a Richter skála szerint 7-es erősségű rengést képes kiállni, noha a régióban előfordulhatnak 8-as, vagy akár ennél erősebb rengések is. Szpitakban, amely 75 kilométerre fekszik Metsamortól, 1988-ban 6,8-as erősségű pusztító földrengés történt, de az erőmű nem sérült meg.

Törökország, amely Azerbajdzsán szoros szövetségese, fegyverszállítója emiatt is aggódik és hírszerzési jelentések szerint több hadosztálynyi erőt vont össze az örmény határ térségében.

Diyarbakir és Merzifon légibázisokon (mindkettő körülbelül 15-20 perces légi útra van a feltételezett örmény célpontoktól) pedig megerősítették és riadókészültségbe helyezték a török légierő F-16-os többcélú vadászbombázó-századokat, a Batman támaszponton pedig a 14. drón-ezredet.

Itt állomásoznak a török légierő felfegyverzett drónjai, a Bayraktar TB2-esek is, amelyeket a vadonatúj Anka légifelderítő-elektronikus hadviselésre alkalmas drónok támogatnak.

Bayraktar TB2 drónBayraktar TB2

Törökország a NATO-n belül is drón-nagyhatalomnak számít, felfegyverzett pilóta nélküli gépeit Szíriában és Líbiában egyaránt bevetette, mindkét országban az Orosz Föderáció, illetve a Moszkvával szövetséges erők ellen is. Ami azért is pikáns, mert az Orosz Föderáció szállított Törökországnak Sz-400-as rendkívül korszerű, nagy hatósugarú rakéta- és légvédelmi rendszereket, ami miatt egyes tagok már Ankara NATO-hoz való tartozását is kétségbe vonták.

Az Azerbajdzsánnál jóval kisebb, gazdaságilag gyengébb Örményország fegyverzete oroszlánrészét Moszkva szállította-szállítja.

Az Orosz Föderáció, mint nukleáris szuperhatalom, a térség katonai egyensúlyának legfőbb meghatározója, őrzője.

Moszkvának nem fűződik érdeke egy újabb dél-kaukázusi háborúhoz.

A Kremlben patikamérlegen egyensúlyozzák ki az örményeknek való fegyverszállítást, nehogy az előnyt adjon nekik az azeriekkel szemben, felborítsa a törékeny tűzszünetet. Azerbajdzsán is vásárol fegyvereket az Oroszországtól, de Törökország, Izrael és az USA is jelentős  szállítói.

Katonailag Azerbajdzsán sokkal erősebb Örményországnál.

Igaz, az utóbbiban működik az Orosz Föderáció katonai támaszpontja Gyumriban. Ezen a 102.-es nevet viselő támaszponton, amely a török határtól mintegy 15 kilométerre van, jelenleg hozzávetőlegesen egy ezrednyi katona szolgál.

A támaszpont rendkívül erős légvédelmét, egyben Törökország irányából Oroszország déli részeinek védelmét, a többi között egy Sz-300-as lég-, és rakétaelhárító egység biztosítja.

Ami a katonai helyzetet illeti, immáron egy hete tart a háború Azerbajdzsán északnyugati, Tovuz tartományának a határán az örményekkel.

Hivatalos bakui források szerint az örmények nehézfegyverekkel, beleértve ballisztikus rakétákat, nehéztüzérséget támadást intéztek Azerbajdzsán területe ellen.

örmény azeri konfliktus: háború lehet?     Légnyomás- és gránátszilánk károk egy azeri családi házon

A növekedés.hu hozzájutott olyan, azerbajdzsáni oldalon készített felvételekhez, amelyeken látszik, hogy nagy űrméretű, 120, vagy 152 milliméteres aknavető-, vagy ágyúlövedékek csapódhattak be egy családi ház udvarán, mély krátert vájva.

Az egyik mellékelt fotón egy 120mm-es aknavető gránátszilánk látható, amelyen az aknatesten lévő párhuzamos bordák, továbbá a szilánkokat tartó kéz méreteinek összevetése tesznek azonosíthatóvá.

egy 120 mm-es aknavető gránátszilánkjaiEgyelőre egyetlen nagyhatalom sem foglalt állást a konfliktus kirobbantóját illetően. Óvatosak, távolságtartó magatartást tanúsítanak. Dmitríj Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője „mélységes aggodalmának” adott hangot. Közölte:

Moszkva kész közvetíteni a két fél között. Felszólítjuk mindkét felet, hogy tanúsítsanak önmérsékletet és tartsák magukat a tűzszüneti megállapodásban foglaltakhoz.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közleménye szerint Washington

a leghatározottabban elítéli az erőszakot az Örményország-Azerbajdzsán nemzetközi határon. Mindkét felet felszólítja a harci cselekmények megszüntetésére és a tűzszünet tiszteletben tartására.

Mind Azerbajdzsán, mind Örményország a NATO partnerországaihoz tartozik. A NATO Békepartnerség (Partnership for Peace - PfP) program, tulajdonképpen a NATO legkülső előszobája.

1994-ben, a Szovjetunió összeomlása utáni harmadik évben indították, azzal a céllal, hogy a volt szovjet tagköztársaságokat (beleértve az Orosz Föderációt, amely 1994-ben csatlakozott a programhoz), továbbá a szovjet blokk tagjait (köztük Magyarországot) és a széthullott jugoszláv tagköztársaságokat integrálja a NATO szervezetébe. Tizennégy PfP-részvevő már NATO-tag, másoknál ez a folyamat leállt – lásd az Orosz Föderációt.